HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (4) adóellenőrzés (38) adóellenőrzések (9) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (2) adóváltozások 2018-as őszi csomag (3) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (44) áfacsalás (4) áfakulcs (4) air (2) alanyi adómentesség (1) általános forgalmi adó (11) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (2) art (3) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (12) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (28) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) cégkapu (4) családi adükedvezmény (1) csoportos társasági adózás (1) csoprtos társasági adózás (1) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (1) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (8) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (8) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (3) filmalkotások (5) Fotiádi Ágnes (5) Fotiadi Ágnes (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (89) járulék (2) jogdíj (3) jogorvoslat (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (9) KATA (1) Kecskemét (1) kiküldetés (7) Király László György (2) kisadók (5) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (2) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (13) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) olimpiai adókedvezmény (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (11) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (5) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (30) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (10) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (8) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (31) szochó (2) szociális hozzájárulás (2) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (27) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (22) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Jancsa-Pék Judit: BEPS Akcióterv: a káros adóverseny és az agresszív adótervezés elleni fellépés állomásai – 1. rész

2014.07.04. 17:04 leitnerleitner

A BEPS az angol „Base erosion and profit shifting” kifejezésből származik, mely magyarul „a nyereség másik államba való áthelyezéséből eredő társasági adóalap amortizációt” jelenti. A BEPS jelenség komoly adóbevétel kiesést jelenthet. Hiszen miközben bizonyos országok a külföldi befektetők számára kedvező adózási környezetet teremtve próbálják meg a tőkét magukhoz vonzani, a vállalkozások és mögöttük álló tulajdonosaik pedig mindezt kihasználva igyekeznek globális adóterhelésüket minimalizálni. Erre pedig az adott országok az agresszív adótervezést és adóelkerülést visszaszorító lépésekkel és globális összefogással válaszolnak: a G20-ak felkérésére az OECD kidolgozta BEPS elleni akciótervét, most pedig ennek megvalósításán munkálkodik. Tanulmányunkban az akcióterv lépéseit, hatályba lépésük várható idejét ismertetjük több részben. Sorozatunk első része a káros adótervezést mutatja be példákon, valamint annak következményein keresztül.

adóparadicsom2.jpg

Barbados, Bermuda és a Brit Virgin Szigetek 2010-ben több közvetlen külföldi befektetést szereztek meg – az összes globális befektetés 11%-át – mint Németország (4,77%) vagy Japán (3,76). Továbbá ezek az államok ugyanebben az évben világszerte több működőtőke-befektetést hajtottak végre (4,54%), mint Németország (4,28%). Vagy ha már a megdöbbentő tényeknél tartunk, Oroszország legnagyobb 5 külföldi befektetője között szerepel Ciprus (28%), a Brit Virgin Szigetek (12%), Bermuda (7%) és a Bahamák (6%). E jelenségek ismeretében érthetővé válik, hogy miért fogtak össze a világ legnagyobb hatalmai, és üzentek hadat az agresszív adótervezésnek.

A jelenség persze hazánkat sem kerüli el. A Tax Justice Network kutatásai alapján a 80-as évek óta (1982-2010 között) 242 milliárd dollárnyi (közel 54 ezer milliárd forintnyi) magántőkét „menekítettek” ki Magyarországról a világ különböző adóparadicsomaiba, és becslések szerint a hazai adózatlan gazdaság a GDP egy negyedét is kiteheti. Ezzel hazánk 13. a legtöbb pénzt veszített államok rangsorában. Ez az összeg egyébként a magyar államadósság közel két és félszerese, ami egy főre vetítve 22 ezer dollárt, azaz kb. 6 millió forintot tesz ki. 

Mi van a számok mögött? Például adott egy nemzetközi vállalatcsoport (Forrás:  Addressing Base Erosion and Profit Shifting, OECD 2013, C melléklet), amely meg kíván vásárolni egy jól működő társaságot, a finanszírozáshoz azonban saját forrásain túl idegen tőkére, azaz bankhitelre is szüksége van. A felvásárló cég egyetlen jövedelme az újonnan megvásárolt cég nyereségfelosztásából származó osztalék, fő ráfordítása pedig a kamat, melyet a banknak kell fizetnie. Bár a jövedelme meghaladja a ráfordításait, az osztalék adómentessége miatt a kamat ráfordítások adószempontból veszteségessé teszik a céget, melyet azonban felhasználni nem tud. A cégcsoport ezért úgy dönt, hogy a felvásárló céget egy olyan államban hozza létre, ahol lehetőség van a csoportos adózásra, hogy a felvásárolt cég eredményét a finanszírozásból eredő kamatráfordításokkal közvetlenül csökkenteni tudja. Ezáltal a nemzetközi vállalatcsoport adóterhelése csökken, és egyik tagja sem termel más csoporttagok számára felhasználhatatlan veszteségeket. Ha mindezt megfejeljük azzal, hogy a felvásárló cég országában lehetőség van kamatozó elsőbbségi részvényekkel céget alapítani, a vállalatcsoport további megtakarításokra is szert tehet: a hibrid finanszírozás eredményeként a gazdasági működés országában többlet kamat válik levonhatóvá, amely azonban a kedvezményezett országában már adómentes osztaléknak minősül.

Vegyünk egy másik példát (Forrás: Addressing Base Erosion and Profit Shifting, OECD 2013, C melléklet) is, melyben egy globálisan működő nemzetközi vállalatcsoport tőzsdén jegyzett anyacége komoly kutatás-fejlesztési tevékenységet végez. Korábban az ebből származó minden immateriális jog az anyacégnél képződött, aki világszerte személyesen felügyelte és irányította a csoport gyártási és kereskedelmi tevékenységét. Azonban a cégcsoport úgy dönt, hogy létrehoznak egy külföldi leányvállalatot, amely megkapja mind az immateriális javakat, mind a nemzetközi gyártási és kereskedelmi tevékenységek irányításának jogát. A külföldi leányvállalat országában nincs társasági adó, csupán egy éves nominális adót kell fizetni. A leányvállalat létrehoz egy európai uniós társaságot, amelynek az lesz a feladata, hogy az immateriális javakat Európa-szerte hasznosítsa, oly módon hogy az itt található leányvállalatoktól jogdíjat gyűjtsön. Az adott ország forrásadó mentességet biztosít a külföldre kifizetett jogdíjaknak minden irányban, függetlenül attól, hogy a kifizetés kedvezményezettjének országa tagja-e az EU-nak vagy az OECD-nek, vagy hogy van-e a két ország között egyezmény. Mindennek hatására az Európában működő, valódi gazdasági tevékenységet folytató gyártó és kereskedő vállalatcsoport tagok működési nyereségét a csoport jogainak használatáért fizetendő jogdíj közvetlenül csökkenti. Európán belül az EU Kamat-Jogdíj Irányelv hatására a kifizetett jogdíjakat nem terheli forrásadó. Az európai jogdíjgyűjtő társaság pedig – aki a jogdíjak nagy részét kifizeti az alacsony adóterhelésű államba – a fent elmondottak szerint saját belső szabályai miatt alkalmaz forrásadó mentességet. Az így összegyűjtött jogdíj végül a teljes vállalatcsoport szintjén csupán elhanyagolható mértékű adóterheket visel.

Az éremnek azonban mindig két oldala van. Hazánk például, a cikk elején ismertetett megdöbbentő adatok ellenére, mint tőkeimportőr ország is érdekelt az országok közötti adóversenyben. Elég, ha csupán a nagy történelmet megélt, azonban máig sem hatályos új amerikai-magyar egyezményre gondolunk. Az 1979-es Limitation of Benefits (LOB) klauzúra nélküli egyezmény és a hazai jogszabályrendszer (pl. a jogdíjak 50%-os társasági adó- és teljes helyi iparűzési adómentessége, valamint az osztalék, a kamat és a jogdíjak forrásadó mentessége) teszi hazánkat például az amerikai befektetők számára még mindig kiváló célországgá.

A játszma tehát kettős. Egyrészt az egyes országok a külföldi befektetők számára kedvező adózási környezetet teremtve próbálják meg a tőkét magukhoz vonzani, a vállalkozások és mögöttük álló tulajdonosaik pedig mindezt kihasználva igyekeznek globális adóterhelésüket minimalizálni. Erre pedig az adott országok az agresszív adótervezést és adóelkerülést visszaszorító lépésekkel és globális összefogással válaszolnak. A macska-egér játék folytatódik, mondhatni új fejezetéhez ért.

Mi is az a BEPS-akcióterv?

A „BEPS” tehát az angol „Base erosion and profit shifting”kifejezésből származik, magyarul a nyereség másik államba való áthelyezéséből eredő társasági adóalap amortizációt jelenti. Agresszív adótervezési technikáknak köszönhetően a nyereség a gazdasági tevékenység végzésének államából egy másik államba kerül át, ahol alacsonyabb adó terheli. Ezáltal a BEPS jelenség komoly adóbevétel kiesést jelent az ezt elszenvedő országoknak.

newton-inga.jpg

A nemzetközi adózás mai rendszere a Nemzetek Szövetsége által az 1920-as években alkotott alapelveken nyugszik. Elsődleges célja a nemzeti szabályok egymásra hatásából fakadó túladóztatás, azaz a kettős adóztatás elkerülése, azért hogy a torzításoktól mentes gazdaság és kereskedelem megteremthesse a fenntartható növekedés alapjait. Ez azonban magában hordozza a rendszer hézagait is, melyeket kihasználva a nemzetközi szintéren működő vállalkozások akár a végletekig is minimalizálhatják adóterhelésüket.

A globalizáció hatására, a nemzetközi vállalatcsoportok eredménye a globális GDP jelentős részét adják, és a vállalatcsoporton belüli gazdasági kapcsolatok, a csoporttagok közötti kereskedelem pedig a világkereskedelem jelentős hányadát teszi ki. A gazdaság digitalizációjának hatására pedig olyan vállalkozások jelentek meg, melyek fizikai kötődések nélkül működnek és elsősorban az immateriális javakra, az adatok használatára épülnek. Mindezek a kihívások a világ vezető országait közös fellépésre késztették, a G20-ak felkérésére az OECD kidolgozta BEPS elleni akciótervét, most pedig ennek megvalósításán munkálkodik.

A BEPS akcióterv célja, olyan belföldi és nemzetközi adózási instrumentumok kifejlesztése, amelyek a gazdasági tevékenység adóztatását biztosítják, miközben elkerülik a kettős nem adóztatást is. Az akcióterv további célkitűzése olyan mechanizmusok kifejlesztése, amelyek korai szakaszban képesek az agresszív adótervezési stratégiák felismerésére és jelzésére. Mindezt igen szűkre és szorosra szabott határidők mellett kell végrehajtani.

A BEPS akciótervvel olyan összehangolt intézkedés csomagot láthatunk, melyre a nemzetközi adóztatás rendszerében még soha nem volt példa. Bár a megvalósítás során minden bizonnyal lesznek majd veszteségek, a rendszer életbe lépésével hosszú távon összességében mindenképpen nyernek az államok. A BEPS-nek, valamint a világszerte erősödő információ cserének, a növekvő átláthatóságnak köszönhetően a mesterséges, valódi tartalom nélküli adóstruktúrák megszüntetése egyre sürgetőbbé válik.

Címkék: Jancsa-Pék Judit BEPS