A közép-kelet-európai régióban Magyarország volt az első, amely 2003-ban nyilvántartási kötelezettséget vezetett be a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárakra vonatkozóan. A szabályok már bevezetésük időpontjában is szigorúak és meglehetősen összetettek voltak, azonban most ismét változtak. A transzferárazás azóta is töretlen és egyre kiemeltebb figyelmet kap az adóhatósági ellenőrzések során. Mára nincs olyan átfogó ellenőrzés, amelyben a kapcsolt vállalkozásoknak ne kellene a vállalatcsoporton belül alkalmazott áraikat a szokásos piaci ár alapján az adóhatóság előtt bizonyítaniuk.
Ennek köszönhetően, a kapcsolt vállalkozások számára a transzferárazás jelenti a legnagyobb kihívást az adózással kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek terén. Ráadásul ez a terület a puszta adminisztrációnál jóval több lehetőséget és veszélyt is rejt magában a hazai vagy nemzetközi színtéren működő vállalatcsoportok számára.
A globálisan működő cégcsoportoknak ugyanis lehetősége van globális adóterhelését azzal „optimalizálni”, hogy a tevékenységükből származó bevételeiket olyan országba „helyezik át”, ahol a legkevesebb adót kell fizetni utána. Ezt az adóelkerülést célzó megoldást próbálják kivédeni a közös érdekeiket felismerő nemzetközi gazdasági szervezetbe tömörülő államok. Ezért az OECD elkészítette az adóalap-csökkentéssel és profitáthelyezéssel foglalkozó akciótervét, a BEPS projektet (Base Erosion and Profit Shifting), mellyel több korábbi cikkünkben foglalkoztunk már. A BEPS ajánlások célja, hogy a nyereséget a gazdasági tevékenység végzésének és az értékteremtés országában adóztassák, amelynek elérése érdekében a nemzetközi vállalatcsoportoktól rendkívül összetett és részletes jelentéseket várnak annak igazolására, hogy ténylegesen hol keletkezett a nyereség.
Transzferárak: a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióiban alkalmazott elszámoló árak, amelyek visszaélésszerű alkalmazása lehetővé teszi, hogy egy cégcsoport a magasabb adókulccsal rendelkező államokból kedvezőbb adózási környezetbe csoportosítsa át jövedelmét, jelentősen javítva ezzel globális adózási pozícióját.
Ennek a folyamatnak a részeként jelent meg 2017 júliusában a Transzferár Irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára című anyag, amely az új transzferár-dokumentációs kötelezettségre vonatkozó iránymutatásokat is tartalmazza. A BEPS célja, hogy a cégek működési struktúráját átláthatóbbá tegye az adóhatóságok számára, és biztosítsa a bevételek és a ráfordítások, valamint egyéb tranzakciók összehasonlíthatóságát. Az egyes országok nyilvántartási kötelezettséget előíró szabályait úgy kell kialakítani, hogy a nagy vállalatcsoportok egymás közötti tranzakciói során az értékteremtésről és a csoporton belüli ügyletekről hiteles és átfogó információkat szolgáltassanak. Az új iránymutatásoknak, jogszabályi előírásoknak köszönhetően az illetékes hatóságok számára az egyes cégek, tranzakciók ellenőrzése, átvilágítása során több információ áll rendelkezésre, mint a korábbi években.
A transzferár nyilvántartásokra tehát a jövőben még nagyobb figyelmet fognak fordítani a transzferárellenőrzések során.
Kérje a LeitnerLeitner transzferár tanácsait!