2014. július 1-jével lép életbe a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó 2013 végén elfogadott módosítások utolsó, 3. csomagja. Két új jogintézmény jelenik meg a termékdíj törvényben: az ipari és a kereskedelmi termékdíj-raktár, valamint változnak az átvállalásokhoz kapcsolódó szerződések hatályba lépésének feltételei is.

¬ Termékdíjraktár

Az új szabályozás értelmében két új jogintézmény jelenik meg a termékdíj törvényben: az ipari és a kereskedelmi termékdíj-raktár. A termékdíj-raktár alatt egy engedélyhez kötött, belföldön található ingatlant értünk. A kereskedelmi termékdíj-raktárban kizárólag termékdíj-köteles termékek tárolását lehet végezni. Az ipari termékdíj-raktár lehetőséget biztosít a termékdíj-köteles termékek előállítására, feldolgozására, az újbóli felhasználásra előkészítésére és a készletezésére is.

A szabályozás célja, hogy rugalmasabb és kezelhetőbb alternatívával egészítse ki az átvállalási és visszaigénylési rendszert. A termékdíj-raktáron belüli termékértékesítés esetén nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség. Így például az ipari termékdíj-raktárban előállított termékek után csak az első raktáron kívülre történő belföldi értékesítés esetében kell termékdíjat fizetni, külföldi értékesítés esetén pedig egyáltalán nem.

A termékdíj-raktárak üzemeltetéséhez szükséges engedélyt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal („NAV”) adja ki, miután a törvényben és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletben meghatározott szigorú feltételek teljesítéséről személyesen meggyőződött.

A termékdíj-raktár intézménye tehát mentes több az átvállalásra és a visszaigénylésre jellemző nehézségtől. A fent bemutatott lehetőségeknek azonban ára van. A raktárengedély kiadása kapcsán számos feltételt kell teljesíteni és szigorúbb nyilvántartási követelményeknek kell megfelelni. Ráadásul havi adatszolgáltatási kötelezettség is terheli a raktárengedélyest.

Azok a gazdálkodók, akik kapcsolatba kerülnek termékdíj-raktár engedéllyel rendelkező partnerrel, figyeljenek arra, hogy bővült a számlán történő záradék feltüntetéséhez kapcsolódó kötelezettségek köre.

¬ Egyéb módosítások

2014. július 1-jét követően az átvállalásokhoz kapcsolódó szerződések hatályba lépéséhez szükséges azok a NAV által történő nyilvántartásba vétele is. Ez azt jelenti, hogy csak abban az esetben lesz érvényes az adott ügylethez kapcsolódó átvállalás, ha a szerződő felek rendelkeznek a NAV nyilvántartásba vételi értesítőjével. Tehát addig nem érvényes az átvállalás, amíg a bejelentést nem rögzítette a rendszer. Korábban elég volt, ha a szerződést 15 napon belül bejelentették. Természetesen a módosítás a július 1-jét megelőzően jogszerűen bejelentett, élő szerződéseket nem érinti.

A fenti szabályozások bevezetésének eredményeként figyelni kell, hogy új definíciók kerültek be a szabályozási rendszerbe, illetve több helyen szükséges volt az alapfogalmakat pontosítani és kibővíteni. Többek között bővült a kötelezettek köre, a visszaigénylési jogcímek, forgalomba hozatal, illetve az újbóli felhasználásra előkészítés is.