HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (4) adóellenőrzés (38) adóellenőrzések (9) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (4) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (45) áfacsalás (4) áfakulcs (4) air (2) alanyi adómentesség (1) általános forgalmi adó (11) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (2) art (3) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (12) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (30) bírságmértékek (1) biztosítás (1) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) céges biztosítás (1) céges megtakarítás (1) cégkapu (5) családi adókedvezmény (1) csoportos társasági adózás (3) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (2) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (8) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (8) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (4) filmalkotások (5) Fotiadi Ágnes (6) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (90) járulék (3) jogdíj (3) jogorvoslat (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (10) KATA (1) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) kiküldetés (7) Király László György (2) kisadók (5) KIVA (1) könyvelés (1) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (2) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (13) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) megtakarítás (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (11) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (5) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (30) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (11) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (9) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (32) szochó (3) szociális hozzájárulás (3) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (27) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (23) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Mladonyiczki Balázs: A környezetvédelmi termékdíjról általában, 2. rész – mentesség, visszaigénylés, speciális szabályok

2014.06.20. 15:52 leitnerleitner

A környezetvédelmi termékdíjról szóló cikkünk második részében a mentesség, a visszaigénylés szabályait tekintjük át, valamint kitérünk a díjjal kapcsolatos speciális szabályokra.

autógumi.jpg

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos mentességi szabályok

A törvény több olyan esetet is felsorol, amikor nem keletkezik termékdíj-kötelezettség, vagy annak bizonyos elemeit nem kell teljesíteni. Fontos azonban tudni, hogy ez nem mindig jelenti azt, hogy az adózónak semmilyen feladata nincs, mivel egyes kötelezettségek (például nyilvántartás-vezetés) továbbra is fennmaradnak.

A mentesség három esetét különböztethetjük meg. Ha az adózó
¬ ügylete kapcsán nem keletkezik termékdíj kötelezettség;
¬ ügylete nem minősül (első belföldi) forgalomba hozatalnak
¬ ügylete kapcsán a termékdíjat nem kell megfizetni.

Az első két eset nagyon hasonló. Ekkor főszabály szerint az adott termék kapcsán nem áll be a termékdíj-kötelezettség. Ide tartozik például, ha a terméket külföldre értékesítjük – mivel nem a hazai környezetet terheli majd a termék, ezt a jogalkotó kiemeli az adóztatás alól. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy ilyenkor semmi teendőnk nincs. Egy adóellenőrzés során igazolnunk kell az adóhatóság felé, hogy miért is mentesülünk a kötelezettségek alól (a példánkban szereplő esetben a kiszállítást számlákkal és fuvarokmányokkal), és érdemes részletes nyilvántartást vezetni. Speciális eset a termékek természetes személyek általi felhasználása magánszükségletük fedezésére vagy az általuk történő nem gazdasági célú átruházás, melyeket nem terhel semmilyen kötelezettség.

Sok kockázatot rejt magában azon ügyletek köre, melyeknél a termékdíjat nem kell megfizetni. Érdemes figyelni a megfogalmazásra, mivel a törvény csak a fizetési kötelezettséget engedi el. Az adózó továbbra is kötelezett marad, be kell jelentkeznie, bevallást be kell nyújtania, nyilvántartást kell vezetnie stb. Ide többnyire csomagolószerekkel kapcsolatos ügyletek tartoznak, például a csomagolóanyag nem csomagolási célra (papír könyvnyomtatásra) történő felhasználása. Adminisztratív feltétel a vevő vonatkozó nyilatkozata az értékesítő felé, mellyel az értékesítő igazolhatja a NAV felé, miért nem kell megfizetnie a termékdíjat.

A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy az első belföldi vevő (vagy annak vevője) a szigorú feltételek teljesítése esetén átvállalja a termékdíj-kötelezettséget az eredeti kötelezettől – ettől kezdve a vevő válik kötelezetté. Az eredeti kötelezettnek a vonatkozó termékek kapcsán nem kell bevallást benyújtani, termékdíjat fizetnie, de nyilvántartás vezetése továbbra is indokolt. A törvény szigorú adminisztratív feltételekhez köti az átvállalást (pl. átvállalási szerződés, annak bejelentése, számlán történő feltüntetés), melyek idéntől jelentősen szigorodtak, ami kockázatokat rejt magában. Ha a felek nem teljesítik a feltételeket, akkor az eredeti kötelezettnél marad a termékdíj-kötelezettség, és annak nem teljesítése komoly jogkövetkezményekkel járhat. Alapos adótervezéssel azonban teljesen kiiktatható a termékdíj-kötelezettség: ha pl. a forgalomba hozó egy olyan adóalany számára adja át a kötelezettséget, aki mentes tevékenységet végez (pl. külföldre értékesít), akkor egyik fél sem fizeti meg a termékdíjat.

Visszaigényelhető-e a termékdíj?

Az általános forgalmi adóhoz hasonlóan a kötelezett az általa bevallott és megfizetett közterhet (termékdíjat) az értékesített termék árának részeként átterheli a vevőjére. Így az eladó megkapja a megfizetett termékdíjnak megfelelő összeget, a vevő – aki talán nem is kötelezett – viszont hátrányt szenved el a megnövekedett ár miatt. Kockázatot jelenthet az eladó részéről, hogy a termékdíj áfa-alapot képez, így amennyiben a termékdíj-kötelezett nem jár el megfelelően áfa-kötelezettségének kalkulációjakor, áfa-hiány keletkezhet nála. A gazdasági életben a vevő maga is továbbterheli a termékdíj összegét termékének, szolgáltatásának árában, de a törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy egyes nevesített esetekben (és kizárólag ekkor) a vevő a rá átterhelt termékdíjat vissza is igényelheti.

A termékdíj-visszaigénylés eseteit a törvény részletesen felsorolja. Idetartozik például, ha a vállalkozás igazoltan külföldre értékesíti a terméket, vagy ha termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen alapanyagként építi be azt. A jogszabály nem kapcsolja kizárólag a vevőhöz a visszaigénylés intézményét, de sokszor az első belföldi értékesítő esetében nincs értelme alkalmazni azt, pl. a külföldre történő értékesítés eleve mentes a termékdíj alól, nincs szükség visszaigénylésre.

A sikeres visszaigényléshez számtalan adminisztratív buktató kapcsolódik. Mivel a visszaigénylés csak már megfizetett termékdíj kapcsán érvényesíthető, a vevő kérésére a törvény előírja a cikksorozatunk első részében már említett számlazáradék feltüntetését a számlán, melyben megtalálhatóak a termékdíj megfizetésével kapcsolatos adatok. A megfelelő záradékkal ellátott bejövő számla összekapcsolja az eredeti kötelezett megfizetését a visszaigénylő jogosultságával. Egy hosszú, több kereskedőt tartalmazó értékesítési lánc esetében azonban minden egyes közbenső értékesítőnek is a pontos záradékszöveget kell szerepeltetnie a számlán. A lánc egyik tagjának mulasztása a végső vevő visszaigénylését lehetetleníti el. A számlák visszamenőleges korrekciója pedig a lánc hosszúságától függően komoly nehézséget is okozhat.

Azoknak az adóalanyoknak, akik maguk nem kötelezettek, de szeretnék visszaigényelni a rájuk átterhelt termékdíjat, szintén be kell bejelentkezniük a NAV-hoz, bevallást kell benyújtaniuk a visszaigénylés kapcsán és sajátos nyilvántartást is kell vezetniük. A visszaigénylésre csak abban a bevallásban van lehetőség, amikor teljesült a visszaigénylés feltétele (pl. a külföldre történő kiszállítás). Így ha egy vállalkozás hónapokkal vagy évekkel később ébred rá a visszaigénylés lehetőségére, egy korábbi időszakra vonatkozó bevallás utólagos benyújtása – esetleg önellenőrzése – válhat szükségessé.

Speciális esetkörök

Három olyan fontosabb esetkör létezik továbbá, melyekre specifikus szabályok alkalmazhatók.
A termékdíjátalány intézménye azon adóalanyok számára hasznos, akik a tárgyévben kizárólag csekély mennyiségben értékesítenek, illetve használnak fel termékdíjköteles termékeket. A törvényben meghatározott határértékeknek történő megfelelés esetén viszont a termékdíjfizetés évi néhány ezer forintos átalányra redukálható. További könnyítés, hogy az átalányfizetők csak évente adnak be bevallást. Megjegyzendő, hogy a jogosultság igazolásához különösen fontos a megfelelő nyilvántartások vezetése.

A készletre vétel intézménye például összeszereléssel, vagy kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások számára előnyös. Lényege, hogy a termékdíj-kötelezettség minden esetben az adott termék készletre vétele esetén keletkezik. Egy diszkontáruház esetében ez jelentős könnyebbség, hiszen nem kell figyelnie a – naponta talán több ezer – reklámszatyor értékesítésének idejét és súlyát, a termékdíj rögtön a készletre vétel idejére megállapítható. Cserébe viszont ebben az időpontban magas termékdíj-kötelezettség keletkezik.

A termékdíj a környezetet terhelő hulladékok visszaszorítását hivatott szolgálni. A jogszabály lehetőséget biztosít csökkentett termékdíjtételek alkalmazására azon vállalkozások számára, akik maguk kezelik az általuk felhasznált vagy forgalmazott termékdíjköteles termékek hulladékát. Az egyéni hulladékkezelést bejelentők a hulladékot gyűjthetik saját telephelyükön, együttműködve a forgalmazóval vagy egyéb, a törvényben meghatározott módon is.

Nagyon fontos betartani a fentiek egyedi bejelentési határidejét, mert ezek elmulasztásakor már nem lehet visszamenőlegesen regisztrálni.


A fentiekből látható, mennyire bonyolult a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályozás és hogy számtalan buktatóra kell ügyelni. A jogszabály azonban számtalan lehetőséget rejt a termékdíj csökkentésére vagy a kötelezettség alól történő mentesülésre. Érdemes tehát biztosra menni és egy szakképzett tanácsadóhoz fordulni a termékdíjjal kapcsolatos ügyekben.

Címkék: adókedvezmény környezetvédelmi termékdíj Mladonyiczki Balázs