HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (4) adóellenőrzés (38) adóellenőrzések (9) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (2) adóváltozások 2018-as őszi csomag (3) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (44) áfacsalás (4) áfakulcs (4) air (2) alanyi adómentesség (1) általános forgalmi adó (11) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (2) art (3) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (12) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (28) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) cégkapu (4) családi adükedvezmény (1) csoportos társasági adózás (1) csoprtos társasági adózás (1) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (1) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (8) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (8) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (3) filmalkotások (5) Fotiádi Ágnes (5) Fotiadi Ágnes (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (89) járulék (2) jogdíj (3) jogorvoslat (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (9) KATA (1) Kecskemét (1) kiküldetés (7) Király László György (2) kisadók (5) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (2) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (13) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) olimpiai adókedvezmény (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (11) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (5) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (30) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (10) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (8) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (31) szochó (2) szociális hozzájárulás (2) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (27) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (22) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Siklós Márta: A behajtási költségátalány elszámolása

2015.05.08. 10:15 leitnerleitner

A vállalkozásoknak a Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jei módosítása óta komoly fejtörést okoz a behajtási költségátalány helyes kezelése. Ezt a 40 eurónak megfelelő forintösszeget elméletileg a késedelmesen fizető vállalkozásoknak kell megfizetniük a hitelezőiknek. A problémát az okozza, hogy az esetek többségében ez valóban csak elméleti kötelezettség: a hitelezők nem igénylik, az adósok ténylegesen nem fizetik meg, de ennek ellenére a kötelezetteknek könyvelniük kell. Ez azonban jelentősen torzíthatja a kimutatott eredményt, egyes esetekben az egyébként jól működő vállalkozásokat papíron akár veszteségbe is fordíthatja, ami a legrosszabb esetben akár tulajdonosi pótbefizetést is vonhat maga után.

konyvelok_fekvo.jpg

A behajtási költségátalányra vonatkozó magyar szabályozás szerint a 2013. március 16-át követően megkötött szerződések esetén a késedelmesen fizető fél köteles megfizetni a késedelmi kamaton túl a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is. Ennek mértéke – a megkésett összeg nagyságrendjétől, a behajtással kapcsolatosan felmerült tényleges költségektől és a késedelmi időszak hosszától függetlenül – legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg, amelytől a felek csak felfelé térhetnek el. A felek közti szerződések költségátalányt kizáró rendelkezése automatikusan semmisnek minősül. A behajtási költségátalányt a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések és közbeszerzések esetén kell alkalmazni, magánszemélyekre nem vonatkozik.

Ez az összeg a késedelembe esés napjától külön, erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt. Számviteli szempontból tehát a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, azt egyéb ráfordításként és kötelezettségként kell a kötelezett könyveiben rögzíteni. Akkor is, ha a jogosult azt ténylegesen nem is követelte az adóstól, hiszen a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembe esés tényével beáll.
Arra azonban van lehetőség, hogy a jogosult a behajtási költségátalányról nyilatkozatban lemondjon, ennek nem lesz sem ajándékozási sem egyéb illetékvonzata, valamint a NAV sem fogja hiányzó bevételnek tekinteni a jogosultnál és nem állapít meg adóhiányt.

A behajtási költségátalány számviteli elszámolása egyébként megegyezik a késedelmi kamatokéval. E szerint a késedelembe esett félnek az üzleti évre jutó késedelmi kamatot és költségátalányt kötelező elszámolnia, és a beszámolójában az egyéb ráfordítások között kimutatnia attól függetlenül, hogy azt (még) nem fizette meg. A jogosult ezzel szemben az egyéb bevételek között csak azokat az összegeket szerepeltetheti, melyet az adott vagy az azt megelőző üzleti évekre vonatkozóan pénzügyileg is megkapott. A behajtási költségátalány után nem kell áfát fizetni.

Első pillantásra a 40 eurós összeg nem tűnhet soknak, de nagy mennyiségű, akár egynapos késéssel fizetett számla esetén a költségátalányok összege már több 10 millió forintot is elérhet. Ugyan ezt a tételt valójában nem kell kifizetni, de egy ilyen nagyságrendű összeg már jelentősen ronthatja/torzíthatja egy cég éves eredményét. Elképzelhető, hogy csak e miatt válik egy vállalkozás veszteségessé, vagy kell pótbefizetést teljesíteniük a tulajdonosoknak.

A kötelezetteknek érdemes tehát először megvizsgálniuk a szerződéseiket, és kivenni azokat a számlákat, amelyeket még 2013. március 16-át megelőző szerződések alapján állítottak ki feléjük, ugyanis ezeknél nem kell felszámítani a behajtási költségátalányt. Második lépésben nyilatkoztatniuk kell ügyfeleiket arról, hogy lemondanak erről az összegről, mert így bár könyvelni kell a kötelezettséget és a lemondást is, de legalább az eredményt nem fogja rontani. Tehát csak azokat kell ráfordításként figyelembe venniük, amelyekről nem sikerült nyilatkozatot szerezniük. Ebből persze jól látszik, hogy a lemondó nyilatkozat is csak fél megoldás, mert rengeteg munkát jelent a könyvelés szintjén.

A magyar szabályozás ugyan uniós irányelven alapul, de a hazai törvényszöveg szigorúbb, mint a nemzetközi norma, ezért elvileg lenne mód arra, hogy könnyítsenek a szabályokon. Az irányelv szövege szerint ugyanis a tagállamoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy amennyiben kereskedelmi ügyletekben késedelmes fizetés történik, a hitelező jogosult legyen az adóstól legalább 40 euró összegű átalány megfizetését követelni. A jogosultság azonban nem egyenlő a kötelezettséggel.

Ezt a módosítást már 2014 januárjában felvetettük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékeseinek, azóta pedig – felismerve ezt a helyzetet – több szakmai szervezet is az igazságügy miniszterhez fordult az ésszerű módosítás érdekében. Így reméljük, hogy a jelentős adminisztrációs teherrel járó, a valóságtól eltérő, torz képet tükröző eredmény-kimutatáshoz vezető szabályozás hamarosan változni fog.

Siklós Márta: Legalább 40 euró költségátalányt kell fizetniük a határidőn túl fizető vállalkozásoknak

Címkék: Siklós Márta behajtási költségátalány