HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (4) adóellenőrzés (38) adóellenőrzések (9) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (2) adóváltozások 2018-as őszi csomag (3) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (44) áfacsalás (4) áfakulcs (4) air (2) alanyi adómentesség (1) általános forgalmi adó (11) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (2) art (3) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (12) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (28) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) cégkapu (4) családi adükedvezmény (1) csoportos társasági adózás (1) csoprtos társasági adózás (1) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (1) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (8) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (8) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (3) filmalkotások (5) Fotiádi Ágnes (5) Fotiadi Ágnes (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (89) járulék (2) jogdíj (3) jogorvoslat (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (9) KATA (1) Kecskemét (1) kiküldetés (7) Király László György (2) kisadók (5) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (2) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (13) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) olimpiai adókedvezmény (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (11) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (5) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (30) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (10) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (8) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (31) szochó (2) szociális hozzájárulás (2) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (27) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (22) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Siklós Márta és Elek Diána: A külföldön dolgozó magyarok egészségbiztosításában rejlő kockázatok

2013.09.26. 10:37 leitnerleitner

A LeitnerLeitner legfrissebb tanulmánya az unióban dolgozó magyarok egészségbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeit és jogait elemzi. A tanulmányt Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója ismertette a Nyugat-magyarországi Egyetem által szervezett Soproni Pénzügyi Napok keretében.

A munkanélküliség, a kedvezőtlen munkakörülmények és a bérek reálértékének csökkenése miatt egyre több magyar keres munkát az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb országaiban. Körülbelül 300 ezren az Egyesült Királyságban, 100 ezren Németországban, 50 ezren Ausztriában dolgoznak, és körülbelül 50 ezer magyar él és dolgozik a többi uniós tagállamban. A külföldi munkavállalás sok kockázata közül a legjelentősebbek azok, amelyeket egy esetleges betegség, baleset vagy munkanélküliség hoz magával. Mivel a tagországok társadalombiztosítási és ezen belül az egészségbiztosítási rendszerei jelentősen eltérnek egymástól, a csalódások és váratlan többletköltségek elkerülése érdekében még a munkavállalás előtt érdemes ezeket részletesen megismerni.

A társadalombiztosítási rendszer kialakítása minden állam belügye, ugyanakkor az unió törekszik a tagállamok szabályozásának összehangolására. Ennek értelmében az EU-s polgárokat tilos megkülönböztetni állampolgárságuk alapján, a külföldről érkező munkavállalókat az adott ország állampolgáraival egyenlő elbánásban kell részesíteni. Tehát például egy Ausztriában dolgozó magyarnak ugyanazok a jogai és kötelezettségei, mint egy osztrák állampolgárnak, de teljesen mások, mint Magyarországon.

Fő szabály szerint minden munkavállaló csupán egyetlen államban lehet biztosított: egy tagállamban kell járulékokat fizetnie. A társadalombiztosítási szolgáltatásokat ott veheti igénybe, és ott kapja a pénzbeli juttatásokat, ahol járulékot fizet. A határainkon kívül dolgozó magyaroknak a külföldi biztosítási jogviszony kezdetétől számítva nem kell, és nem is szabad járulékot fizetniük Magyarországon. Külföldön szerzett jogviszonyukat a munkavégzés kezdetétől számított 15 napon belül be kell jelenteniük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál. Ha ezt elmulasztják, akár 200 ezer forintos büntetést is kiszabhatnak rájuk.

Ezután be kell jelentkezniük a munkavégzés tagállamában, amelynek menetében szintén jelentős eltérések lehetnek. Ezért fontos, hogy a munkavállaló rákérdezzen, hogy a bejelentés kinek a feladata, és pontosan hogyan és hol kell megtenni. Németországban például a munkavállalónak csak a betegbiztosítónál kell bejelentkeznie, mert az intézmény továbbítja az adatokat a nyugdíjbiztosító, balesetbiztosító irányába. Ha tehát a regisztráció elmarad, akkor nem csak a betegbiztosítás, de nyugdíjellátás is veszélybe kerülhet.

A külföldön munkát vállalóknak egy számukra ismeretlen szabályozási környezetben kell fontos döntéseket meghozniuk. A német rendszerben például bizonyos kereset felett választani lehet a törvényi, a magán egészségbiztosítás közül. A döntés előtt mérlegelni kell az előnyöket és a hátrányokat is. A törvényi pénztáraknál például nincs jövedelemkorláthoz kötve a belépés, és a családtagokra is automatikusan kiterjed a jogviszony. A magánbiztosítóknál azonban jobb minőségű és gyorsabb az ellátás. Ráadásul csak törvényi pénztárból 145 közül választhatnak a munkavállalók.

Bár a járulékok levonása és befizetése a munkáltató feladata, de a munkavállalónak is érdemes tisztában lennie még a szerződés megkötése előtt ezek mértékével. A levonások ugyanis befolyásolják a kézhez kapott munkabért, így lényegesek a külföldi élet költségvetésének megtervezésekor. A járulékteher kiszámítása nem mindig egyszerű feladat. Több országban iparáganként vagy egyéb szempontok alapján különbözhet a járulékok mértéke. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy sok helyen van járulékfizetési plafon vagy küszöb. Ez utóbbi alacsony fizetésűek számára ugyan elsőre kedvezőnek tűnhet, ugyanakkor vagy csak korlátozottan vagy egyáltalán nem lesznek jogosultak az ellátásokra. Ausztriában a küszöb havi a bruttó 386,8 eurónál, Németországban 450 eurónál, az Egyesült Királyságban pedig 109 fontnál van.

Markáns különbségek vannak az egyes tagállamok egészségbiztosítása által garantált ellátásokban is. A német és az osztrák egészségbiztosítás a cél szerint befizetett járulékok mértéke alapján nyújt egészségügyi vagy anyasági-apasági ellátást, táppénzt. Az Egyesült Királyságban azonban egyetlen járulékmérték van érvényben, mely az egészségügyi ellátásokon túl a munkanélküli vagy nyugdíjellátásokra is fedezetet nyújt.

Az Egyesült Királyságban a betegállomány adminisztrációja is egyszerűbbnek tűnik: a munkavállaló betegségének első 7 napjára nem szükséges orvosi igazolás, saját nyilatkozat is elegendő. Németországban csak a betegség első 3 napjára vonatkozik hasonló szabály. Ausztriában nemcsak az orvos, hanem a munkáltató igazolása is szükséges a táppénz igénybevételéhez.

Ha a külföldön biztosított állandó magyar lakhellyel rendelkező magyar állampolgár ideiglenesen itthon tartózkodik, csak akkor jogosult teljes körű természetbeni ellátásra, ha van a külföldi egészségbiztosító által kiállított igazolása. Ha nem rendelkezik igazolással vagy nincs bejelentett lakhelye, akkor Magyarországon csak az orvosilag szükséges ellátásokat veheti igénybe.

A LeitnerLeitner tanulmánya – mely a website-ról letölthető– az említett kérdéseken kívül foglalkozik még többek között az OECD országok GDP arányos egészségügyi kiadásainak összehasonlításával, az EU munkaerő-piaci kezdeményezéseivel, az ideiglenesen EU államokban tartózkodók egészségbiztosítási jogaival.

Címkék: egészségbiztosítás külföldi munkavállalás Siklós Márta Elek Diána magánemberek