HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (4) adóellenőrzés (38) adóellenőrzések (9) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (4) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (45) áfacsalás (4) áfakulcs (4) air (2) alanyi adómentesség (1) általános forgalmi adó (11) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (2) art (3) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (12) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (30) bírságmértékek (1) biztosítás (1) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) céges biztosítás (1) céges megtakarítás (1) cégkapu (5) családi adókedvezmény (1) csoportos társasági adózás (3) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (2) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (8) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (8) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (4) filmalkotások (5) Fotiadi Ágnes (6) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (90) járulék (3) jogdíj (3) jogorvoslat (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (10) KATA (1) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) kiküldetés (7) Király László György (2) kisadók (5) KIVA (1) könyvelés (1) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (2) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (13) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) megtakarítás (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (11) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (5) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (30) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (11) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (9) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (32) szochó (3) szociális hozzájárulás (3) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (27) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (23) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Siklós Márta, Palicz Marianna: Családtervezés adó alapon – kiszámoltuk, hogy az egymás gyerekeit nevelő élettársaknak mennyire éri meg összeházasodni

2015.05.06. 10:47 leitnerleitner

A 2015-ös személyi jövedelemadó törvényben szereplő kedvezmények nem titkolt célja, hogy növeljék a házasságkötési hajlandóságot és a gyermekvállalási kedvet. Ettől azt remélik, hogy gyarapszik majd a népesség, és az öregedő társadalom gazdaságra gyakorolt hátrányos hatása hosszabb távon csökken. A változtatásokra azért volt szükség, mert az Eurobarometer felmérése szerint a magyar fiatalok többsége legalább két gyermeket szeretne, de végül átlagosan csak 1,3 gyerek születik meg, ez azonban még a szülők reprodukcióját sem fedezi.

csaladiado.jpg

Ezért 2015 januárjától bevezették az „Első házasok adókedvezményét”, másodszor pedig tervbe vették a családi kedvezmény összegének megduplázását két gyermek esetén (ez utóbbi 2016-tól sávosan emelkedő mértékben lép hatályba).

Az először házasodóknak járó kedvezmény tulajdonképpen egy 120.000 Ft-os „nászajándékot” jelent, melyet két éven keresztül havi 5.000 Ft-os személyi jövedelemadó kedvezmény formájában tudnak érvényesíteni a friss házasok a boldogító igen kimondása után. A támogatás feltétele, hogy legalább az egyik félnek ez legyen az első házassága. A szóban forgó havi adókedvezményt a házastársak megoszthatják, de dönthetnek úgy is, hogy egyikük a teljes összeget érvényesíti adóalapjának csökkentésére. Természetesen – hasonlóan a családi kedvezmény érvényesítéséhez – ezt is nyilatkozatba kell foglalni.

A kedvezményt a házasságkötéstől számított maximum 24 hónapig lehet igénybe venni. Amennyiben már az első két éven belül gyermekáldásban lesz részük, akkor a szülők a magzat miatt már a családi kedvezményre lesznek jogosultak, és így az „Első házasok adókedvezményét” többé nem érvényesíthetik. Az első gyermek után 62.500 Ft-os adóalap csökkenés jár havonta, amely a levont személyi jövedelemadó előleg 10.000 Ft-os csökkenésével jár, így a család nettó bére ennyivel nő. Amennyiben a szülők ikrek születését várják, akkor a fentieknek megfelelően 2*10.000 Ft-os nettó bérnövekedéssel számolhatnak a 2015-ös szabályok szerint.

S ezzel el is érkeztünk a családi adókedvezményhez, a családtervezés pénzügyi alapjának másik fontos eleméhez. Egyértelmű, hogy a családi kedvezmény „futamideje” többszöröse az „Első házasok adókedvezményének”, s ez szerencsére az összegszerűségére is vonatkozik, mint ahogy fent levezettük, már egy gyermek esetén is a duplája annak. Mivel a törvényalkotók célja a lehetséges második gyermek megszületése, ezért pénzügyileg is erre fektették a hangsúlyt a szabályozás megalkotása során. Két gyermek után tehát gyermekenként nettó 10.000 Ft/hó kedvezményhez juthatnak a családi kedvezményben részesülők, amely összeget 2016-tól 2019-ig fokozatosan megemelnek majd gyermekenként 20.000 Ft/hóra. 2015-ben még nincs változás az igénybe vehető családi adókedvezmény összegét illetően, marad a 10.000 Ft/hó nettó adókedvezmény gyermekenként!

A családi kedvezményre vonatkozó szabályváltozásoknak vannak azonban vesztesei is. Az egymás gyermekeit közösen nevelő élettársak év közben még mindig csak a közös és a saját gyermekek szerint jogosultak családi pótlékra, s ezáltal családi kedvezményre. A nem közös gyermek miatt járó kedvezményt csak év végén, az adóbevallásban oszthatják meg, amennyiben adóalapjuk „elbírja” a levonható kedvezmény összegét, s lemondanak a gyermeküket egyedül nevelők családi pótlékáról.

A következőkben néhány példán keresztül bemutatjuk a házastársak és az élettársak közötti különbséget a családi kedvezmény (CSK) érvényesítésének szempontjából a 2015-ös szabályozás szerint.

Közös gyerekek esetén nincs különbség a házastársi és élettársi viszonyban élő gyermekek után járó családi kedvezmény érvényesítésében:

  • 2 családi pótlékra jogosult közös gyerek  CSK:
    havi bruttó 2*62.500 Ft/hó, azaz 20.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelent,
  • 3 családi pótlékra jogosult közös gyerek → CSK:
    havi bruttó 3*206.250 Ft/hó, azaz 99.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelent,
  • 1 családi pótlékra jogosult közös gyerek és 1 egyetemista közös gyerek CSK:
    havi bruttó 62.500 Ft/hó, azaz 10.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelent,
  • 1 családi pótlékra jogosult közös gyerek és 2 egyetemista közös gyerek CSK:
    havi bruttó 206.250 Ft/hó, azaz 33.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelent,
  • 2 családi pótlékra jogosult közös gyerek és 1 egyetemista közös gyerek CSK:
    havi bruttó 2*206.250 Ft/hó, azaz 66.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelent.

Más a helyzet, ha a másik fél „hozott” gyermeke, ill. gyermekei is belépnek az élettársi kapcsolatba.

a, Apa 2 gyermekkel + anya 1 gyermekkel

Élettársi kapcsolat esetén az apa a saját gyermekei után 2*62.500 Ft/hó, azaz 20.000 Ft/hó családi kedvezményt érvényesíthet, míg az anya a saját gyermeke után havi 10.000 Ft-ot. Ezáltal a két fél együtt havi 30.000 Ft jövedelemnövekedéssel járul hozzá a közös költségvetéshez, amely egy év alatt összesen 360.000 Ft adókedvezményt jelent. Amennyiben az egyik fél nem tudja érvényesíteni adókedvezményét, év végén az élettárs az adóbevallásában érvényesítheti azt.

Házastársak esetén a 3 gyermek után érvényesíthető családi adókedvezmény 3*206.500 Ft/hó, azaz 99.000 Ft/hó, ami éves szinten 1.188.000 Ft. A különbség jelen esetben 828.000 (!) Ft lesz évente a házasságban élők javára.

b, 2 közös és az anya által 1 „hozott” iskoláskorú gyerek

Az anya a saját gyermekei miatt bruttó 3*206.250 Ft/hó, azaz nettó 99.000 Ft/hó bérnövekedést érhet el, ami éves szinten 1.188.000 Ft kedvezményt jelent. Az apa év közben csak a közös gyermekek után érvényesítheti a családi kedvezményt, ami bruttó 2*62.500 Ft/hó, azaz nettó 20.000 Ft/hó támogatásnak felel meg (240.000 Ft/év). Amennyiben az anya nem tudja érvényesíteni a 3. gyermek utáni adókedvezményt, akkor az élettársa év végén az adóbevallásában maximálisan érvényesítheti azt (számszerűsítve: 1.188.000 – 240.000 = 948.000 Ft-ot).

Ebben nincs különbség az adókedvezmény összegében az élettársi kapcsolatban élőknél és a házasságban élőknél.

c, Mindkét fél 2-2 iskolás korú gyermeket hoz a kapcsolatba

Ebben az esetben mindkettőjüknél havi bruttó 2*62.500 Ft/hó, azaz 20.000 Ft/hó nettó bérnövekedés érhető el, ami háztartási szinten plusz 40.000 Ft/hó jövedelemnövekedést jelent. Év végén (személyi jövedelemadó bevallásakor) a családi kedvezmény fel nem használt részét az élettárs igénybe veheti.

Amennyiben ez a pár házasságban élne, akkor jogosultságot szereznének a 4 gyermek utáni családi kedvezmény igénybevételére, ami 4*206.250 Ft/hó, azaz 132.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelentene a háztartás szintjén. Látható tehát, hogy házastársi kapcsolatban elszámolható 132.000 Ft/hó jelentősen magasabb, mint az élettársi kapcsolatban elszámolható 40.000 Ft/hó. Az eltérés 92.000 Ft/hó azaz 1.104.000 Ft/év (!) a házasságban élők javára.

Mint ahogy a fenti példákból is látszik, a szabályozás meghagyta a házasságban illetve életközösségben élő gyermekek után járó (esetenként igen jelentős) kedvezménybeli különbségeket. Így adózási szempontból biztosan állíthatjuk: megéri összeházasodni.

Címkék: szja adókedvezmény Siklós Márta Major Valéria