HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (4) adóellenőrzés (38) adóellenőrzések (9) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (2) adóváltozások 2018-as őszi csomag (3) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (44) áfacsalás (4) áfakulcs (4) air (2) alanyi adómentesség (1) általános forgalmi adó (11) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (2) art (3) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (12) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (28) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) cégkapu (4) családi adükedvezmény (1) csoportos társasági adózás (1) csoprtos társasági adózás (1) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (1) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (8) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (8) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (3) filmalkotások (5) Fotiádi Ágnes (5) Fotiadi Ágnes (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (89) járulék (2) jogdíj (3) jogorvoslat (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (9) KATA (1) Kecskemét (1) kiküldetés (7) Király László György (2) kisadók (5) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (2) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (13) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) olimpiai adókedvezmény (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (11) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (5) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (30) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (10) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (8) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (31) szochó (2) szociális hozzájárulás (2) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (27) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (22) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Elek Diána: Külföldi kiküldetésből származó jövedelmek adóztatása, járulékkötelezettség és ellátásokra való jogosultság - 2. rész

2015.03.25. 09:00 leitnerleitner

Négy részből álló cikksorozatunkban 2. részében a juttatások adó- és járulékterheivel, az adókedvezményekkel és az adókockázatokkal foglalkozunk.

utazo.jpg

Külföldi munkavégzés miatt kapott napidíj és béren kívüli juttatások adó- és járulékterhei

A külföldi kiküldetésre tekintettel kapott, belföldön adóztatható napidíj adóköteles összegéből igazolás nélkül elszámolható, azaz az adóalapból levonható annak 30 százaléka, de legfeljebb 15 euró. A nemzetközi áru- és személyszállításban dolgozók választásuk alapján vagy napi 40 eurót vonhatnak le naponta a napidíjukból, vagy az előzőek szerint számolhatnak el költséget. A napidíj elszámolásához kötelező kiküldetési rendelvényt, előleg-elszámolást kitölteni.

A hivatali, üzleti utazással összefüggésben számos kiadást téríthet meg a magyar munkáltató (pl. szállás, utazás díja, étkezés, gyermekek iskoláztatása, nyelvoktatás, biztosítás díja, étkezés, egyéb szolgáltatások). Ha a munkáltató megtéríti a munkavállaló külföldi szállásköltségét, az utazás költségeit, az ezekben foglalt reggeli árát, úgy a magánszemélyt nem terheli személyi jövedelemadó Magyarországon.

Más nem pénzben nyújtott juttatások esetében azonban meg kell vizsgálni, hogy melyik vállalkozás nyújtja az adott juttatást, az milyen adókötelezettség alá esik, illetve ki köteles annak teljesítésére. Külföldi kiküldetés alkalmával nyújtott juttatások esetén ugyanis bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egyes béren kívüli juttatások után a munkavállaló válhat adókötelezetté és nem a juttatás nyújtója viseli az ezzel kapcsolatos adó- és járulékterheket.

Ha a külföldi vállalkozástól kap juttatásokat a munkavállaló, meg kell vizsgálni, hogy ezek béren kívüli juttatásnak minősülnek-e. Amennyiben nem, akkor a juttatás piaci értéke a magánszemély munkabéreként lesz adóköteles. Másrészt meg kell nézni, hogy mely juttatásokat nyújthat a munkáltató, melyeket a kifizető vagy juttató. Amennyiben bizonyos juttatások csupán a munkáltató által nyújthatók, akkor azokra csak akkor vonatkozhat a kedvezményes adózási szabály, ha valóban a munkavállaló jogi értelemben vett munkáltatója, tehát a magyar vállalkozás juttatja azokat.

Adókedvezmények érvényesítése Magyarországon

A belföldi illetőségű magánszemély Magyarországon kedvezményt (adóalap-kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot) csak akkor vehet igénybe, ha ugyanarra az időszakra a fogadó államban nem vesz igénybe hasonló kedvezményt.

Adóbevallás, adófizetés

Amennyiben a magyar munkavállaló adókötelessé válik a fogadó államban, az ottani belső szabályok döntik el, hogy az adókötelezettséggel kapcsolatos bejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettségeknek személyesen kell eleget tennie, vagy azokat átvállalhatja a magyar vagy a fogadó vállalkozás is. Ha a fogadó ország nem vet ki adót a külföldi munkavégzés révén elért jövedelemre, azaz az csak Magyarországon adóköteles, akkor a magyar munkáltató továbbra is változatlan formában számfejti havonta a munkavállaló munkabérét és egyéb, Magyarországon adóköteles jövedelmeit.

Adójogi kockázatok

A munkajogi formalitások mellett a foglalkoztatási konstrukció egyes elemei döntő hatással lehetnek a kiküldetés adójogi (át)minősítésére.

Nemzetközi kiküldetések esetén felmerülhet az az adójogi probléma, hogy a fogadó vállalkozás gazdasági munkáltatónak minősül. Ennek nincs hatása a magyar munkáltató és a magyar munkavállaló közötti munkaviszonyra és a két vállalkozás közötti szerződéses kapcsolatra. Azonban egy ilyen jellegű minősítés azzal a következménnyel járhat, hogy a személyi jövedelemadó kötelezettség még abban az esetben is átkerülhet a fogadó államba, ha arra egyébként nem került volna sor. Erre azért van lehetőség, mert adójogi értelemben egy ilyen konstrukcióban már nem elsődlegesen a kiküldő és a fogadó cég közötti szerződéses szolgáltatásnyújtásról van szó, hanem tulajdonképpen a magyar munkavállaló és a külföldi vállalkozás közötti rejtett munkaviszonyról.

Az átminősítést automatikusan alkalmazzák olyan esetekben, amikor két állam között munkaerő-kölcsönzés vagy annak jegyeit mutató munkajogi konstrukció történik. Ekkor ugyanis a kölcsönbe vevő kifejezetten gyakorolja az említett munkáltatói jogokat (felügyelet, irányítás, ráhatás a munkavállaló kiválasztására), valamint ő viseli a tevékenység eredményével kapcsolatos felelősséget és kockázatokat. Ha ilyen keretek közt valósul meg a munkavégzés, akkor bizonyos államokkal kötött egyezmény (például Németország) szerint a forrásállam minden további feltétel vizsgálata nélkül jogosult a munkabér adóztatására.

Minden esetben ajánlott megvizsgálni a kiküldő és a fogadó vállalkozás államai közti egyezményt abból a szempontból is, hogy vajon a kiküldött munkavállaló külföldi vállalkozás részére végzett tevékenysége nem keletkeztet-e adójogi telephelyet a kiküldő magyar vállalkozás részére a munkavégzés államában. Amennyiben ez az eset fennállna, az Egyezmény rendelkezései szerint a magyar vállalkozás korlátozottan adókötelezetté válhat a kiküldetés szerinti államban, a telephelynek betudható, illetve az annak közvetítésével elért jövedelem tekintetében. Ilyen esetben a kapcsolt felek közötti elszámoló-árakra és az ezek alátámasztására szolgáló dokumentáció-készítési kötelezettségekre vonatkozó rendelkezésekre is tekintettel kell lenni.

Összességében elmondható, hogy a magyar vállalkozás fogadó államban keletkező telephelye a fogadó állam korlátozott adóztatási jogát teremtheti meg mind a magánszemély munkajövedelme utáni szja, mind a vállalkozás által a telephelyhez hozzárendelhető vállalkozási eredmény utáni nyereségadók tekintetében.

A cikksorozat 1. része

A cikksorozat 3. része

A cikksorozat 4. része

Címkék: szja egészségbiztosítás külföldi munkavállalás kiküldetés Elek Diána