HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (4) adóellenőrzés (38) adóellenőrzések (9) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (4) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (45) áfacsalás (4) áfakulcs (4) air (2) alanyi adómentesség (1) általános forgalmi adó (11) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (2) art (3) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (12) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (30) bírságmértékek (1) biztosítás (1) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) céges biztosítás (1) céges megtakarítás (1) cégkapu (5) családi adókedvezmény (1) csoportos társasági adózás (3) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (2) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (8) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (8) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (4) filmalkotások (5) Fotiadi Ágnes (6) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (90) járulék (3) jogdíj (3) jogorvoslat (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (10) KATA (1) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) kiküldetés (7) Király László György (2) kisadók (5) KIVA (1) könyvelés (1) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (2) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (13) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) megtakarítás (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (11) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (5) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (30) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (11) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (9) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (32) szochó (3) szociális hozzájárulás (3) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (27) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (23) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Jancsa-Pék Judit: A Mecsek Gabona esetének vizsgálata az EKÁER tükrében

2015.06.01. 15:42 leitnerleitner

Cikkünkben egy közismert, az Európai Unió Bíróságát is megjárt áfacsalási ügyet (Mecsek Gabona C 273/11. sz. ügy) vizsgálunk meg abból a szempontból, hogy elkerülhette volna-e a cég, hogy áfacsalásba keveredjen, ha az ügylet időpontjában már létezett volna az EKÁER; illetve ha már belekeveredett, vajon jóhiszeműségét alátámasztva az EKÁER rendszer megvédte volna-e őt a káros adókövetkezményektől. Ugyanis a Magyarországról az EU-ba irányuló termékmozgások során, amikor a külföldi vevő szervezi a fuvart (EXW)  akár a jóhiszemű, egyébként jogkövető adózók is csalás áldozatává válhatnak. Így kellő gondosság és megfelelő alátámasztó dokumentáció hiányában kénytelenek megfizetni az adócsalók számláját: az elmaradt áfát, az adóbírságot és a késedelmi kamatot.

daimler_teherauto_130313-1024x817_1.jpg

A Mecsek Gabona esete éppen erről szól. A cég egy olasz társasággal kötött adásvételi szerződést repce áfamentes közösségen belüli termékértékesítéséről. A felek megállapodtak, hogy a szerződés mennyiségi teljesítése az eladó telephelyén felrakott áru mérlegjegyek szerinti bizonylati súlya és az ez alapján kiállított számlák szerint történik. A vevő vállalta a szállítóeszközök biztosítását és az áru egy másik tagállamba történő szállítását (EXW).

A szállítást megelőzően a vevő elküldte a teherautók rendszámait, a vásárolt árumennyiséget CMR fuvarlevelekre vezették rá, és a fuvarozók bemutatták a lebélyegzett fuvarokmányokat. A magyar társaság a számla kiállítását megelőzően ellenőrizte, és rendben is találta az olasz társaság közösségi adószámát, a lekérdezést igazoló bizonylatot pedig meg is őrizte. A Mecsek Gabona mindazonáltal nem tudta bizonyítani az áfamentességet élvező közösségen belüli termékértékesítés tényleges megtörténtét, és így megtagadták tőle az áfamentességet. (Az ügy további részleteit, a bizonyítékok körét és azokkal kapcsolatos kifogásokat következő cikkünkben fejtjük ki.)

De vajon mi lett volna, ha már üzemelt volna az EKÁER? Tudott volna a Mecsek Gabona EKÁER számot kérni a tranzakcióra? És az EKÁER-szám kellően igazolta volna jóhiszeműségét a későbbi eljárás során? A válasz elgondolkodtató: tudott volna EKÁER számot kérni, de ez nem óvta volna meg az eljárás során, sőt elképzelhető, hogy éppen az EKÁER miatt további büntetésre számíthatott volna.

A Mecsek Gabona által ismert adatok ugyanis elegendőek lettek volna az EKÁER szám igényléséhez: tudta a vevője címét és adószámát (amely az ügylet időpontjában érvényes is volt, bár később kiderült róla, hogy hamis), ismerte továbbá a felrakott áru adatait és a szállító gépjármű rendszámát is.

EKÁER számmal tehát rendelkezhetett volna a fuvar, ami azonban még nem bizonyította volna, hogy az áru el is hagyta az országot. Pedig az adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy az értékesített terméket Magyarország területéről az Európai Unió területére kiszállítsák, és mindezt a termék értékesítője hitelt érdemlő módon igazolja.

Egy a Mecsek Gabonához hasonló esetben pedig az EKÁER bírság több jogcímen is kivethető. Ugyanis a közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózónak nem csupán az EKÁER szám igénylése a feladata, hanem a belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén a súly, érték és rendszám adatok menet közbeni frissítése is, melyet haladéktalanul szintén be kell jelenteni az EKÁER szám 15 napos érvényességi idején belül. A NAV által lefolytatott ellenőrzés során az EKÁER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük, amelyért a bejelentésre kötelezett, azaz az eladó tartozik felelősséggel.

Bár az Art. február végéig érvényes szabályai még ellentmondást és ezért bizonytalanságot tartalmaztak e tekintetben, az EKÁER március 1-jei rendeleti újraszabályozása egyértelművé tette, hogy a belföldről a közösség területére irányuló fuvarok tekintetében bár az EKÁER számot érkeztetéssel lezárni nem kell, azonban az úton lévő áru adatainak folyamatos aktualizálásáról a bejelentésre kötelezett hivatott gondoskodni.

A Mecsek Gabona esetéhez hasonló ügyekben éppen az a baj, hogy bár a vevő szervezi a fuvart, és vállalja a termékek Magyarországon kívülre, egy másik tagállam területére történő leszállítását, de az úton lévő áru adatainak folyamatos aktualizálásáról az eladó hivatott gondoskodni. Amennyiben nem valósult meg az áru kiszállítása, akkor az EKÁER szám adatai hibásak lesznek (nem jó a viszonylat és az adatok sem aktuálisak), és ezért az áru feladója keményen bírságolható.

Tehát az áfa megfizetésén, a bírságon és a kamaton túl a Mecsek Gabonának még akár az EKÁER miatt is bírságot kellett volna fizetnie, az áru nettó értékének 40%-ig terjedően.

Az egyetlen jó hír a hasonló helyzetben lévő cégeknek, hogy a kiszállítás meghiúsulására az adóhatóság sokkal hamarabb rájöhet az EKÁER rendszer segítségével, hiszen a HUGO rendszer kamerái nem fogják visszaigazolni a határátlépést, tehát gyorsabb intézkedésre van lehetőség.

Az eset tanulsága pedig az, hogy bár az árumozgások szigorú nyomon követése az áfacsalások elleni védekezés eszközeként üdvözlendő, adóalanyként nem szabad vakon megbíznunk a rendszerben. Példánk ugyanis igazolja, hogy az EKÁER szám igényléséhez szükséges adatok megléte nem bizonyítja kellően az áru közösségbe való kiszállítását, és önmagában jóhiszeműségünket sem támasztja alá. Ezért a közösségen belüli termékértékesítéseink adómentességét továbbra is a legnagyobb gondossággal, akár a normál kereskedelmi ésszerűségen is túllépve kell biztosítanunk. Különösen fontos ezért üzleti partnereink minősítése, adószámuk ügyletet megelőző és további rendszeres ellenőrzése, főleg ha új partnerről van szó, de még inkább, ha az áru kiszállítását is rábízzuk.

További cikkeink a témában:

Hogyan támasztható alá hitelt érdemlően az áfamentesség?

Veszélyes világban élünk! Az EKÁER szám nem elég a jóhiszeműség bizonyításához

Címkék: áfa bírság nyilvántartás Jancsa-Pék Judit EKAER