HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (4) adóellenőrzés (38) adóellenőrzések (9) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (2) adóváltozások 2018-as őszi csomag (3) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (44) áfacsalás (4) áfakulcs (4) air (2) alanyi adómentesség (1) általános forgalmi adó (11) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (2) art (3) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (12) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (28) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) cégkapu (4) családi adükedvezmény (1) csoportos társasági adózás (1) csoprtos társasági adózás (1) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (1) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (8) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (8) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (3) filmalkotások (5) Fotiádi Ágnes (5) Fotiadi Ágnes (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (89) járulék (2) jogdíj (3) jogorvoslat (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (9) KATA (1) Kecskemét (1) kiküldetés (7) Király László György (2) kisadók (5) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (2) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (13) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) olimpiai adókedvezmény (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (11) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (5) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (30) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (10) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (8) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (31) szochó (2) szociális hozzájárulás (2) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (27) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (22) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Jancsa-Pék Judit: Reklámadó: itt vannak a válaszok

2014.08.21. 11:13 leitnerleitner

Augusztus 15-én hatályba lépett a reklámadó, és még ugyanezen a napon sok újdonság is napvilágot látott. Ugyanis az adóhatóság nyilvánosságra hozta tájékoztatóját a reklámadó szabályainak életbe lépéséről, az 1494-es reklámadó-bevallás élesben is elérhetővé vált a NAV rendszerében, majd késő este kihirdették a NGM-NAV közös álláspontját tükröző úgynevezett 66. számú információs füzet a reklámadó legfontosabb szabályairól. Mindezek végre sok eddig függőben lévő kérdésre megadják a választ.

cégérmontázs2b_1.jpg

Mik a bevallási határidők?

Az elsődleges adókötelezettségre vonatkozó 2014. évi előlegbevallást, a reklámbevételek és a saját célú reklám költségeialapján augusztus 21-ig, a megrendelőket terhelő másodlagos adókötelezettséget pedig első ízben szeptember 22-ig, majd aztán havonta kell bevallani és megfizetni. Úgynevezett nullás bevallást egyik esetben sem kell beadni.

A naptári évtől eltérő adózóknak kell-e augusztus 21-ig; és ha igen, milyen időszakról bevallást benyújtaniuk?
Az előzetes értelmezésektől ellentétben, a naptári évtől eltérő üzleti éves adózóknak is most kell bevallást tenniük (természetesen, csak ha értékhatár felett vannak); méghozzá, 2014-ben kezdődő üzleti évük kezdő napjától függetlenül, a 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakra. Mindezt azért, mert a „Ratv. 9. § (1) bekezdése szerint ugyanis a 2014. évi és nem az adóévi adó összegét kell megállapítani” – ez a kettősség egyébként végigvonul az eltérő üzleti évesek teljes reklámadós adminisztrációs rendszerén: azaz ami a törvényben üzleti év alapján van megadva, az megegyezik az eltérő adóév szerinti dátumokkal, minden egyéb azonban naptári időpontokat jelent: például az augusztus 21., a november 20. vagy épp a következő év május 31.

Ráadásul – a hatóságok jelenlegi álláspontja szerint – az előlegbevallást a 2013. naptári évi tényadatok alapján kell elkészíteni, függetlenül attól, hogy egy eltérő üzleti éves adóalanynak ezek az adatok nem állnak egyszerűen a rendelkezésére, hiszen két időszak adataiból kell kigyűjteni azokat.

Tehát mind a naptári éves, mind az attól eltérő üzleti éves adózóknak augusztus 21-én a 2014-es naptári évre vonatkozóan kell elkészteniük adóbevallásukat, ahol a tényleges adófizetési kötelezettséget a törvény hatályba lépésétől arányosan (139/365) kell meghatározni és két részletben megfizetni.

Ki lehet közzétevő?

Közzétevő és ezáltal a reklámadó alanya nemcsak a reklám közzétételével üzletszerűen foglalkozó szervezet, személy lehet, hanem bárki, aki reklámot közzétesz, függetlenül attól, hogy arra a saját vagy a vele üzleti kapcsolatban álló vállalkozás népszerűsítése céljából kerül sor.

Hogyan számítjuk a saját célú reklám közvetlenül felmerült költségeit?

A saját célú reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költséget a számviteli törvény szerinti közvetlen önköltség alapján kell meghatározni, ugyanakkor nem feltétlenül van azonosság. Ide tartozik, minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, azaz például: ilyen a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége). Mindezt nettó költségértéken, kivéve, ha az áfa az adott ügylet kapcsán nem levonható, és így számvitelileg is a költség részét képezi.

Melyek az önreklám kapcsán felmerülő legfontosabb költségelemek?

A médiatartalom megrendelések; napilapok és más időszaki lapok, internetes újság vagy hírportál kiadásával kapcsolatos költségek; szabadtéri reklámhordozón elhelyezett reklámok költségei; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklám poszter,illetve a nem papírra nyomtatott reklámanyagok (például: a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag függetlenül annak alapanyagától) költségei.

Nem tartozik ugyanakkor az adókötelezettség alá, ha valamely vállalkozás, illetve annak munkavállalója a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál (például: név (logó) megjelenése a levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, illetve ha a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg. Azonban, ha a járműveken elhelyezett reklámmal a cégnéven, logón, elérhetőségen kívül a cég tevékenységének, termékének népszerűsítésére irányuló közlést is tartalmaz, akkor az már adóköteles.

Mikor adókötelesek a szponzorációval kapcsolatos költségek és bevételek?

Ha a szponzorált reklámszerűen teszi közzé a szponzor elnevezését, logóját: például ha a szponzorált sportegyesület a sportolók mezén, versenyautón, egyéb sporteszközön feltünteti szponzora elnevezését, logóját, vagy ha a szponzorált rendezvény szervezői a rendezvény helyszínén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, reklámjukban, meghívójukban, honlapjukon szintén megjelenítik szponzoraikat. Ugyanakkor abban az esetben, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra, hogy kik a szponzoraik, vagy mindezt csak szóban teszi meg (például díjátadáskor, vagy felkonferáláskor), akkor nem valósul meg reklám-közzététel, s így nincs adóköteles tényállás sem.

A külföldi kapcsolt felek bevételeit és költségeit figyelembe kell-e venni?

A végleges 1494-es reklámadó bevallás a korábban nyilvánosságra hozott tervezethez képest már nem csupán magyar formátumú adószámokat fogad el és a kitöltési útmutató is kifejezetten kimondja, hogy az összeszámítási szabályt minden a reklámadó törvény alanyának minősülő belföldi és/vagy külföldi kapcsolt vállalkozás vonatkozásában alkalmazni kell.

Milyen adatokat kell hát a külföldi kapcsolt felektől begyűjteni?

Mivel a reklámadó törvény nem írja le az adó földrajzi hatályát, az adókötelezettség és az adóalany meghatározásában csak elvétve találhatók korlátozások Magyarországra, illetve a magyar nyelvű reklámtartalomra vonatkozóan, minden kategóriára más szabályok vonatkoznak.

Egyértelmű az adókötelezettség a médiaszolgáltatások kapcsán, ahol adóköteles a Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató, vagy bármely más médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé. A sajtótermék kiadója is csak akkor köteles a reklámadóra, ha Magyarországon terjeszt vagy ad ki túlnyomórészt magyar nyelvű sajtóterméket. Nem kell továbbá aggódni az internetes reklám közzététel kapcsán sem, mert ott is érvényes a túlnyomórész magyar nyelven, illetve magyar nyelvű internetes oldalon kitétel.
Problémás ugyanakkor a szabadtéri reklámhordozón, valamint járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon közzétett reklám, hiszen itt nincs kikötés arra vonatkozóan, hogy a reklámtartalom, illetve a reklámközzétevő személy magyar legyen, vagy épp a közzététel Magyarországon történjen.

Mely kapcsolt vállalkozásokat kell figyelembe venni?

Az összeszámítási szabály csak és kizárólag a reklámadó alanyának minősülő belföldi és/vagy külföldi kapcsolt vállalkozások vonatkozásában érvényes; azokat a kapcsolt vállalkozásokat, melyek nem alanyai a reklámadó törvénynek nem kell figyelembe venni.

Ugyanakkor, a reklámadó törvény nem tartalmaz előírást arra nézve, hogy a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonynak az adóév mely napján kell fennállnia, ebből adódóan az adóév bármely napján fennálló kapcsolt vállalkozási viszony azt eredményezi, hogy az adóalanynak a fenti szabályok szerint kell megállapítani az adókötelezettségét a teljes adóévre vonatkozóan, függetlenül attól, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony az adott kapcsolt féllel az adóéven belül hány napig állt fenn, illetve mikor szűnt meg (a szabályozás időbeli arányosításról nem rendelkezik).

A törvény előírja, hogy a számítások végrehajtása érdekében a kapcsolt vállalkozások kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.

Mikor keletkezik a reklám közzétételének megrendelőjére vonatkozó (másodlagos) adókötelezettség?

A reklám közzététele mellett adóköteles a reklám közzétételének megrendelése is, kivéve, ha a reklám közzétevője nyilatkozik arról, hogy adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.

Ki a reklám közzétevőjének megrendelőre?

A reklám közzétételének megrendelője az a személy (szervezet), aki (amely) a reklám közzétevőjével szerződést köt a reklám közzétételének megrendelésére.

Ha például egy vállalkozás a saját termékét, szolgáltatását népszerűsítő reklám közzétételére maga köt szerződését a reklámadó törvény 3. § (1) bekezdésében felsorolt közzétevők valamelyikével, megrendelőként ő lehet a másodlagos adókötelezettség alanya, ha nem rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával. Ha azonban egy reklámügynökség saját nevében köt szerződést a reklám közzétevőjével az ügyfelét, vagy annak termékét, szolgáltatását népszerűsítő reklám közzétételére, úgy az adó alanya megrendelőként – a közzétevő nyilatkozatának hiányában – a reklámügynökség lesz.


Milyen formája lehet a nyilatkozatnak?

A reklám-közzétevőnek a nyilatkozatot a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) kell megtennie.

Az elsődleges közzétevő mentesül-e az adófizetés alól, ha nem ad nyilatkozatot és ezzel az adókötelezettséget a másodlagos adóalany megrendelőre hárítja?

Nem. Nyilatkozat hiányában az adókötelezettség nem csupán a megrendelőt terheli, hanem a közzétevő adókötelezettsége is változatlanul fennáll. Nem szabad tehát azt hinni, hogy itt bármiféle választási lehetőségről lenne szó, ilyen nincs, hiszen a jogszabály az elsődleges kötelezettnek nem ad felmentést a reklámadó alól a nyilatkozat-adástól függetlenül.

Ebből következik az is, hogy a közzétevő adóköteles tevékenységéből származó éves nettó árbevételéből nem hagyható figyelmen kívül a nyilatkozatokkal le nem fedett összeg. Ilyen lehetőséggel csak a kapcsolt vállalkozások élhetnek a Ratv. 6. § (4) bekezdése alapján.

Kettős adóztatás előfordulhat-e és hogyan kell azt kezelni?

Kettős adóztatás akkor fordulhat elő, ha a közzétevő a bevétel alapján adóköteles és az adót megfizeti, de mégsem ad nyilatkozatot a megrendelőjének, így ez utóbbi és adókötelessé válik. A nyilatkozat a megrendelőt terhelő adókötelezettség elévülési időn belül pótolható, ekkor a már bevallott és megfizetett adó önellenőrzéssel helyesbíthető.

Mit kell tudni a nyilatkozat tartalmáról? Mi a helyzet, ha hibás a nyilatkozat?

A közzétevő nyilatkozat-adása jogszabályi kötelezettség, ezért a megrendelővel már közölt nyilatkozat visszavonása érvénytelen. Nyilatkozni az adóévi várható (kalkulált) adóalap alakulására figyelemmel lehet; a nyilatkozatban foglaltak tartalmi módosítása szükségtelen akkor is, ha például a közzétevő arról nyilatkozott, hogy az adóévben adókötelezettség nem terheli, de a tényleges adatai alapján mégis adófizetésre kötelezett. A megrendelőt önmagában a nyilatkozat megléte mentesíti az adókötelezettség alól (nyilatkozat birtokában nem fizet adót és e jogcímen bevallást sem kell adni).

Hogyan kell számítani a 2,5 milliós adómentes határt?

A reklám megrendelője esetén, az adó alapja a nyilatkozattal nem fedezett havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része. Azaz, csak azokat a megrendeléseket kell a havi 2,5 milliós korlátba beszámítani, amelyekről nincs nyilatkozat.

Nettó vagy bruttó összeget kell figyelembe venni?

Ellenérték alatt a nettó, azaz az áfa nélküli összeget kell érteni.

Melyik megrendelés, vagy számla tartozik a másodlagos kötelezettség alá?

Csak a reklámadó hatályba lépését követően megrendelt reklám-közzétételek tartoznak a másodlagos adókötelezettség alá, azaz a megrendelőnek csak az ezekkel kapcsolatban egy adott hónapban kézhez vett számlákon szereplő összesített ellenértéket kell figyelembe venni, feltéve hogy arra vonatkozóan nyilatkozatot nem kapott. A 2014. augusztus 14-ig megkötött szerződések tehát mindaddig mentesülnek, amíg azokban változás nem történik.

Címkék: reklámadó Jancsa-Pék Judit