BEPS elleni akciótervről szóló cikksorozatunk harmadik részében az akcióterv fennmaradó, 2015-re tervezett lépéseit tekintjük át. Az adóelkerülés elleni küzdelem soha nem látott nemzetközi adóügyi akcióterve, a BEPS-projekt. 2014 szeptemberében több jelentős feladatot sikerrel, a konzultációk során az eredeti célhoz képest nem visszakozva, teljesített az OECD. A projekt azonban nem ért véget. Nézzük tehát, mi várható még.
Az ellenőrzött külföldi társasággal kapcsolatos szabályok összehangolása és erősítése
Hagyományosan az úgy nevezett CFC (controlled foreign company) szabályok azt célozzák, hogy az adózatlan vagy alacsony adókulcs mellett adózott társaságok jövedelmei ne mentesülhessenek a hazai adóztatás alól. Például a magyar szabályok alapján az egyébként adózás alól mentesített osztalék jövedelmet, ha az ilyen ellenőrzött külföldi társaságtól származik, bevonjuk a belföldi adóztatás alá. Sok olyan ország van azonban, amelyek CFC szabálya nem alkalmas a BEPS, azaz a profitallokációval fertőzött adóelkerülés megakadályozására.
Ezért az OECD munkacsoportja olyan ajánlások kidolgozásán munkálkodik, amelyek egyaránt képessé teszik a CFC szabályokat az alacsony adóztatású jövedelmek és a profitallokációval fertőzött társaságok kiszűrésére. A CFC szabályok korlátját jelentik ugyanakkor az EU/EEA szabadság elvei, azaz az EU tagországok hazai szabályait mindig úgy kell megfogalmazni, hogy azok valóban csak a mesterséges struktúrák kialakulását akadályozzák, ugyanakkor ne legyen káros hatásuk a tőke szabad mozgására és a letelepedés szabályára. A javaslatok kidolgozásának határideje 2015 szeptembere.
Az adóalap eróziójának megelőzése, fellépés a káros kamat levonás és más pénzügyi kifizetések ellen
Az OECD káros adózási struktúrákkal kapcsolatos jelentése (Harmful Tax Competition, an Emerging Global Issue, OECD) 1998-ban jelent meg. Már ez a több mint 15 éves jelentés is foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy a mobil jövedelmekre, a gyorsan mozgó tőkére vonatkozó adóterhelés vonatkozásában az egyes országok káros adóversenybe kezdtek, melynek hatására az ilyen típusú jövedelmek (pl. kamat, jogdíj) gyakorlatilag közel nulla adókulcs mellett adóztathatóak.
A jelenség ma is megfigyelhető, azonban formái az elmúlt 15 év alatt – köszönhetően épp a nemzetközi szervezetek vezette határozott fellépésnek – jelentősen átalakultak. A XX. század végén az úgy nevezett „ring fencing” rendszerek örvendtek nagy népszerűségnek, mely „körbekerítettet” jelent. Nevéhez méltón az olyan speciális adózási szabályrendszereket jelöli, melyek kifejezetten a külföldi vagy külföldön tevékenységet végző vállalatokra vonatkoznak úgy, hogy azokat az adott ország normál társaságai nem alkalmazhatják. Ezáltal a hazai adózási rendszer nem sérül, a speciális rezsim hazai adóbevétel kiesést nem eredményez. A rendszerből az alkalmazó ország számára csupán többletbevétel keletkezik a gyorsan mozgó nemzetközi tőke adóztatásából – amely ugyan alacsony adókulccsal, de hatalmas összegek felett történik–-, ám mindezt egy másik ország kárára alkalmazza. Ilyen volt a magyar offshore rendszer is, azaz az úgy nevezett külföldön tevékenységet végző társaságokra vonatkozó csökkentett adókulcs – 3%, majd később 4% – biztosítása.
Mára a tőke határon átnyúló alacsony adóztatásának rendszere vált gyakoribbá, melyben bizonyos típusú jövedelmek viselnek alacsony adóterhelést (továbbra is elsősorban a pénzügyi tevékenységhez, illetve az immateriális javak használatához kötődően). Az ilyen adótervezési technikák hatására a passzív ráfordítást jelentő és adólevonással járó kifizetéseket pl. kamat kifizetések, pénzügyi és teljesítési garancia kifizetések, derivatívák, fedezeti ügyletek és más biztosítási megállapodások díjai cégcsoporton belüli átcsoportosítás hatására kerülnek szembe az aktív jövedelemtermelő, gyártói és kereskedelmi vagy éppen szolgáltatói tevékenységekkel.
Az OECD tehát ismét felveszi a harcot e jelenségekkel, és új ajánlások kidolgozásán dolgozik, hogy a káros adóalap-eróziót megelőző legjobb gyakorlatokat ki lehessen terjeszteni. A munkában, melyet a hibridekkel és az ellenőrzött külföldi társaságokkal kapcsolatos akciókkal összehangoltan végeznek, közreműködik az FHTP (Forum of Harmful Tax Practices), a káros adózási gyakorlat feltárására létrehozott fórum is. Ennek határideje 2015 szeptembere a belföldi szabályokra vonatkozó ajánlásokat illetően, míg 2015 decembere a Transzferár Irányelv módosítását érintően.
A telephely-státusz elkerülését célzó mesterséges struktúrák megakadályozása
Az úgy nevezett ügynöki telephely (agency PE) szabályok néhány esetben megengedik a bizományosi megállapodások használatát telephely létrehozása nélkül. Ilyen esetekben pl. a helyi leányvállalat alkalmazottai bizományosként közreműködnek az anyavállalat helyi értékesítési tevékenységében anélkül, hogy az értékesítés valódi bevétele az értékesítés országában adózna. Továbbá léteznek olyan kivételezett tevékenységek, amelyek folytatásával nem keletkezik telephely a fizikai jelenlét állandóságától függetlenül sem (állandó telephely / fixed place PE).
A fentiekkel visszaélve, vállalkozások tradicionális kereskedelmi megállapodásaikat bizományosi struktúrákká alakították papíron, anélkül, hogy a tevékenységben lényeges változás következett volna be. Ezért vált szükségessé az OECD modell továbbfejlesztése, hogy az ilyen mesterséges struktúrákat megakadályozzák.
Ennek keretében az OECD ME 5. cikk 5. bekezdés szerinti szerződéskötési jogosultságot továbbpontosítanák, annak érdekében, hogy a kivétel ne vonatkozhasson a bizományosokra. Emellett az OECD ME 5. cikk 4. bekezdésben meghatározott támogatói tevékenységeket is szeretnék szűkíteni, valamint kezelni fogják a kapcsolódó profitallokációs problémákat is. Az OECD modell megváltoztatásának határideje 2015 szeptembere.
Az immateriális javak, a kockázatok- és a tőke- allokációjának, továbbá más magas kockázatú ügyleteknek a transzferárazása
Az immateriális javak széleskörű és tisztán körvonalazott definíciójának hiánya, valamint az immateriális javak átadására és használatára vonatkozó profitallokációs szabályok és transzferár-mérési szempontok elmaradása miatt szükségessé vált olyan szabályok kifejlesztése, amelyek megakadályozzák az immateriális javak csoporton belüli mozgásából származó a BEPS-et. Határidő a transzferár irányelvek kiegészítésére és lehetőség szerint az OECD modell megváltoztatására két fázisban 2014 szeptembere, majd 2015 szeptembere.
Új adatgyűjtési igények és módszerek kifejlesztése
A fentiek támogatására szükségessé válik azoknak az információknak és adatoknak a meghatározása, amelyek a BEPS elleni küzdelem segítségére lehetnek (pl. FDI: foreign direct insvestment, kifizetések egyenlege, mikro-szintű adatok a pénzügyi beszámolókból, ill. adóbevallásokból). Az erre vonatkozó ajánlások kidolgozása, az adatgyűjtés körére és az elemzésük módszereire vonatkozó javaslat elkészítésének határideje 2015 szeptembere.
Az adóalanyok közzétételei kötelezettségének kiterjesztése az általuk alkalmazott agresszív adótervezési technikákra
A BEPS akcióterv célkitűzései szerint a jövőben a kedvező adózási struktúrák csak a valódi gazdasági tevékenységekhez kapcsolódóan, igazi jelenlét mellett válhatnak elérhetővé. Ennek érdekében bevezetnék a kötelező információcserét és az adóalanyok bejelentési kötelezettségét, melynek határideje 2015 szeptembere.
A vitarendezési eljárások hatékonyságának növelése
Várható, hogy a tervezett lépések hatásra megnő majd a nemzetközi adójogi összeütközések száma és gyakorisága, éppen ezért szükséges az országok közötti vitarendezést megkönnyíteni. Szükség van ezért az ún. MAP „Mutual Agreement Procedure” azaz vitarendezési eljárások és az Arbitrációs eljárások továbbfejlesztésére, az ezekhez való hozzáférés megkönnyítésére. OECD modell módosításának határideje 2015 szeptembere.
Nemzetközi instrumentumok kidolgozása
Folytatódik továbbá a munka, olyan nemzetközi szerződés kidolgozására, amelyhez csatlakozva az aláíró országok egymás közötti egyezményei automatikusan módosulhatnak, hogy a BEPS-projekt eredményeit a nemzetek közötti megállapodásokba és a belföldi jogrendszerbe is egyszerűbben ültethessék át.
