HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (4) adóellenőrzés (38) adóellenőrzések (9) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (2) adóváltozások 2018-as őszi csomag (3) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (44) áfacsalás (4) áfakulcs (4) air (2) alanyi adómentesség (1) általános forgalmi adó (11) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (2) art (3) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (12) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (28) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) cégkapu (4) családi adükedvezmény (1) csoportos társasági adózás (1) csoprtos társasági adózás (1) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (1) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (8) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (8) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (3) filmalkotások (5) Fotiádi Ágnes (5) Fotiadi Ágnes (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (89) járulék (2) jogdíj (3) jogorvoslat (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (9) KATA (1) Kecskemét (1) kiküldetés (7) Király László György (2) kisadók (5) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (2) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (13) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) olimpiai adókedvezmény (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (11) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (5) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (30) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (10) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (8) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (31) szochó (2) szociális hozzájárulás (2) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (27) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (22) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Jancsa-Pék Judit, Elek Diána: Valóban kiküldetés-e a kiküldetés? – avagy a gazdasági munkáltató problémájának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási hatásai

2014.03.07. 10:42 leitnerleitner

A munkaerőpiacon végbemenő globalizáció következtében egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyar munkáltatók külföldi cégcsoporton belüli munkavégzésre küldik ki munkavállalóikat. Az is elképzelhető, hogy külföldi üzleti partnerüktől megrendelt szolgáltatást végzi el helyben a cég munkatársa. Más esetben magyar cégek fogadnak alkalmazottakat külföldön működő vállalkozástól. Ezekben az esetekben a munkajogi formalitások mellett a foglalkoztatási konstrukció egyes elemei döntő hatással lehetnek a kiküldetés adójogi és társadalombiztosítási minősítésére.

Ha a Magyarországra kiküldött integrálódik a fogadó cég szervezetébe - a magyar cég érdekében, annak utasításai szerint, annak szankcionálása mellett, a szervezetbe beépülve dolgozik, a munkaeszközöket a magyar cég biztosítja, ő adja ki a szabadságot, a munkavállaló kiválasztásának/ felmondásának jogait gyakorolja - végül is a küldő cég jogi munkáltatói státusza mellett a magyar fogadó cég válik a hozzá kiküldött munkavállaló adójogi értelemben vett gazdasági munkáltatójává. A 2013-as nemzetközi adózási irányvonal erősödésnek köszönhetően, az adózásban a gazdasági munkáltatói viszonyt kell erősebbnek tekinteni. Gazdasági munkáltatóvá kell minősíteni a NAV tájékoztatója és az OECD mintaegyezmény kommentárja alapján tehát azokat a fogadó cégeket, amelyek

  • gyakorolják a munkavégzés módjára vonatkozó utasítási, ellenőrzési jogot; meghatározzák a szabadságolás és munkavégzés rendjét;
  • viselik a felelősséget munkavégzés helyéért; munkajogi szankciókat alkalmaznak a munkavállalóval szemben;
  • a munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja a formális jog szerinti munkáltató által arra a társaságra, amelynél a tevékenységet kifejti a munkavállaló;
  • a munkavégzéshez szükséges anyagokat és eszközöket a fogadó cég bocsátja rendelkezésre;
  • a munkavállalók kiválasztását a fogadó cég végzi, számukat és képzettségüket ez határozza meg;
  • a fogadó cég gyakorolja a munkavállalókkal kötött szerződés felmondásának jogát.


A NAV nyilvános iránymutatása szerint, az átminősítés minden 2013. november 1-jét követően létrejött munkaviszonyt és kiküldetési viszonyt érinthet. Nézzük hát, egy ilyen átminősítés milyen következményekkel járhat.

Főszabály szerint a rövid távú, azaz 183 napot el nem érő időtartamú, kiküldetések esetén a magánszemélyek személyi jövedelemadózásának helye maradhat a kiküldetés állama. A magyar gazdasági munkáltató jelenléte azonban azzal a következménnyel jár, hogy a munkavállaló magyarországi munkájára tekintettel szerzett jövedelme után az adóztatási jog a munkavégzés államába, Magyarországra tevődik át, itt keletkezik adófizetési és bevallási kötelezettség.

A gazdasági munkáltató megjelenése, a társadalombiztosítási járulékfizetés rendszerét is megbolygathatja. Fő szabály szerint, mindig a munkavégzés államában keletkezik biztosítási jogviszony és ott kell teljesíteni a járulékfizetési kötelezettségeket is, de társadalombiztosítási értelemben vett kiküldetés esetén azonban egy kivételszabályt lehet alkalmazni, annak érdekében, hogy a társadalombiztosítás a kiküldő államban maradhasson. Ahhoz viszont, hogy ezt alkalmazni lehessen szigorú szempontoknak kell megfelelni. Társadalombiztosítási szempontból a külföldi munkavégzés akkor minősül kiküldetésnek, ha:

  • megmarad a szerves kapcsolat a kiküldő cég és a kiküldött munkavállaló között; a külföldi vállalkozás gyakorolja az utasítási, ellenőrzési jogot a munka felett és viseli a munka eredményével kapcsolatos kockázatot;
  • a munkavállaló továbbra is a kiküldő vállalkozás nevében és javára végzi munkáját Magyarországon;
  • a munkavállalót nem olyan munkavállaló felváltására küldenék ki, akinek kiküldetési ideje lejárt;
  • a munka várható ideje nem haladja meg a 24 hónapot;
  • a munkavállaló rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap megszakítás nélküli biztosítási jogviszonnyal a kiküldő országban;
  • a munkavállalót a fogadó vállalkozás nem küldi tovább egy másik tagállamba, és nem bocsátja egy másik vállalkozás rendelkezésére;
  • a kiküldő vállalkozás a tevékenységét szokásosan és jelentős mértékben a kiküldő államban végzi és ilyen tevékenység végzésére küldi ki a munkavállalóját (ezt a feltételt nem kell vizsgálni, ha a kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz történik). 

A magyar gazdasági munkáltató meglétének hatására a fenti kritériumrendszer több ponton is sérül, melynek hatására nem teljesülnek a kiküldetés szigorú feltételei. Ilyenkor előfordulhat, hogy a kiküldő ország hatósága nem adja ki a fogadó államban való járulékmentességhez szükséges az A1-es igazolást kiküldetés jogcímén, vagy a korábban ilyen jogcímen kiállított igazolás érvényét veszti. Amennyiben más jogcímen sem állítható ki az A1-es igazolás, a munkavállaló biztosítási jogviszonya a munkavégzés államára, Magyarországra helyeződhet át.

Érdemes figyelni tehát a gazdasági munkáltatóval kapcsolatos körülményekre, mert egy adóhatósági átminősítés súlyos adó és társadalombiztosítási következményekkel járhat. A meg nem fizetett személyi jövedelemadó, az egyéni és céges járulékokban való elmaradás, ezek megfizetésén túl szigorú bírságokat is vonhatnak maguk után.

Címkék: expat szja kiküldetés Jancsa-Pék Judit Elek Diána