HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (4) adóellenőrzés (38) adóellenőrzések (9) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (2) adóváltozások 2018-as őszi csomag (2) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (43) áfacsalás (4) áfakulcs (4) air (2) alanyi adómentesség (1) általános forgalmi adó (10) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (2) art (3) automatikus információcsere (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (12) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (28) cafetéria (6) cégkapu (4) családi adükedvezmény (1) csoprtos társasági adózás (1) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (1) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (8) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (8) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (3) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (12) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (3) filmalkotások (5) Fotiádi Ágnes (5) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (88) járulék (2) jogdíj (3) jogorvoslat (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (8) KATA (1) kiküldetés (7) Király László György (1) kisadók (5) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (1) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (12) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) olimpiai adókedvezmény (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (10) online számlázó programok (12) országonkénti jelentés (4) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (29) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (3) számvitel (10) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (8) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (31) szochó (2) szociális hozzájárulás (2) Taga György (1) tagi kölcsön (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (26) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (21) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) uniós áfareform (1) uniós támogatás (3) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Siklós Márta: Hogyan támogathatja a munkáltató munkavállalója lakáshoz jutását, lakáshitel-törlesztését?

2014.04.12. 12:38 leitnerleitner

lakáshiteles.jpg

2014. április 3-án megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet, amelynek megjelenését követő naptól, azaz április 4-től lehet adni a maximum 5 millió forintos adó- és járulékmentes támogatást a dolgozók lakáshitel törlesztéséhez vagy lakásépítéséhez és -vásárlásához. Bejegyzésünkben ennek részleteit mutatjuk be.

Hogyan támogathatják a cégek a munkavállalók lakáshoz jutását?

A munkáltatóknak 2014. január elsejét megelőzően is volt már lehetőségük, hogy hozzájáruljanak munkavállalóik lakásvásárlásához vagy -építéséhez adómentes vissza nem térítendő támogatással hitelintézet vagy az államkincstár útján. Idén ez a lehetőség kibővült, hiszen 2014. január 1-jétől a személyi jövedelemadóról szóló törvény megteremtette annak lehetőségét, hogy a már meglévő, lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, illetve a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is adható legyen a munkáltatói adómentes támogatás. A jogszabályi lehetőséget azonban csak a frissen megjelent rendelet töltötte meg valódi tartalommal, így a támogatás valójában április 4-től adható – bár az NGM rendelet megteremti a 2014. január 1-jére való visszamenőleges alkalmazás lehetőségét, kérdéses, hogy a bankok fel lesznek-e készülve erre.

Mekkora lehet a hozzájárulás mértéke?

A munkáltató ötévente maximum 5 millió forintot adhat adó- és járulékmentesen – a fizetésen kívül – a dolgozójának. Egy lakásra vonatkozóan, egymással párhuzamosan a családon belül akár több személy is részesülhet ilyen támogatásban, még akkor is, ha egy helyen dolgoznak. Az egy személyre jutó támogatás maximális mértéke azonban nem haladhatja meg a vételár vagy építési költség 30%-át. A támogatás adható egy összegben, vagy akár rendszeres (pl. havi) folyósítás útján is.

Bármilyen, bármekkora lakáshoz jutást támogathat a munkavállaló?

Nem. Csak a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakások vásárlását és építését támogathatja, melyet a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet (12/2001. (I. 31.) határoz meg.

Mekkora a méltányolható lakásigény?

A jelenleg hatályos szabályozás szerint az a lakás felel meg a méltányolható lakásigénynek, amelynek a szobaszáma nem haladja meg a kormányrendeletben meghatározott mértéket. Az adómentes juttatáshoz való jogosultság megállapításához (más esetektől eltérően) nem kell tehát figyelembe venni az ingatlan építési költségét vagy árát, hanem csak az együttköltöző családtagok és a szobák számát.

A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, 16. életévet be nem töltött gyermek vagy nappali tagozaton tanuló 25. életévét még be nem töltött gyermek vagy 16. életévet betöltött legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy, valamint munkavállaló vagy házastársa szülője, nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű) számától függően a következő:

egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

A 6-12 m2 közötti szoba fél lakószobának, a 12-30 m2 közötti szoba egy lakószobának, míg a 30 m2 feletti szoba két lakószobának minősül. Az amerikai konyhás nappalit (azaz nappali, étkező és konyha egy légtérben) akkor kell két szobának számítani, ha az a 60 m2-t meghaladja.

Az együttlakó fiatal gyermektelen, vagy egy gyermekes házaspárok esetén a még születendő két- vagy további egy gyermeket is figyelembe lehet venni. A lakáshitel törlesztéshez nyújtott munkáltatói támogatás esetén erre akkor van lehetőség, ha a házaspár megelőlegező kölcsönt vett fel.

Milyen hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez járulhat hozzá a munkáltató?

A vissza nem fizetendő munkáltatói támogatás lakáscélú (vásárlás, építés, felújítás) forint és deviza hitelekhez egyaránt adható függetlenül a szerződéskötés időpontjától. Az adómentes támogatás azonban csak lakáshitel-törlesztéshez adható, szabad felhasználású hitelek továbbra sem tartoznak a kedvezményezett körbe.

Adható azonban az olyan hitel- vagy kölcsönszerződéshez, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, vagy az előzőekben említett kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámla-hitelszerződést is.

Új és használt lakás vásárlása/építése esetén is igénybe vehető?

Igen, használt és új lakás vásárlása/építése esetén is adhat támogatást a munkáltató a régi szabályok szerint is.

Hogyan adhatja a támogatást a munkáltató?

A támogatás csak akkor adómentes, ha azt vásárlás/építés esetén hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján adja a munkáltató. Korábban felvett hitel törlesztéséhez való hozzájárulás esetén is csak a hitelintézettől/hitelintézet útján felvett kölcsönhöz adható a támogatás.

A hitelintézet útján történő támogatás azt jelenti, hogy készpénzt nem kaphat a munkavállaló, mert a munkáltató és a hitelintézet megállapodásában rögzített számlára kell utalni a támogatást. A munkáltatónak a támogatás összegét a bank felé kell befizetnie, és biztosítani kell, hogy a támogatás ne legyen más célra felhasználható, közvetlenül és kizárólag a munkavállaló hiteltörlesztését finanszírozhatja. Hiteltörlesztésre nyújtott támogatás fizethető a magánszemély folyószámlájára is, ám ebben az esetben a jogszerű felhasználást a hitel törlesztését igazoló okirattal kell bizonyítani.

Az adómentességhez elengedhetetlen a hitelintézet vagy kincstár igazolása az adómentesség feltételeinek teljesüléséről. Ha az adómentes, vissza nem fizetendő támogatás feltételeit a munkáltató nem tudja igazolni, a folyósított támogatást bérként kell kezelni, és az adóterhet utólagosan, a büntetésekkel együtt kell megfizetni. Ezért a munkáltatónak körültekintően kell eljárni az egyes feltételek megvizsgálása és igazolása terén.

Hogyan vizsgálja a munkáltató a támogatásra való jogosultságot?

A munkáltatónak vizsgálnia kell, hogy teljesülnek-e a támogatás adómentességének feltételei. Megteheti ezt utólag vagy a folyósítást megelőzően is. Lehetőség van arra is, hogy szerződéses megállapodás alapján helyette a bank vizsgálja meg és igazolja mindezt. Ha a munkáltató már korábban nyújtott ilyen támogatást, saját nyilvántartásában szereplő, illetve az előzetesen már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.

Az adómentesség feltétele, hogy a munkavállaló bármely arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amelyre támogatást kap, vagy a tulajdonjogot, haszonélvezetet a támogatás felhasználásával szerezze meg.

A jogosultsági feltételeken (azaz a méltányolható lakásigényen) túl, vizsgálni kell a hasonló célból korábban nyújtott támogatások összegét (akár a jelenlegi, akár más korábbi munkáltató nyújtotta azt), valamint a támogatások és a vételár vagy építési költség arányát is.

Milyen dokumentumokat kell beszerezni? Milyen határidőket kell betartani?

A munkavállaló lakásvásárlás vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak, illetve a banknak átadni a következő okiratokat, bizonylatokat:

lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződést és a tulajdoni lapot,
a vételárnak a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év
        március 31. napja közötti időszakban történő kifizetését igazoló okiratot;
lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén az építési engedélyt, a támogatás folyósítását megelőző
        hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy közeli
        hozzátartozója nevére kiállított számlákat;
a munkavállaló által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú
        felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek           megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló
        hitelszerződést, továbbá a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hitel-törlesztést igazoló
        okiratot, számla-kivonatot.
a lakás szobaszámát az egyes szobák alapterületének nagyságát is tartalmazó nyilatkozatot,
az együttköltöző vagy együtt lakó családtagok lakcímkártyáinak másolatát, vagy a családtag korábbi, a
        méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét
        igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolást
az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény
        meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermek(ek) igazolásához, a megelőlegező kölcsönt
        nyújtó hitelintézet által kiállított okiratot
ha a méltányolható lakásigény megállapítása korábban megtörtént, akkor a korábbi vizsgálatról készült
        okirat másolatát.

A munkáltató saját döntése alapján, a munkavállaló lakásvásárlás vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig, lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadott okiratokat, bizonylatokat is elfogadhatja, ha ez az adókötelezettségek teljesítését nem akadályozza.

A támogatásokról a bank adatot szolgáltat az adóhatóság felé, melynek határideje a támogatás folyósításának évét követő év január 31-e.

Hogyan adható a támogatás?

Célszerű a cafetéria-rendszerbe építeni ezt az adómentes béren kívüli juttatást is.
Nem válthatja ki a bér egy részét. Nem szabad tehát csökkenteni a munkavállaló fizetését, és a nettó
        különbözetet ilyen jogcímen utalni.
Érdemes szabályozni, hogy kik, milyen feltételekkel és milyen összeget igényelhetnek. Nem kötelező
        mindenkinek adni, de a jogosultságot célszerű objektív kritériumok alapján meghatározni.
Különösen abban az esetben kell vigyázni, ha a cégtulajdonos egyben munkavállaló is, s csak számára
        válik elérhetővé ez a kedvezmény. Ebben az esetben egy későbbi ellenőrzés során felmerülhet a
        munkabérré, vagy osztalékká történő átminősítés és ehhez kapcsolódó pótlólagos adó- és
        járulékfizetési kötelezettség is, ezt lehet elkerülni a szabályozással.
Nem szabad jutalom gyanánt sem fizetni, mivel ebben az esetben is átminősíthetik bérjövedelemmé
       (azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemmé), amely adó és járulékterhekkel és büntetéssel
        is járhat.
Csak a többi juttatáson túl szabad biztosítani ezt a lehetőséget.

Mit kell tennie a munkavállalónak, ha szeretné, hogy munkáltatója támogassa lakáshitel-törlesztését?

Ha van ilyen lehetőség, akkor igényelnie kell az illetékes kollégánál (cafetéria-rendszeren belül, esetleg
        azon túl).
Előzetesen fel kell mérniük, hogy jogosult-e a munkavállaló.
A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót, hogy az adómentesség igazolásához milyen
        nyilatkozatra van szüksége a banktól, és milyen egyéb dokumentumokra (pl. lakcímkártya-másolatok).
A munkavállalónak bankjától be kell szereznie a szükséges nyilatkozatot, és át kell adnia a
        munkáltatójának a többi szükséges dokumentummal együtt.

Címkék: adókedvezmény adómentes juttatás Siklós Márta béren kívüli juttatás cafetéria