Az új számviteli törvény 2015. július 4-én lépett hatályba, melynek rendelkezéseit csak 2016. január 1-étől kell alkalmazniuk a vállalkozásoknak. A törvényi szabályok szigorú értelmezése szerint a számviteli politikát azonban a hatályba lépés után 90 napon belül, vagyis 2015. október 3-áig kellett volna módosítaniuk. Azoknak, akik ezt eddig nem tették meg, nem szabad továbbhalogatniuk kötelezettségüket, mert ha nem frissítik a politikát, mulasztási bírságra számíthatnak.
A számviteli politika aktualizálásának határideje az új szabályok hatálybalépése után 90 nap, azaz 2015. október 3-a volt. Valószínűleg azonban a szabályok téves értelmezése miatt sokan elmulaszthatták ezt. E feltételezést alátámaszthatja az is, hogy a módosított számviteli politika előírásait először csak a 2016-os üzleti évben kell alkalmazni, és addig a „régi” számviteli politika volt irányadó a vállalkozások számára, és az is, hogy az adminisztrációs kötelezettségek egyébként sem tartoznak a vállalkozások kedvenc teendői közé.
A LeitnerLeitner könyvvizsgálóinak tapasztalatai alapján jellemzően az is meglepetésként éri a vállalkozásokat, hogy legalább az alkalmazástól számított 90 napon belül, azaz 2016. március 30-ig mindenképpen el kell készíteniük a frissített számviteli politikát. Pedig ettől a végső – a törvényi előírások meglehetősen szabad értelmezése alapján meghatározott – határidőtől mindenképpen rendelkezniük kell a vállalkozásoknak módosított számviteli politikával.
A számviteli politika az aktualizálás során az alábbi kérdéseket kell megválaszolni:
- Kiválasztották-e az új határértékeknek megfelelő beszámoló típust?
- Akik lépcsőzetes eredmény-kimutatást készítettek eddig, áttértek-e más eredmény-kimutatás formára?
- Az üzleti jelentés tartalmazza-e a fióktelephelyek bemutatását is?
- Kiegészítő melléklet szerkezete és tartalma:
- A kiegészítő melléklet a mérleg és az eredmény kimutatás belső tagolásának sorrendjében mutatja be az egyes tételeket?
- Akik egyszerűsített éves beszámolót készítenek, az arab számmal jelölt tételeket külön-külön bemutatják-e a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek?
- Akik éves beszámolót készítenek, bemutatják-e a kiegészítő mellékletben az egyéb ráfordítások és a pénzügyi ráfordítások társasági adóra gyakorolt hatását, ha azok jelentősek?
- Akik éves beszámolót készítenek bemutatják-e az igénybe vett szolgáltatások jelentősebb tételeit?
- A számviteli politikában meghatározták-e a kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételeket és költségeket, ráfordításokat? (Pl.: káresemény, nem várt piaci lépés)
- A könyvvezetési rendszer közvetlenül biztosít-e alapot a mérleghez és az eredmény-kimutatáshoz?
- Felvettek-e a számlarendbe olyan főkönyvi számlákat, amelyek a jelentős tulajdonosi részesedés fogalmának megjelenéséből keletkeznek? (értékpapírok, vevők, szállítók, hitelek)
- Megszüntették-e mérleg szerinti eredmény számlát, és bevezették-e a helyére az adózott eredmény számlát, de legalább átnevezték az előbbit az utóbbira?
- Kivezették-e a rendkívüli bevétel és ráfordítás főkönyvi számlákat, illetve helyettük bevezették-e a rendkívüli eredmény számlák „örököseit” a pénzügyi műveletek és egyéb bevétel/ráfordítások között?
Azok számára, akik még nem vagy nem a fenti elvek szerint végezték el a számviteli politika módosítását, érdemes ezt március végéig megtenni annak érdekében, hogy elkerüljék a mulasztási bírságot.
Ha a számviteli politika elkészült, akkor jó hír, hogy az új számviteli törvény által meghatározott többi feladat nem tesz szükségessé azonnali cselekvést a vállalkozások részéről. Mivel nincsenek konkrét határidőhöz kötve, az év során bármikor, de legkésőbb a 2016-os beszámoló összeállításáig, végrehajthatók. Ezek közé tartozik például a 2015-ös beszámoló adatainak „átfordítása”, azaz az összehasonlíthatóság érdekében a 2016-os szabályoknak megfelelő szerkezetben való bemutatása. Tipikusan a zárási teendőkhöz kapcsolódó feladat a kiegészítő melléklet új előírások szerinti összeállítása. Vannak olyan folyamatos teendők is, mint például az év során előforduló gazdasági események rögzítése a könyvekben az új előírások szerint, melyet akkor kell elvégezni, amikor ezek aktuálisan szükségesek.
Az új törvényi előírások előtt keletkezett üzleti vagy cégértéket az átmeneti szabályoknak megfelelően pedig már a 2016-os nyitás után rendezni kellett, és ezt az érintett vállalkozások többsége már el is végezte.