HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (3) 2019 (1) 2021 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) A1 nyomtatvány (3) Adatexport-Generátor (4) adatkezelés (2) adatszolgáltatás (23) Adatszolgáltatási Health Check (1) adminisztráció (31) adó (1) adócsalás (8) adóelengedés (5) adóeljárás (2) adóellenőrzés (51) adóellenőrzések (19) adóelőleg-nyilatkozat (1) adóelőny (13) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adóhitel (2) adókedvezmény (64) adókönnyítés (8) adómentes (1) adómentes juttatás (6) adómérséklés (4) adórendszer (5) adótartozás (8) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adótörvény-változások 2020 ősz (4) adótörvény-változások 2021 nyári csomag (1) adóváltozás (8) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (6) adózás rendje (3) adózói minősítés (4) AES (1) áfa (81) áfa-bevallási tervezet (4) áfa-workshop (8) áfabevallás (11) áfacsalás (12) áfaegyenleg (6) áfakulcs (5) áfamentesség (2) áfareform (3) áfa health check (1) Ágoston Krisztián (12) agresszív adótervezési struktúrák (2) air (3) alanyi adómentesség (2) alapítvány (5) alkohol (1) állásidő (1) általános forgalmi adó (30) APA-eljárás (5) árfolyamkockázat (1) árfolyamkülönbözet (4) árfolyamnyereség (6) árfolyamveszteség (3) art (5) átalakulás (1) átalakulások könyvvizsgálata (1) átstrukturálás (1) áttérés euro alapú könyvelésre (1) automatikus információcsere (1) automatizálás (4) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (10) Bálint Orsolya (5) Bartha Noémi (1) befektetési jegy (2) beföldi összesítő jelentés (3) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelés (4) behajthatatlan követelések (3) belföldi összesítő jelentés (1) belterületbe vont ingatlan (1) BEPS (15) bércsökkentés (1) béren kívüli juttatás cafetéria (17) bérgyártás (3) bérszámfejtés (4) bértámogatás (8) beruházás (10) beszámoló (6) bevallás (2) bevallás-tervezet (2) big data (3) BIREG (2) bírság (35) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Blacklist check (3) Bod Péter Ákos (1) Bökönyszegi Kitti (4) Brexit (1) cafetéria (13) cash box (1) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) COVID-19 (43) családi adókedvezmény (2) családi kedvezmény (1) családi vállalkozások (1) családtámogatási ellátások (2) csok (1) csökkentett munkaidő (1) csoportos biztosítás (1) csoportos konzultáció (1) csoportos tanácsadás (1) csoportos társasági adózás (7) DAC 6 (3) diák (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) digitalizáció (7) dohány (1) dohánytermékek (1) dr. Juhász Judit (5) dr. Menczel-Kiss Gellért (12) dr. Rácz Nóra (13) e-aláírás (1) e-kereskedelem (1) e-szigno (1) eelektromos autó (1) egészségbiztosítás (16) egészségügyi hozzájárulás (6) egészségügyi szolgáltatási járulék (7) egyéni vállalkozó (2) egyszerűsített beszámoló (1) egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (1) egyszer használatos műanyagok (1) eho (9) eIDAS (1) EKAER (21) EKÁER (3) EKHO (2) elektromos töltőállomás létesítése (1) elektronikus kereskedelem (1) elektronikus ügyintézés (5) Elek Diána (28) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (3) ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (2) energiaadó (2) energiahatékonyság (3) értékpapír (3) eSZJA (5) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) évzárás (4) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (3) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (15) fejlesztési tartalék (6) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) finanszírozás (2) fizetési halasztás (2) fizetési könnyítés (1) fizetés nélküli szabadság (2) Fotiadi Ágnes (17) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (2) gazdasági intézkedések (4) GDPR (1) gépjárműadó (1) globális minimumadó (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (3) határokon átnyúló adótervezési konstrukció (2) határozatok formai hibái (1) hazai vállalatcsoportok (2) helyi iparűzési adó (14) hibrid eszközök (1) hipa (7) hitel (1) hitelesített adóalany (1) home office (5) hozam (1) HR (40) IFRS (3) illeték (8) importáfa (2) ingatlan (4) ingatlanfejlesztés (3) ingatlan bérbeadása (1) innovációs járulék (1) iparűzési adó (5) izoláció (1) Jancsa-Pék Judit (134) járulék (12) jegyzett tőke (3) jogdíj (3) jogorvoslat (2) jövedéki adó (3) jövedéki termékek (1) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (4) K+F (4) Kálmán Veronika (4) kamat (2) kamatjövedelmek adózása (3) kapcsolt vállalkozás (20) KATA (8) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kijárási tilalom (1) kiküldetés (19) kimentési kérelem (1) Király László György (3) kisadók (17) kisértékű küldemény (3) kiskereskedelmi különadó (3) kisvállalati adó (1) kitüntetés (1) KIVA (10) klímavédelem (1) kockázati biztosítás (1) költségtérítés (1) könyvelés (4) könyvelés automatizáció (1) könyvvizsgálat (5) környezetvédelem (8) környezetvédelmi termékdíj (14) koronavírus (34) kriptovaluta (1) ktd (7) külföldi munkavállalás (8) különadó (12) különös adó-visszatérítés (3) kúria jogegységi határozat (1) kurzarbeit (10) kutatás-fejlesztés (5) láncértékesítés (5) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerDigital (22) LeitnerLeitner (15) lekötött tartalék (1) logisztika (1) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (9) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megbízási jogviszony (1) megbízható adózó (3) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) mérleg (1) minimálbér (2) minimumadó (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkaerő-piaci támogatás (1) munkajog (5) munkavállalói résztulajdonosi program (2) munkaviszonyon felüli jövedelmek (1) M lapok (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) NAV áfabevallási asszisztens (2) NAV áfa bevallási tervezet (1) négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye (1) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (12) nemzetközi adózás (25) nemzetközi fuvarozás (1) nemzetközi vállalatcsoportok (5) népegészségügyi termékadó (1) neta (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (3) nyilvántartás (19) nyugdíj (9) nyugdíj-előtakarékossági számla (5) nyugdíjasok járulékkötelezettsége (2) nyugdíjasok kiegészítő tevényesége (2) nyugdíjasok munkavállalása (3) nyugdíjas szövetkezet (2) nyugdíjbiztosítás (4) nyugdíjjárulék (2) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzés (1) önellenőrzési pótlék (2) one stop shop (1) önkéntes pénztár (1) online pénztárgégép (1) online számla-adatszolgáltatás (22) Online számla-adatszolgáltatás (4) online számlázás (22) online számlázó programok (23) országonkénti jelentés (6) OSS (1) osztalék (8) osztalék fizetési korlát (1) otthoni munkavégzés (1) Palicz Marianna (6) pályázat (2) Partner review (3) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) piaci értéken való értékelés (1) Pintér Gabriella (1) Posting irányelv (1) pótbefizetés (2) QES (1) quick fixies (9) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) rehabilitációs adó (2) rehabilitációs hozzájárulás (2) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (2) reprezentáció (1) részletfizetés (3) részmunkaidő (1) részvény (2) rokkantsági ellátás (1) SAF-T (1) saját tőke (2) semmisségi okok (1) Siklós Márta (40) Single use plastic (1) single vat area (1) social distance (1) start-up (2) SUP (1) szakképzési hozzájárulás (7) szálláshely-szolgáltatás (2) számlakorrekció (1) számlázó program (8) számvitel (23) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (34) személyi jövedelmadó bevallás (21) személyi kedvezmény (5) Szép-kártya (3) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szerződéses gyártás (3) szja (57) szochó (21) szociális hozzájárulás (23) szociális hozzájárulási adó (10) szokásos piaci ár (2) Taga György (2) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) támogatás (6) tao (15) társadalombiztosítás (18) társadalombiztosítási járulék (4) társasági adó (50) tartós befektetési számla (3) távértékesítés (1) távmunka (3) Taxand (2) TB (8) TBSZ (2) telephely (3) teljesítésekkel arányos bevétel-elszámolás (1) termékdíj (5) Timár Katalin (3) tőkeemelés (1) tőkehelyzet rendezése (3) tőkejövedelmek (9) tőkejövedelmek adózás cikksorozat (5) tőkekivonás (2) tőkepiaci ügylet adózása (2) tőketartalék (1) törzstőke (4) Tóth Dorottya (1) tőzsdei ügyletek (1) transzferár (40) transzferárazás (10) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (3) ügyfélkapu (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) utólagos adóalap-csökkentés (2) üzleti út (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (3) vállalatirányítás (1) vállalkozásból kivont jövedelem (1) vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (6) vámeljárás (5) vámkezelés (2) VATs App (2) VAT Expert Group (1) védett kor (1) versenyképesség (2) VIES-validátor (3) webinárium (4) XML (1) XML-Validátor (3) XSD 2.0 (1) XSD 3.0 (1) • szociális hozzájárulási adó (1) Címkefelhő

Jancsa-Pék Judit: A reklámadóról még egyszer

2014.08.05. 13:21 leitnerleitner

A végleges jogszabályi szöveg ismeretében valamint az adóhatóság által tegnap közzétett első tájékoztatás alapján, érdemes még egyszer visszatérni a reklámadóval kapcsolatos kicsiket és nagyokat érintő szabályokra.

allando_neonkiallitas.jpg

 

A reklámadó végleges formájában 2014. augusztus 15-én fog hatályba lépni. Ettől függetlenül az első adóelőleg-bevallási és -fizetési kötelezettséget a naptári év szerint adózóknak 2014. augusztus 21-ig kell teljesíteni a reklámbevételek és saját célú reklámhoz fűződő költségek együttes összege alapján (elsődleges adókötelezettség).

Emellett az adóhatóság 2014. augusztus 4-én közzétette honlapján a reklámadó bevallás (1494) és annak kitöltési útmutatója tervezetét.

Jó hír, hogy az 500 millió forintos adóalapot el nem érő, azaz adófizetési kötelezettséggel nem terhelt, 0% alá eső adóalanyokra a bevallási kötelezettségek nem vonatkoznak.

Az is örvendetes, hogy az adóhatóság látszólag – legalábbis a bevallás tervezett nyomtatványa szerint, még akkor is, ha erről magában a kitöltési útmutatóban nem nyilatkoznak – a jogszabály hatályát a külföldi kapcsolt vállalkozásokra nem terjeszti ki, hiszen a bevallásban minden kapcsolt vállalkozást annak adószámával kell majd azonosítani, ilyen pedig a külföldieknek nincs.

Sajnos azonban az önreklámmal kapcsolatban felmerülő további gyakorlati kérdésekre (lásd korábbi blogbejegyzésünket) sem a végleges jogszabályi szöveg, sem a bevallás és annak kitöltési útmutatója nem ad választ. Így továbbra sincs egyszerű dolguk az adókötelezett cégeknek, hiszen augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük, azoknak mekkora része tartozik a törvény hatálya alá. A hátralévő kevesebb, mint egy hónapot okosan kell tehát kihasználni, a különféle marketing- és reklámtevékenységek átvilágításába, a szerződések vizsgálatába érdemes adótanácsadót is bevonni.

Érvénybe lép továbbá a másodlagos adókötelezettség, melyet a 2014. augusztus 15-ét követően kézhez kapott számlák és bizonylatok alapján először szeptember 20-ig kell majd bevallani és befizetni. Havi 2,5 millió Ft-os reklámköltség felett ugyanis az adóbevallási és befizetési kötelezettség átszáll a megrendelőre, ha az adófizetésre elsődlegesen kötelezett – leegyszerűsítve: a reklámszolgáltatást nyújtó cég – nem nyilatkozik arról, hogy bevallja és befizeti az adót, vagy arra egyébként nem kötelezett. Ezekben az esetekben a reklámszolgáltatást igénybevevő, azaz a megrendelő cég, mint másodlagos adókötelezett fizeti azt meg, melynek mértéke 20%.

Ezt azonban további 10% vagy 19%-os mértékű társasági adó is kísérheti, hiszen a friss módosítások alapján a reklám közzétételével összefüggésben felmerült költség (különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték) nyilatkozat hiányában nem tekinthető a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, vagyis ezzel a társasági adó alapját meg kell növelni. A társasági adóalap növelést a 2,5 milliós havi korláttól függetlenül, az alatt is alkalmazni kell.

Érdemes tehát kicsit elidőzni ezen utóbbi másodlagos adókötelezettségen is. A reklámadó bevezetésekor problémaként merült fel a külföldi médiaszolgáltatók adóztatásának lehetősége, amelyre a legkézenfekvőbb megoldást az úgynevezett forrásadóztatás jelenthette volna. Ennek keretében az adókötelezettség továbbra is a szolgáltatót sújtja, ám az adóbeszedés a megrendelőn keresztül történik: a megrendelő csupán a forrásoldalon visszatartott adóval csökkentett ellenértéket fizeti ki a szolgáltatónak, miközben a levont adót megfizeti az adóhatóságnak. A forrásadóztatás ugyanakkor nemzetközi adóharmonizációs problémákat vetett volna fel, ugyanis a forrásadóztatás lehetőségét és mértékét hazánk nemzetközi adóegyezményei és más megállapodásai korlátozták volna. Végül a reklámadó törvény a forrásadóztatás helyett, újszerű (mondhatni unortodox) megoldással az elsődleges kötelezett helytállásának hiányában a megrendelőre, mint másodlagos adókötelezettre teszi át az adóztatás terhét.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Azon vállalkozások esetében, ahol a 2,5 millió Ft-os havi reklámköltés is megvalósul és esetleg a társasági adó alapjuk is eléri az 500 millió Ft-ot, akár 39%-os adóterhet a nyilatkozattal nem fedezett reklámköltéseik után. Ugyanakkor a kicsik sem menekülnek, hiszen nyilatkozat hiányában a társasági adóalap-növeléssel, azaz pozitív adóalap mellett 10% vagy 19% társasági adóval nekik is kell számolniuk. A nyilatkozatokat tehát minden esetben be kell szerezni!

Ráadásul a reklámadó és a társasági adó megrendelőt sújtó hatása sem feltétlenül ugyanaz.

A reklámadó törvény szerint a nyilatkozattételi kötelezettség csupán az elsődleges kötelezetteket (azaz a médiaszolgáltatók, a sajtótermékek kiadói, a szabadtéri reklámhordozón, nyomtatott anyagon, járművön, ingatlanon reklámozó személy és az internetes reklám közzétevője) terheli, melyre a 20%-os adófizetési kötelezettség csupán a nyilatkozattal le nem fedett tételek összesített havi 2,5 millió Ft-ja felett lép be.

A társasági adó törvény azonban a reklám közzétevőjének (nagyjából a fent felsorolt elsődleges adókötelezettek) kifizetett díjak mellett, a reklám közzétételében közreműködőknek (ezek lehetnek a reklámadó megrendelőként adóztatott másodlagos kötelezettjei, de akár a lánc további szereplői is) járó ellenértéket is a vállalkozás érdekeivel ellentétesnek minősíti nyilatkozat hiányában, méghozzá értékhatár nélkül. Vagyis a reklám közzétételével kapcsolatban felmerült költségek vonatkozásában mindenképp szükséges a beszámlázókat nyilatkoztatni arról, hogy az esetlegesen felmerült (elsődleges vagy másodlagos) reklámadó kötelezettségüket teljesítették-e, vagy arra nem kötelezettek; a törvény értelmében ugyanis a társasági adó korrekciókat nyilatkozat hiányában mindazon vállalkozásoknak el kell végezniük, akik a reklámadó közzétételében közreműködők részére (például a médiaügynökségek felé) ellenértéket fizetnek.

Ráadásul a nyilatkozatok beszerzése nem is olyan egyszerű, különösen, ha a reklámköltségek sok szolgáltatótól származnak. Az sem mindegy, hogy a kérdéses reklámpiaci szereplő hol helyezkedik el a reklámértékesítési láncon belül (például médiaszolgáltató, tulajdonosi vagy éppen független sales house, médiaügynökség, médiatervező, marketing tanácsadó). A megrendelők is többszintűek lehetnek, gondoljunk csak például egy bevásárló központra, amely a bérlőinek kiszámlázott marketing hozzájárulási díjból fedezi saját és sok esetben bérlői reklámkiadásait. A reklámadó törvény ugyan nevesítetten nem tesz különbséget a piaci szereplők között, az egyes reklámértékesítésekben betöltött szerepük szerint végül mégis más gyakorlati szabályok vonatkoznak rájuk.

A reklámköltéseket összegyűjtő szereplők, akiknek összesített költései biztosan elérik az adókötelezettséget eredményező havi szintet, e tekintetben speciális szerepet kapnak. Nyilatkozat hiányában ők akár a legmagasabb adóra is számíthatnak, ami végül az áraikban is megjelenhet tovagyűrűző hatásokat elindítva. Ráadásul a kapcsolatrendszerükbe tartozó médiaszolgáltatók között kicsik és nagyok, adószempontból felkészültek és kevésbé felkészültek egyaránt akadnak. Látható tehát, hogy bizony a másodlagos adókötelezettséggel, a nyilatkozatok kiadásával és begyűjtésével kapcsolatban is bőven akadnak értelmezési és gyakorlati nehézségek.

Címkék: reklámadó Jancsa-Pék Judit

süti beállítások módosítása