Ahogy arról már korábbi cikkünkben is írtunk, 2015. január 1-jétől egyáltalán nem lehet áfa-szempontból fontos árut mozgatni a NAV tudta nélkül, mert bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t. Annak ellenére, hogy a jogalkotók nagyon kevés időt hagytak a felkészülésre, a bejelentés elmulasztása komoly bírsággal járhat. A növekvő adminisztrációs teher mellett azonban pénzügyi többletteherrel is szembesülni fognak az érintett vállalkozások. Bizonyos termékkörben ugyanis előző kéthavi nettó forgalom 15%-át kitevő biztosítékot is kell adniuk a cégeknek, amely nagyobb, mint a egyhavi fizetendő áfa összege.
Az EKAER rendszer az áfa-csalások megelőzését szolgálja, azzal hogy egy új adatszolgáltatási kört biztosít az adóhatóság számára a kockázatelemzésre és a visszaélések figyelésére. Az adatszolgáltatás ugyanakkor nagy nehézséget okoz majd az áruk kereskedelmében érintett feleknek. Az eredeti tervekkel ellentétben a bejelentési kötelezettség ugyanis elsősorban nem a fuvarozókat, hanem az áru kereskedelmében érintett belföldi feleket: az eladót/feladót, illetve a vevőt/címzettet fogja sújtani. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a rendelkezés nem csupán a klasszikus kereskedőket érinti, a gyártók, termelők ugyancsak a szabályozás hatálya alá tartoznak. Ugyanakkor azt is korai lenne még kijelenteni, hogy a fuvarozók teljes mértékben mentesülhetnek a rendszer nehézségeitől, ugyanis bizonyos részletszabályok még váratnak magukra.
A bejelentési kötelezettség minden egyes útdíjköteles gépjárművel (3,5 t feletti össztömegű tehergépjárművek) végzett, közúti fuvarozással járó termékmozgásra vonatkozik. Jelenteni kell a Közösségen belüli beszerzést és az egyéb célú behozatalt, az EU más tagállamába történő értékesítést és az egyéb célú kivitelt, valamint az első belföldi adóköteles értékesítést is, ha az nem a végfelhasználó felé történik. Közösségen belüli beszerzés esetében a terméket átvevő/címzett, míg értékesítés esetében az eladó fél/feladó teszi meg. Az EKAER számot a fuvarozó vagy fuvarszervező részére meg kell adni.
A bejelentés nyomán a rendszer egy 15 napig érvényes azonosítót generál (ún. EKAER-szám), amely kapcsolódik a fuvarhoz. Az EKAER által nyomon követhető lesz az áru útvonala, illetve számos, az árumozgással kapcsolatos adatot is meg kell adni. Az adatszolgáltatási lista igen hosszú, ráadásul olyan adatokat is tartalmaz, amelyek normál körülmények között még a számlának sem kötelező elemei. Ráadásul a bejelentés kettős, hiszen bizonyos adatokat a fuvarozás megkezdése előtt, míg másokat a megérkezéskor kell megadni.
Be kell jelenteni a feladó adatait (név, adóazonosító szám), a felrakodás címét, a címzett adatait (név, adóazonosító szám), a kirakodás (átvétel) címét, kockázatos termék belföldre irányuló értékesítése esetén a kirakodási címen található ingatlant használó vállalkozás adatait, a bejelentő elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím), valamint a fuvarozás jogcímét. Jelenteni kell az EKAER számhoz tartozó termék(ek) megnevezését, VTSZ számát (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig), a bruttó tömeget kg-ban, a veszélyességi bárcaszámot, a termékek cikkszámát, különböző ellenérték és beszerzési ár adatokat. Ezen felül a fuvarozásról is adatot kell szolgáltatni, többek között a jármű forgalmi rendszámát és a várható kirakodási/ felrakodási időpontot.
Mi több, az EKAER bejelentés szabályai bizonyos kockázatos élelmiszerek és más kockázatos termékek esetében összeg- és súlyhatártól függően egyéb, nem útdíjköteles gépjárművekkel végzett fuvarra is kiterjednek. Ez a határ a kockázatos élelmiszerek esetében 200 kg vagy nettó 250 ezer forint, illetve az egyéb kockázatos termékek esetében500 kg vagy nettó 1 millió forint, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kockázatos élelmiszerek és más kockázatos termékek értékesítése bejelentés nélkül szinte elképzelhetetlen lesz.
Az ilyen kockázatos élelmiszerek és termékek körét a későbbiekben fogják meghatározni, azonban feltételezhetően ide fognak tartozni az áfa-csalásokkal leginkább fertőzött termékek: például a cukor vagy a gabona. A bejelentési kötelezettség alól a belföldi fordított adózás alá eső termékek sem mentesülnek, ezért akár a hús és az acél termékek is ide tartozhatnak majd. Ráadásul az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó termékek és tevékenységek esetén ún. FELIR azonosítás is szükséges, ami a cég és az első magyar tárolási hely regisztrációját is kötelezővé teszi.
A kockázatos élelmiszerek fuvarozásakor minden esetben, más kockázatos termékek esetén pedig a közösségen belüli beszerzésnél és a belföldi forgalomban az első adóköteles értékesítésnél a bejelentéseken túl biztosítékot is kell majd nyújtani és a működés során azt folyamatosan fenntartani. A biztosíték összege az előző kéthavi (60 napi) nettó forgalom 15%-a, ami összegében nagyobb, mint egyhavi áfa. Ez alól mentesülhet az, aki minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy legalább 2 éve működik, és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
A bejelentés nélkül fuvarozott termék automatikusan igazolatlan eredetűnek minősül, mely után 40%-os mulasztási bírság szabható ki. Az adóhatóságnak lehetősége lesz továbbá a bírság mértékében az áru lefoglalására, hatósági zár alá vételére is.
Az árumozgások szigorú nyomon követése az áfa-csalások elleni védekezés eszközeként üdvözlendő, és elvitathatatlan előnye, hogy világossá válnak a jóhiszemű adózónak teendői annak igazolására, hogy jogos az áfa-visszaigénylése, vagy hogy érvényes az adómentessége. Az azonban bizonyos, hogy az új rendszer mind adminisztrációs, mind anyagi értelemben jelentős többletterheket ró majd az érintett vállalkozásokra. Mivel az EKAER január 1-től már indul, a felkészülésre nagy figyelmet kell fordítani. A részletszabályok bonyolultsága és a magas adókockázat miatt a felkészülésbe érdemes szakértő adótanácsadót bevonni.
Hallgassa meg a rádióban is!
