A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői megismerhessék a többi szereplő vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét és azok várható alakulását, valamint, hogy döntéseik érdekében erről objektív és hiteles információkat szerezhessenek. Azonban sokszor megesik, hogy a piac nem minden szereplője fér hozzá egyformán a többiekről a számára szükséges összes valós adathoz. Ezt információs aszimmetriának nevezzük és ez bizony jelentős akadálya lehet a versenynek, sőt sérülhetnek is az egymással üzleti kapcsolatba lépő szereplők.
Az információs aszimmetria röviden azt jelenti, hogy egy interakció egyik tagja több információval rendelkezik, mint a másik, és ezzel előnyre tesz szert, vagy megfordítva: kevesebbel, és hátrányba kerül. Az információs aszimmetria tipikus esete, amikor egy cég megpróbálja eltitkolni tényleges piaci pozícióit vagy esetleges rossz pénzügyi helyzetét szállítói, vásárlói előtt. De előfordulnak olyan helyzetek is, amelyekre elsőre nem is gondolnánk: például, amikor a cég vezetői vagy tulajdonosai nincsenek tisztában a saját cégük helyzetével. Ezt az elsőre valószínűtlen helyzetet okozhatják rendszerhibák, megfelelő képzettség, szakmai – esetleg nyelvi – ismeretek hiánya. Ezért érdemes mindenkinek végigtekinteni az információs aszimmetria lehetséges eseteit, okaikat és a megelőzésük módszereit.
Egy cég helyzetét „könyveiből”ismerhetjük meg. E könyvek vezetésének egységes szabályait a számviteli törvény rögzíti (összhangban az Európai Közösség irányelveivel, a nemzetközi számviteli elvekkel). Éppen a mindenki által ismert szabályok miatt adhatnak ezek megbízható és valós képet a cégek jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, pénzügyi helyzetéről. A gazdálkodó szervezeteknek a saját könyvelésükre jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket számviteli politikájukban kell rögzíteni éppen annak érdekében, hogy az értelmezés egyértelmű legyen. Ha ezek az elvek megbicsaklanak, homok kerül a gépezetbe, előállhat az információs aszimmetria.
Problémák az információk áramlásában
Az információs aszimmetria kialakulásának okát kereshetjük az információ áramlásának hibájában.
Személyi és rendszerhibák
Cégen belül elakadhat az információ személyi okokból: például adott munkakörben történő munkatárs váltás, nem megfelelő feladatátadás vagy sokszor a nem megfelelő munkahelyi légkör szab gátat a hatékony kommunikációnak. Érdemes tehát a formális riportok mellett törekedni a rendszeres személyes beszélgetésekre, a pontos munkakör-átadásokra és arra, hogy a csoport-megbeszélések során is jó légkört alakítsunk ki.
Megeshet az is, hogy az adatállományok átadása-átvétele során történik adatvesztés. Ha például egy társaság nem integrált rendszert üzemeltet, akkor több programnak kell adatvesztés nélkül kommunikálnia egymással. Ha más programban történik a főkönyvi könyvelés, egy másikban a számlázás és egy harmadikban a készletnyilvántartás, akkor érdemes ezeket nagyon jól összehangolni már a használatbavételkor, hogy ne utólag derüljön fény a hibákra. A legjobb megoldás, ha nem ad hoc módon állítunk be új programokat, hanem a teljes folyamatot szabályozzuk – megfelelő kontrollpontokat iktatunk be, ellenőrizzük az adatcsere teljességét, és mindenképpen informatikai szakember segítségét kérjük!
Hibák a külső fél felé történő információ-átadásban
Ha egy külső szem (például az adórevizoré) – jellemzően hibát keresve – vizsgálja könyveinket, csak az azokban leírtakra és külső forrásokból származó információkra támaszkodhat. Valószínűleg ez esetben nem kap teljes körű képet. Ennek oka, hogy a cég érdeke, hogy ne fedezze fel az ellenőrzést végző hatóság a hibát. Ezt a helyzetet a legkönnyebben az eltitkolni vágyott hiba megelőzésével oldhatjuk fel: ha nincs mit eltitkolni, nem is fogunk titkolózni. Érdemes önkéntes auditokkal vagy részterületek átvilágításával, „health check”-kel készülni az ellenőrzésekre, így egy adóvizsgálat során nem ér minket meglepetés.
Problémák az információk feldolgozásában
Sokszor az a baj, hogy azok, akiknek döntést kellene hozniuk, nem tudják értelmezni a rendelkezésükre álló információt, pedig a törvény értelmében „világos és áttekinthető formában“ kell elkészíteni a beszámolót. De nem minden felhasználó szakember, ráadásul sokan a könyvelésre, könyvvizsgálatra csak, mint szükséges rosszra tekintenek.
Ennek a problémának a leküzdésében a számvitellel foglalkozó szakemberek kaphatnak szerepet: támogatniuk kell a tulajdonosokat, vezetőket a beszámoló értelmezésében. El kell magyarázniuk az amortizációs politikát, az értékelési elveket, a céltartalék képzést, a vevők értékvesztését és segíteniük a döntéshozatalt.
Akármilyen meglepő, de néha a szakemberek szakmai ismereteinek a hiánya, vagy az, hogy nem rendelkeznek a valós információkkal, vezet az információk hibás feldolgozásához. Ez azonban nagyon súlyos hiba, hiszen ilyenkor sérülhet a beszámoló valódisága! Ezért fontos, hogy az adott pozícióra valóban megfelelő szakismerettel rendelkező munkatársakat alkalmazzunk, belső képzésekkel tartsuk szinten tudásukat. Továbbá elengedhetetlen a társaság számviteli politikájának rendszeres aktualizálása, és megismertetése a könyvelésben résztvevő személyekkel.
Problémák az információ létezésével kapcsolatban
Sok esetben nem áll rendelkezésre elegendő információ a könyvelési bizonylatokon (számla kötelező adattartama), nincs aláírt szerződés, teljesítési igazolás vagy fuvarokmány. Ilyenkor ki kell alakítani a megfelelő ellenőrzési rendszert, hogy ezeket a számlákat ne is fogadja be a cég.
Ugyanilyen jelentőségű az archiválás is. A törvény szerint a társaság köteles visszakereshető és olvasható formában megőrizni bizonylatait figyelemmel a különböző törvények eltérő elévülési szabályaira. Ehhez segítségünkre lehet egy megfelelően kialakított irattár vagy egy erre specializálódott cég megbízása.
A fenti tanácsok betartásával elérhetjük, hogy a tulajdonosok, vezetők, üzleti partnerek és a hatóságok megfelelően tájékozottak legyenek. Mindezek nagyban hozzájárulhatnak, hogy tartósan stabil legyen a cég működése, jó üzleti ajánlatokat kaphasson és végül, de nem utolsó sorban elkerülhesse a büntetéseket.