HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

adatszolgáltatás (2) adminisztráció (5) adóellenőrzés (30) adóellenőrzések (4) adóelőny (5) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (35) adómentes juttatás (2) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (33) áfakulcs (1) általános forgalmi adó (2) árfolyamnyereség (1) art (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (5) béren kívüli juttatás cafetéria (7) bérszámfejtés (3) beruházás (7) beszámoló (2) bírság (24) cégkapu (2) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (4) egészségbiztosítás (5) egészségügyi hozzájárulás (1) eho (6) EKAER (10) elektronikus ügyintézés (2) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (1) EU (7) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (11) filmalkotások (5) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) Jancsa-Pék Judit (67) járulék (1) jogdíj (3) K+F (3) Kálmán Veronika (3) kamatjövedelmek adózása (1) kapcsolt vállalkozás (4) kiküldetés (7) kisadók (5) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (6) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (1) látványcsapatsport (5) LeitnerLeitner (9) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (16) nyugdíj-előtakarékossági számla (1) nyugdíjbiztosítás (2) olimpiai adókedvezmény (1) online számlázó programok (2) osztalék (2) Palicz Marianna (1) Pintér Gabriella (1) regisztráció (3) reklámadó (8) részvény (1) Siklós Márta (26) start-up (1) számvitel (8) számviteli politika (2) személyi jövedelemadó (5) személyi jövedelmadó bevallás (5) szja (27) Taga György (1) tagi kölcsön (1) tao (1) társadalombiztosítás (1) társasági adó (22) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (13) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (1) uniós támogatás (3) Vályi Beáta (1) Címkefelhő

Már csak egy hetük van a 2017-től IFRS-re áttérő vállalkozásoknak, hogy ezt bejelentsék a NAV-nál

2016.09.23. 06:54 leitnerleitner

Azoknak a magyar vállalkozásoknak, amelyek 2017. január elsejétől szeretnének a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS (International Financial Reporting Standards) szerinti könyvvezetést választani, 2016. október 2-áig kell bejelenteniük áttérési szándékukat az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is.

vagott_nemzetkozi.jpg

Az IFRS az angol International Financial Reporting Standards szavak rövidítése, melyet nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdnek fordíthatunk. A kifejezés olyan számviteli keretelvekre utal, amelyeket globálisan használhatnak a vállalkozások, így egységes és összehasonlítható pénzügyi kimutatásokat kapunk. Az IFRS-t azok a magyar vállalkozások alkalmazhatják egyedi beszámolójukra, amelyek anyavállalata is így konszolidálja leányvállalatait, vagy amelyek részvényeit bevezették az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamelyik tagállamának szabályozott piacára.

Az áttérés szándékát legalább 90 nappal az áttérés időpontja (vagyis az első IFRS szerint beszámoló üzleti évének első napja) előtt kell bejelenteni az adóhatóság és a statisztikai hivatal, illetve bizonyos esetekben az MNB felé is. Azok számára, akik az IFRS-t 2017. január 1-jétől szeretnék alkalmazni, a bejelentés határideje október 2-a. Aki ezt elmulasztja, nem térhet át 2017-ben.

A vállalkozásoknak egy adatlapot (T16201T) kell benyújtaniuk a NAV-hoz (elektronikusan vagy papír alapon), és a bejelentést a NAV továbbítja a KSH felé.

Az áttérés feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen az áttérésre való felkészültségét igazoló IFRS minősítésű könyvvizsgáló jelentésével.

A könyvvizsgálói jelentés bizonyítja, hogy a vállalkozás rendelkezik:

  • IFRS minősítésű mérlegképes könyvelő alkalmazottal vagy külső partnerrel,
  • IFRS szerinti jóváhagyott számviteli politikával‎,
  • az áttérés éve előtti üzleti év első napjára vonatkozóan összeállított IFRS szerinti mérleggel (vagyis 2016-os évre vonatkozó IFRS mérleggel, amihez az azt megelőző év adatait, tehát a 2015-ős adatokat is át kell forgatni),
  • továbbá azt, hogy a cég jogosult és felkészült az IFRS szerinti könyvvezetésre.

A cégnek arról is nyilatkoznia kell, hogy miért tér át az IFRS-re: anyavállalata vagy tőzsdei státusza miatt. Hazánkban várhatóan az anyavállalati IFRS konszolidáció miatt áttérők száma lesz a magasabb. Ezeknek a cégeknek tehát azt kell igazolniuk, hogy anyavállalatuk, amely IFRS szerint készíti a konszolidált beszámolóját, a teljes körű konszolidációs körbe őket is bevonja, ezért szükséges, hogy a szóban forgó leányvállalat is ennek megfelelően járjon el. A nyilatkozatban ki kell térni arra is, hogy az anyavállalat ‎elkészítette, és a leányvállalat rendelkezésére bocsátotta a konszern IFRS elvek szerinti számviteli politikáját, melyet a leányvállalat megismert és a könyvvezetése során alkalmaz. A nyilatkozatban be kell mutatni többek között azt is, hogy az IFRS elvek szerinti pénzügyi kimutatások elkészítéséhez szükséges megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező munkatársak vagy külső tanácsadók a vállalkozás számára rendelkezésre állnak.

Az adókötelezettségek – a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója, a reklámadó – megállapításához a jövőben az IFRS szerint meghatározott eredményből kell majd kiindulni. Azokat először a speciális adóalap-módosító tételekkel a magyar számvitelhez kell majd közelíteni, majd a többszörös módosítást követően a már megszokott szisztéma szerinti kalkulációt kell elvégezni. Adópolitikai megfontolások miatt az IFRS szerinti könyvvezetés nem eredményezhet kevesebb adóbevételt a költségvetésben, ezért az áttérő cégek társasági adóját 2 évre (az áttérés évére és a következő évre) befagyasztják, és adóminimumot alkalmaznak.

Mivel a teljes számviteli rendszer átállítása komoly feladat, és nem árt a várható hatásokat előre feltérképezni, ezért azoknak is érdemes lehet a bevezetést megelőző időszakban dupla könyvvezetést készíteni, akik még csak gondolkodnak az áttérésen. Akik az IFRS-re való áttérést 2018-ra tervezik, a 2016-os és 2017-es üzleti évek pénzügyi adatainak IFRS szerinti előkészítésére és bemutatására lesz szüksége, vagyis számukra ez semmiképpen nem felesleges erőfeszítés.

Címkék: számvitel Siklós Márta IFRS számviteli politika