A szeptember nem csak az iskolakezdést hozza, hanem az adóhatósági ellenőrzések is újraindulnak, fokozódnak ilyenkor. Tapasztalatok és a kihirdetett hatósági ellenőrzési irányelvek is azt mutatják, hogy az egyik fő célpont ilyenkor az áfa. Az ellenőrzések közel fele ugyanis erre az adónemre irányul, és a legtöbb hibát, visszásságot is ezen a területen tárják fel. Fontos ezért felkészülniük az ellenőrzésre azoknak, akik áfát igényelnek vissza, de azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak is, amelyeknek tulajdonosi, ügyvezetői köre részben vagy egészben azonos, és egymás között nagy forgalmat bonyolítanak le, valamint az olyan cégeknek, amelyek más EU tagországokkal kereskednek.

Az adóhivatal arra törekszik, hogy kiszűrje azokat, akik nem adnak számlát vagy nyugtát, igazolatlan eredetű áruval kereskednek, az adót valótlan tartalmú számlák befogadásával, akarják csökkenteni, vagy akik külföldről – jellemzően más EU-s tagállamából – származó vagy import után ott szabadforgalomba helyezett árukat utaztatják. Ez utóbbi általában fiktív kereskedelmi láncolatra – adót nem fizető fantom (az adóhatóság által elérhetetlen) cégek beiktatására – utal. Mindezek alapján összehangolt, részletekbe menő vizsgálatra lehet számítani például a nemzetközi kereskedelem kapcsán, amelyek során az áru útját a termelőtől/gyártótól a végfelhasználóig végigkísérik, termelési/kereskedelmi ciklusokra, termékpályákra specializáltan, összehangoltan végeznek ellenőrzéseket.

Mindez a jóhiszemű adózókra is hatással van. Mivel nagyon részletesen ellenőrzik a nemzetközi áfa-ügyleteket, hiba esetén megtagadhatják a kimenő áruk áfa-mentességét vagy a fordított adózást. A belföldi ügyleteknél is szigorúbban ellenőriznek, megkérdőjelezik a levonási jogot– sokszor akár a nem áfát érintő hibák alapján is. Ráadásul a kockázatelemzésnek új formái is vannak: a hatóság gyakorlottan használja már a belföldi összesítő jelentés adatait és az online pénztárgépek, valamint az e-útdíj rendszer adatai is új forrást jelentenek. Emellett egyre gyakoribb az interneten elérhető információk és az EU-s tagországokból érkező kontroll adatok (EUROFISC rendszer, nemzetközi információcsere) adóellenőrzésben való használata is.

A jóhiszemű adózók azonban sikerrel készülhetnek fel a vizsgálatokra, ha már a kockázatok elemzésébe, a folyamatok tökéletesítésébe bevonnak egy tanácsadót. Kulcskérdés ugyanis a helyes adókezelés, az ügylet áfa-szempontú besorolása és a hibátlan adminisztráció (számlázás, bizonylatolás, bevallás, a dokumentumok megőrzése, a partnerek megfelelő ellenőrzése).

Ha az ellenőrzésekre való felkészülés során egy céget áfa- szempontból átvilágít egy tanácsadó, ezt „áfa health check”-nek nevezzük. Ennek során kifejezetten azokat az eseteket nézzük át, ahol az adózónak egy-egy ügyletét osztályoznia kell áfa-szempontból, és ahhoz hogy helyesen határozza meg, hogy az adott ügyletnél kell-e áfát fizetni nagyon sok mindent kell figyelembe vennie.

Ilyen nehéz eset lehet például a háromszög-ügylet. Ugyanis, ha egy termék kereskedelmében három különböző EU tagországban regisztrált vállalkozás vesz részt, lehetőség van arra, hogy a középső szereplő (láncszem) ne kérjen adószámot, ne nyújtson be bevallást, és ne fizessen áfát ott, ahova a terméket szállította. Helyette ezt a harmadik szereplő fogja fordított adózás keretében rendezni. Előfordul azonban, hogy az adózók egy EU-s értékesítésükkel kapcsolatban tévesen hiszik azt, hogy háromszögügylet, miközben valójában nem háromszög, hanem több szereplős láncügyletről van szó. Ha pedig ez a helyzet, és rosszul sorolják be az ügyletet, akkor áfa-hiány, az utólagos regisztrációból többletadminisztráció és bírság keletkezik. A kockázatelemzéskor a tanácsadó az áru útját követi végig, amivel nagyon fontos tisztában lenni a megrendelőnek is. Persze nem kérheti el partnereitől a bizonylatokat, ami gyakorlatilag üzleti titkot sértene, de magáról a tényről, az értékesítési láncolatról hogy partnerei honnan szerezték be az árut informálódnia kell.

Hasonló besorolási problémát okozhat, és akár még a dupla-áfafizetés lehetősége is felmerülhet, ha egy magyar adóalany terméket szerez be egy másik EU-s tagállamból, melyet azonban nem hoz be belföldre, hanem azonnal továbbértékesít egy harmadik tagállamba, ahol azonban nem jelentkezik be, és a háromszögügylet egyszerűsítést sem alkalmazzák. Ekkor függetlenül attól, hogy a termék sosem járt Magyarországon a magyar közbelső szereplőnek magyar áfa fizetési kötelezettsége keletkezik, anélkül hogy azt jogszerűen levonhatná. Az áfát csak akkor kaphatja vissza, ha vagy ő, vagy helyette a vevője háromszög ügylet szabályait alkalmazva bevallja, és rendezi az adót a harmadik tagállamban.

Érdekes helyzetet teremthet az is, ha egy gépet, esetleg autót valaki közösségen belül értékesít, de az eszköz az értékesítést követően még itt marad, és kérnek még vele kapcsolatban valamilyen extra szerelést. Az autós példánál maradva be kell szerelni egy riasztót, navigációt vagy épp egy hifi rendszert. Ha azt még az értékesítő országban megcsinálják, vagyis a terméket nem szállítják ki azonnal, az értékesítés áfa-mentessége veszélybe kerülhet.

Mindezekből látszik, hogy egy ügyletnek minden részlete (honnan, hány szereplőn keresztül szereztük be az árut, hogyan hány állomáson keresztül értékesítjük és főleg, hogy miként történik a szállítás) számítani fog annak megítélésében, hogy kell-e és hol áfát fizetni. Egy „áfa health check” során ezeket az eseteket világítjuk át. Az adótanácsadó feladata ilyenkor a jogszabályoknak való megfelelés vizsgálata, annak felderítése, hogy valójában jóhiszemű adózók minden szempontot figyelembe vettek-e az ügylet áfa-szempontból történő besorolásakor. Feladatunk továbbá az is, hogy felkészítsük az ügyfelet az adóhatósági ellenőrzésre adminisztrációs szempontból, azaz ellenőrizzük, hogy minden dokumentum rendelkezésre áll-e, ami a helyes áfa-kezelést alátámasztja, és hogy minden bevallást helyesen nyújtottak-e be.

Végül, de nem utolsó sorban az adóellenőrzések során is érdemes külső szakértőt bevonni, sőt a vizsgálatot külső helyszínen végezni: ezáltal biztosítható, hogy az adóellenőrzés ne zavarja a napi munkát, felkészülési időhöz juttatja az ügyfelet, ezen kívül pedig a képzett szakértő egyenrangú partner tud lenni az adóellenőrökkel, ami már önmagában is csökkenti a bírság kockázatát. Sokszor még egy elmarasztaló határozat esetén is van lehetőség a javításra: hiszen ezt meg lehet támadni, lehet vitatni az eljárást: ezzel lehet csökkenteni a büntetést.