Az adóelkerülések megelőzése, ezek gyors leleplezése érdekében számos intézkedést vezetett és tervez bevezetni a pénzügyi kormányzat. Ezek között vannak kreatív új megoldások, az új technológiára, a nemzetközi információcserére épülő eszközök, de a régi klasszikusok sem mennek ki a divatból. Most az egyik örökzöldet, az adóellenőrzés folyamatát tekintünk végig.
Az ellenőrzés még el sem kezdődött, de már a hatóság fókuszába kerülhetünk, gyanús körülmények esetén a „fokozott adóhatósági felügyeletben” lehet részünk.
Új vállalkozásoknál vagy tulajdonosváltásnál a NAV az adószám megállapítását követően 1 éven belül kockázatelemzési eljárást végez. Megvizsgálja a vezető tisztségviselők és tulajdonosok adózói múltját és a vállalkozás tevékenységét egy kérdőív segítségével.
Ennek keretében az adózónak részletesen be kell mutatnia:
- a tevékenységét,
- a foglalkoztatottak számát, alkalmazás jellegét,
- az eszközeit,
- működési helye (pl. iroda) adatait, használatának jogcímét,
- a pénzügyi, finanszírozási forrásokat.
Ha ezek alapján az adózót a hatóság kockázatosnak ítéli, akkor határozattal maximum 1 évre fokozott adóhatósági felügyelet alá vonja. Amely lényege, hogy gyakrabban kell ÁFA-bevallást benyújtani, valamint e mellett kötelező az összesítő nyilatkozat készítése és az ÁFA-bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatának beküldése is.
Még ha ebbe a körbe nem is kerülünk be, érdemes lehet végigtekinteni a lehetséges ellenőrzéseket.
Utólagos adóhatósági intézkedések – ellenőrzések fajtái
- bevallások utólagos vizsgálata
- egyes adókötelezettségek teljesítésének vizsgálata
- adatok gyűjtése és egyes gazdasági események valódiságának vizsgálata
- ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés
- állami garancia beváltására vonatkozó ellenőrzés
- illetékkötelezettségek teljesítésének vizsgálata.
Ha ezek közül bármelyik vizsgálatot elrendelik vállalkozásunkkal kapcsolatban, azt az alábbi szakaszokra bonthatjuk.
Az eljárás elindítása
Az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével kezdődik, de az előzetes értesítés nem kötelező, és akár elektronikusan is megtörténhet. Ha az adóhatóság mellőzi az előzetes értesítést, akkor a megbízólevél egy példányának átadásával indul az ellenőrzés.
A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző adóellenőr és az ellenőrzött adózó megnevezését, valamint, hogy mely kötelezettségeket milyen időszakra vonatkozóan ellenőriznek. Az adóellenőrzés csak akkor kezdhető meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja jelen van.
Az ellenőrzés folyamata
Fontos kiemelni, hogy mindkét félnek kötelessége együttműködni az eljárás során, tehát lehetővé kell tenni az ellenőrzést, nem szabad akadályozni azt. Az eljárás megtörténhet az adóhatóság hivatali helyiségében vagy a helyszínen, de akár képviselő irodájában is.
Adóhatóság köteles az ellenőrzés során a tényállást tisztázni és bizonyítani. Bizonyítékok lehetnek iratok, szakvélemények, nyilatkozatok, tanúvallomások, helyszíni szemle, próbavásárlás, próbagyártás adatai, egy másik, kapcsolódó vizsgálat megállapításai, mások adatszolgáltatása. Köteles azonban az adóhatóság az adózó javára szolgáló tényeket is figyelembe venni, valamint tájékoztatni az érintettet az ellenőrzés során tett megállapításokról. Ezt meg kell tennie az ellenőrzés során is, de a befejezésekor egy megbeszélésen is. Végül, de nem utolsó sorban köteles az adózó által kezdeményezett bizonyítási indítványokat – egyszerűbben az adózó által benyújtott bizonyítékokat – megvizsgálni, döntéséhez figyelembe venni, illetve annak visszautasítását megindokolni.
Az adózó jogosult az ellenőrzésen jelen lenni, képviseletet igénybe venni, betekinteni az iratokba, másolatot készíteni, de ez bizonyos esetekben korlátozható. Az adózó kérhet felvilágosítást a megállapításokról, észrevételezheti (lásd jogorvoslat) a megállapításokat, bizonyítási indítványt kezdeményezhet, és eljárásjogi hibát kifogásolhat.
Határidők
Az ellenőrzések ideje alapvetően 30 nap lenne, de ez számos okból meghosszabbodhat. Utólagos és ismételt ellenőrzésnél 90 nap, a legnagyobb adóteljesítményű adózóknál 120 nap a határidő. Kiutalás esetében a kiutalási határideje 45/75 nap. E határidőket meghosszabbíthatja az adóhatóság vezetője egyszer 90, a felettes szerv rendkívül indokolt esetben 90, és a NAV vezetője egyszer 120 nappal.
A nemzetközi vizsgálatoknál a kapcsolódó vizsgálatok az ellenőrzés határidejébe nem számítanak bele, és közben is folytatódhat az ellenőrzés. Ezek kezdetéről és a végéről értesíteni kell az adózót.
Belföldi kapcsolódó vizsgálatnál azonban annak megkezdésétől befejezéséig az alapellenőrzés nyugszik.
Ellenőrzés befejezése
Az ellenőrzés egy jegyzőkönyv átadásával, átvételével fejeződik be. Ezután kezdődhet meg a jogorvoslat, amennyiben erre szükség van. Ezek részleteit egy következő cikkünkben mutatjuk be, de már itt kiemeljük, hogy az adózónak joga van a jegyzőkönyv kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni, bizonyítási indítványokkal élni (benyújtani saját bizonyítékait), melyek elutasítását a NAV köteles szóban vagy írásban indokolni. Ez az eljárás díjmentes, tehát célszerű élni vele. Ha elkésünk, akkor már csak fellebbezésre lesz módunk. Ha az adózó észrevételt tesz, a hatóság kiegészítő ellenőrzést rendelhet el, melynek határideje 15 nap.
Az ellenőrzés nehézségeivel már eddig a pontig sem kell feltétlenül az adózónak egyedül megküzdenie, szakértő képviselőt vonhatna be már az ellenőrzés kezdetekor is. De többség a jegyzőkönyv kézhezvétele után fordul tanácsadóhoz. Természetesen még ekkor sem késő, de már nehezebb a helyzet. Hiszen ekkor már csak 15 nap van arra, hogy az egész iratanyagot áttekintse. Az idejekorán bevont szakértő viszont felismeri a „csapdákat”, mérlegeli az átadandó dokumentumokkal kapcsolatos kockázatokat, megakadályozza az eljárási hibákat, a szakértői részvételnek tehát számos előnye van.
Ha szeretné megtudni, hogy milyen jogorvoslati lehetőségei vannak, olvassa el erről szóló cikkünket is!