HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (2) 2019 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) A1 nyomtatvány (3) Adatexport-Generátor (3) adatkezelés (2) adatszolgáltatás (21) adminisztráció (25) adócsalás (8) adóelengedés (4) adóeljárás (1) adóellenőrzés (45) adóellenőrzések (13) adóelőny (11) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adóhitel (1) adókedvezmény (53) adókönnyítés (3) adómentes juttatás (5) adómérséklés (3) adórendszer (5) adótartozás (6) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adóváltozás (3) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (5) adózás rendje (3) adózói minősítés (4) áfa (70) áfa-workshop (8) áfabevallás (6) áfacsalás (10) áfaegyenleg (5) áfakulcs (4) áfamentesség (2) áfareform (2) agresszív adótervezési struktúrák (2) air (3) alanyi adómentesség (2) alapítvány (4) állásidő (1) általános forgalmi adó (28) APA-eljárás (4) árfolyamnyereség (3) art (5) átalakulás (1) átalakulások könyvvizsgálata (1) átstrukturálás (1) automatikus információcsere (1) automatizálás (4) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (8) Bálint Orsolya (5) Bartha Noémi (1) beföldi összesítő jelentés (3) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelés (2) behajthatatlan követelések (1) belföldi összesítő jelentés (1) belterületbe vont ingatlan (1) BEPS (14) bércsökkentés (1) béren kívüli juttatás cafetéria (15) bérgyártás (3) bérszámfejtés (4) bértámogatás (8) beruházás (8) beszámoló (5) big data (3) bírság (34) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Blacklist check (3) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (9) cash box (1) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) COVID-19 (33) családi adókedvezmény (2) családi vállalkozások (1) családtámogatási ellátások (2) csökkentett munkaidő (1) csoportos biztosítás (1) csoportos társasági adózás (5) DAC 6 (3) diák (1) diákhitel-törlesztés támogatása (1) digitalizáció (5) dr. Juhász Judit (4) dr. Menczel-Kiss Gellért (9) dr. Rácz Nóra (13) egészségbiztosítás (14) egészségügyi hozzájárulás (5) egészségügyi szolgáltatási járulék (5) egyszerűsített beszámoló (1) egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (1) eho (9) EKAER (19) EKHO (2) elektronikus ügyintézés (5) Elek Diána (21) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (1) eSZJA (5) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (1) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (13) fejlesztési tartalék (2) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) finanszírozás (2) fizetési halasztás (2) fizetés nélküli szabadság (2) Fotiadi Ágnes (14) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) gazdasági intézkedések (4) GDPR (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (2) határokon átnyúló adótervezési konstrukció (1) határozatok formai hibái (1) hazai vállalatcsoportok (2) helyi iparűzési adó (9) hibrid eszközök (1) hipa (2) hitel (1) hitelesített adóalany (1) home office (2) hozam (1) HR (10) IFRS (3) illeték (5) importáfa (1) ingatlan (4) ingatlanfejlesztés (3) ingatlan bérbeadása (1) iparűzési adó (1) izoláció (1) Jancsa-Pék Judit (129) járulék (11) jogdíj (3) jogorvoslat (2) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (2) K+F (4) Kálmán Veronika (4) kamat (1) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (18) KATA (5) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kiküldetés (13) kimentési kérelem (1) Király László György (3) kisadók (8) kiskereskedelmi különadó (2) kitüntetés (1) KIVA (6) kockázati biztosítás (1) könyvelés (3) könyvvizsgálat (5) környezetvédelmi termékdíj (7) koronavírus (25) külföldi munkavállalás (7) különadó (11) különös adó-visszatérítés (2) kúria jogegységi határozat (1) kurzarbeit (10) kutatás-fejlesztés (5) láncértékesítés (4) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerDigital (13) LeitnerLeitner (15) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (7) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megbízási jogviszony (1) megbízható adózó (2) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (4) munkavállalói résztulajdonosi program (2) munkaviszonyon felüli jövedelmek (1) M lapok (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (2) nemzetközi adózás (12) nemzetközi vállalatcsoportok (3) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (8) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjasok járulékkötelezettsége (2) nyugdíjasok kiegészítő tevényesége (2) nyugdíjasok munkavállalása (3) nyugdíjas szövetkezet (2) nyugdíjbiztosítás (4) nyugdíjjárulék (2) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (2) önkéntes pénztár (1) online pénztárgégép (1) online számla-adatszolgáltatás (18) online számlázás (19) online számlázó programok (20) országonkénti jelentés (6) osztalék (4) otthoni munkavégzés (1) Palicz Marianna (4) pályázat (2) Partner review (2) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) Pintér Gabriella (1) Posting irányelv (1) pótbefizetés (1) quick fixies (9) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) rehabilitációs adó (2) rehabilitációs hozzájárulás (2) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részletfizetés (3) részmunkaidő (1) részvény (1) rokkantsági ellátás (1) SAF-T (1) semmisségi okok (1) Siklós Márta (34) single vat area (1) social distance (1) start-up (2) szakképzési hozzájárulás (5) szálláshely-szolgáltatás (1) számlakorrekció (1) számlázó program (6) számvitel (13) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (19) személyi jövedelmadó bevallás (13) személyi kedvezmény (1) Szép-kártya (1) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szerződéses gyártás (3) szja (43) szochó (12) szociális hozzájárulás (14) szociális hozzájárulási adó (1) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) támogatás (5) tao (9) társadalombiztosítás (14) társadalombiztosítási járulék (3) társasági adó (35) tartós befektetési számla (2) Taxand (2) TB (6) TBSZ (1) teljesítésekkel arányos bevétel-elszámolás (1) Timár Katalin (3) tőkejövedelmek (4) tőkekivonás (1) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) Tóth Dorottya (1) transzferár (34) transzferárazás (4) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) ügyfélkapu (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) utólagos adóalap-csökkentés (2) üzleti út (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (2) vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (1) vámeljárás (1) védett kor (1) versenyképesség (2) VIES-validátor (3) webinárium (1) XML-Validátor (3) XSD 2.0 (1) XSD 3.0 (1) • szociális hozzájárulási adó (1) Címkefelhő

Jancsa-Pék Judit: Vigyázat! Bármelyik vállalkozást érintheti a reklámadó: az önreklám is adóköteles

2014.07.15. 08:03 leitnerleitner

cégérmontázs2_1.jpg

2014. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a frissen bevezetett reklámadó-törvény módosításait. Ennek értelmében a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha az adófizetésre kötelezett cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Nemcsak emiatt válhat azonban gyakorlatilag minden vállalkozás a reklámadó alanyává, hanem azért is, mert az úgy nevezett saját célú reklám, azaz az önreklám is adóköteles. Ráadásul a törvény szövege olyan sok kérdést vet föl, és hagy nyitva, hogy bizony nincs egyszerű dolguk a cégeknek, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá.

Bár a törvény végső szövege a mai napig ismeretlen, már a reklámadó-törvény gyors bevezetése és azonnali módosításai is méltán keltették fel a nyilvánosság figyelmét. Problematikus lehet a külföldi szereplők adóztatásának megvalósíthatósága vagy épp a törvény lehetséges unió-ellenessége is. Hatásait tekintve azonban mindezek jelentősége eltörpülhet a legszélesebb adózói kört érintő önreklám adókötelezettsége, az ezzel kapcsolatos jogbizonytalanság és a közelgő bevallási és adófizetési határidő okozta nehézségek mellett.cégérmontázs2b.jpg

Ugyanis a reklámadó törvény minden a jogszabályi kötelezettségen túlmenő tájékoztatási, marketing vagy értékesítési tevékenységet saját célú reklámnak tekint, melynek költségei után a cégeknek adót kell fizetniük, amennyiben ezek éves összege eléri az 500 millió forintot. A saját célú reklám tárgya lehet a cég terméke, áruja, szolgáltatása, tevékenysége, neve vagy egyéb megjelenése. Ide tartozhatnak például a szóróanyagok, a saját website, szabadtéri reklámhordozón, épületeken vagy járműveken elhelyezett logók és egyéb marketing eszközök, a számlalevelekben vagy e-mailen elküldött DM anyagok, a rendezvények, a padlómatricák és még sorolhatnánk.

Ráadásul a törvény nem írja le az adó földrajzi hatályát, az adókötelezettség és az adóalany meghatározásában csak elvétve találhatók korlátozások Magyarországra, illetve a magyar nyelvű reklám tartalomra vonatkozóan. Az önreklámnál maradva, a „szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet” elvileg bárhol lehet. Ráadásul ezekben az esetekben a törvény még a „túlnyomórészt magyar nyelvűséget” sem kívánja meg. Azaz a jogszabály szövege alapján pl. nem zárható ki, hogy egy osztrák vagy német cég saját hazájában található ingatlanján feltüntetett reklám után, még ha az német nyelvű is, adókötelezettség keletkezzen.cégérmontázs2a.jpg

Az sem biztos, hogy minden ilyen költséget a marketing büdzsében kell keresni, és az sem egyértelmű, hogy a költségeknek pontosan mely részét kell figyelembe venni. Saját célú reklám közzététele esetén ugyanis az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban „közvetlenül felmerült költség”, amely vonatkozásában talán csak a számvitellel is foglalkozó szakembereknek tűnik fel, hogy az bizony nem egyezik meg a számviteli törvényben rögzített úgy nevezett közvetlen költséggel.

Mindezeken felül ráadásul a kapcsolt felek adóalapját összevontan kell meghatározni. A számítási mód ugyan nem idegen a magyar szabályozástól (hasonlót kellett alkalmazni a 2010-2012 között érvényes kiskereskedelmi különadó esetén – melyet egyébként az Európai Unió bírósága a C-385/12 Hervis-ügyben kifogásolt, és jelenleg is ilyet érvényesítünk a helyi iparűzési adó kiszámítása során is), a földrajzi hatály hiánya azonban azt eredményezi, hogy nem csak a cégcsoportba eső magyar, hanem a külföldi cégek reklámköltései is adóalapot keletkeztetnek. A vállalatcsoportok számára ez a számítási mód kétszeresen is kedvezőtlen lehet. Egyrészt az adómentes legalsó sávba eső 500 millió Ft-os adóalapot nem külön-külön, hanem együttesen, csak egyszer vehetik figyelembe; másrészt a cégcsoport összesített adóalapja erős progresszivitás mellett akár magasabb sávba is tolhatja őket, mint külön-külön lennének, ezzel is jelentősen növelve az adó összegét.

Nem lesz tehát egyszerű dolguk a cégeknek, hiszen augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük, azoknak mekkora része tartozik a törvény hatálya alá. Eddig az időpontig kell ugyanis az előző adóév alapján számított első előleg bevallását és befizetését teljesíteni. A törvény adta bizonytalanság miatt az addig hátralévő egy hónapot okosan kell tehát kihasználni és a feladat megoldásába érdemes olyan tanácsadót is bevonni, amely speciális adózási és számviteli szakemberekből álló csapattal áll rendelkezésre. Szükség lesz ugyanis a tevékenységek átvilágítására annak megállapítására, hogy mely kommunikációs, tájékoztatási, értékesítési célú tevékenységek esnek a törvény hatálya alá, hiszen csak ezt követően határozható meg, hogy a költségeknek mely része után kell adót fizetni. Érdemes továbbá megvizsgálni az érvényben lévő beszállítói szerződéseket és a jövőre tervezett marketing-költségvetést is.

A reklámadó-fizetési kötelezettség tehát jóval szélesebb kört érint, mint azt elsőre gondolnánk. Azok sem dőlhetnek hátra, akik elvégzik számításaikat és nem érik el az 500 milliós értékhatárt, hiszen egy ellenőrzés során az adóhatóság vizsgálhatja majd a mentesség jogosságát. Vagyis minden vállalkozásnak érdemes pontos nyilvántartást vezetnie arról, hogy mit vett figyelembe reklámadó-kötelezettsége megállapításakor.

 

Kapcsolódó cikkünk:

Jancsa-Pék Judit: A reklámadóról még egyszer

7 komment

Címkék: nyilvántartás különadó reklámadó Jancsa-Pék Judit