HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) 2019 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (13) adminisztráció (19) adócsalás (6) adóeljárás (1) adóellenőrzés (42) adóellenőrzések (11) adóelőny (9) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (45) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adóváltozás (2) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (3) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (60) áfa-workshop (8) áfacsalás (7) áfakulcs (4) áfamentesség (2) áfareform (2) agresszív adótervezési struktúrák (1) air (3) alanyi adómentesség (2) általános forgalmi adó (23) APA-eljárás (2) árfolyamnyereség (2) art (5) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (8) Bálint Orsolya (1) Bartha Noémi (1) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelések (1) BEPS (12) béren kívüli juttatás cafetéria (13) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) big data (2) bírság (34) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) családi adókedvezmény (2) családi vállalkozások (1) csoportos biztosítás (1) csoportos társasági adózás (5) DAC 6 (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (4) dr. Menczel-Kiss Gellért (8) dr. Rácz Nóra (11) egészségbiztosítás (9) egészségügyi hozzájárulás (4) egyszerűsített beszámoló (1) eho (9) EKAER (16) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (1) eSZJA (4) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (1) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) Fotiadi Ágnes (8) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (2) határozatok formai hibái (1) helyi iparűzési adó (1) helyi iparűzés adó (6) hibrid eszközök (1) hipa (1) hitelesített adóalany (1) IFRS (3) illeték (4) importáfa (1) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (102) járulék (5) jogdíj (3) jogorvoslat (2) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (12) KATA (1) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kiküldetés (8) kimentési kérelem (1) Király László György (2) kisadók (5) kitüntetés (1) KIVA (1) kockázati biztosítás (1) könyvelés (2) könyvvizsgálat (4) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kúria jogegységi határozat (1) kutatás-fejlesztés (3) láncértékesítés (4) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (14) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (5) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (2) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjasok munkavállalása (1) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (1) online számla-adatszolgáltatás (11) online számlázás (12) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (6) osztalék (4) Palicz Marianna (2) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) Pintér Gabriella (1) quick fixies (8) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) rokkantsági ellátás (1) semmisségi okok (1) Siklós Márta (32) single vat area (1) start-up (2) szakképzési hozzájárulás (1) szálláshely-szolgáltatás (1) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (11) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (13) személyi jövedelmadó bevallás (10) személyi kedvezmény (1) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szja (36) szochó (7) szociális hozzájárulás (8) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (7) társadalombiztosítás (5) társasági adó (33) tartós befektetési számla (2) Taxand (1) TBSZ (1) Timár Katalin (3) tőkejövedelmek (4) tőkekivonás (1) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) Tóth Dorottya (1) transzferár (27) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) ügyfélkapu (1) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (1) vámeljárás (1) védett kor (1) Címkefelhő

Pintér Gabriella - Balázs Péter: APA eljárás - Micsoda? Mire? Miért? Mennyiért?

2015.11.19. 07:51 leitnerleitner

Új év, új megállapodások. Sok vállalat évenként köti újra szerződéseit, így a következő évre kötött szerződésekre, mint jövőbeli ügyletekre, megnyílik az APA eljárás alkalmazásának lehetősége, mellyel a vállalat jelentősen csökkentheti transzferár-kockázatait.

network.jpg

Milyen kockázati tényező a transzferár egy cég életében?

A magyar cégek ügyvezetői lassan megbarátkoztak már a transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettségével, bár még eltérő mértékben tulajdonítanak neki jelentőséget. Van, aki csak túl szeretne rajta lenni az amúgy is zsúfolt beszámoló-készítési és bevallási hajrában, de van, aki ügyvezetői szinten fogja össze az információgyűjtés és a nyilvántartás-készítés folyamatát. Egy dolog biztos: egy jó transzferár-nyilvántartás elkészítéséhez sok különböző természetű információra van szükség egy vállalkozás sarkalatosan eltérő részegységeitől – a beszerzésen, a logisztikán, a gyártáson, az értékesítésen, a pénzügyön keresztül egészen a stratégiai tervezéssel, piackutatással foglalkozó egységekig. Ugyanakkor fontos mind belföldi transzferár-nyilvántartás készítésére vonatkozó előírások, mind a nemzetközi gyakorlat ismerete, melyre a magyar szabályozás is támaszkodik, és kifejezetten utal is a szövegezésében.

(ld. Balázs Péter cikkét a tipikus hibákról vagy a transzferárazás általános nehézségeiről.)

A fentiekből következik, hogy egy jó transzferár-nyilvántartás komoly anyagi- és időráfordítást kíván meg a cégektől, hiszen ekkora információhalmaz összegyűjtése nem egyszerű. Éppen ezért a többség egy darabig nem is végezte el elég alaposan.

A jelenlegi szabályozás és ellenőrzési gyakorlat mellett azonban már valós veszélyként komoly büntetőtétellel szembesül az, aki nem felel meg a transzferár-nyilvántartási kötelezettségeinek. A 2 millió forintig terjedő mulasztási bírságot ügyletenként és adóévenként külön-külön is meg lehet állapítani. Ez azonban még tovább is növekedhet: ismételt mulasztás esetén nyilvántartásonként 4 millió forintra, ugyanazon nyilvántartás elkészítésének újbóli elmulasztása esetén pedig az előzőleg kiszabott összeg négyszerese is lehet. A mulasztási bírság kiszabását a nyilvántartás hibája, hiányossága is indokolhatja, tehát nem elég, hogy prezentálni tudjuk őket a revizornak. További és fájóbb következmény lehet az adóalap kiigazítása, mely adóhiánnyal járhat együtt, ami a hiány 50%-áig terjedő adóbírságot és időarányos késedelmi pótlékot jelent a vállalkozás terhére.

Persze minden szankció annyit ér, amennyire komolyan veszik. 2009 előtt az adóhatósági gyakorlat valóban csak a formai elemek ellenőrzésére koncentrált, azonban azóta a NAV ellenőrzési gyakorlata és a nemzetközi gyakorlat is komoly evolúción ment keresztül. Ezt igazolják a NAV által közzétett statisztika számai is. 2009-ben 1,1, míg 2011-ben 18, 2013-ban már 33 milliárd forintnyi adókülönbözetet állapítottak meg transzferár-ellenőrzések során. A téma olyan kiemelt figyelemnek örvend az adóhatóságon belül, hogy külön ellenőrzési főosztály foglalkozik vele a régiós revizorokon kívül. Tehát a tét nagy, és egyre emelkedik.

(ld. Jancsa-Pék Judit cikkét.)

Mit tehet, aki biztonságra vágyik?

Aki tehát nem akarja magát kellemetlen meglepetésnek kitenni egy transzferár-ellenőrzés során, annak össze kell gyűjtenie a fent leírt információkat, és igényes, jól alátámasztott transzferár-dokumentációt kell készítenie, ami az öt éves elévülési periódus alatt kiállja az egyre magasabb színvonalú ellenőrzés próbáját. Sajnos azonban a transzferárazás sajátosságainak köszönhetően még ez sem jelent mindig garanciát. Ahogyan azt a transzferárazás nemzetközi alapdokumentuma, az OECD Transzferár Irányelvei című anyag is kimondja, a transzferárazás „nem egzakt tudomány”. Ez azt jelenti, hogy néhány valóban jól körüljárható ügylettípus kivételével a transzferár módszertanának betartása mellett is különböző következtetésekre lehet jutni. Különösen kockázatos lehet ez a tény nagy értékű, több éven át folyamatosan zajló tranzakciók (jogdíj, immateriális jószág kereskedelme, csoporton belüli finanszírozás) vagy speciális, cégcsoporton belüli átszervezésekhez kapcsolódó (cég eladása, üzletág eladása, gyártás áttelepítése) tranzakciók esetén. Kiemelten kockázatos lehet ezek közül a nemzeteken átívelő ügylet, amikor két külön ország adóhatósága felé kell megvédeni az árazás piaci voltát.

Mi a megoldás?

Ha minden gondosság mellett is fennállhatnak adókockázatok, kérdésként merülhet fel, hogy hogyan biztosíthatja magát egy cég nagyobb értékű tranzakciója esetén az esetleges negatív adókövetkezmények ellen? A válasz a szokásos piaci ár megállapítására szolgáló eljárás, vagyis az „Advance Pricing Agreement”, röviden az APA, ami belföldi és két- vagy több ország területét érintő ügyekben is kérhető. Ez az eljárás bizonyos feltételek esetén akár öt évre is kötheti az adóhatóságot a határozatban megállapított piaci ártartományhoz. Ugyanezen idő alatt a vállalkozás mentesül a transzferár-nyilvántartás elkészítése alól. Korlátozó tényező, hogy csak jövőbeli ügyletekre lehet kérni, illetve olyan szerződések esetében, amelyek alapján a kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik (pl. hitelkeret fenntartása). A kérelem benyújtása előtt ingyenes előzetes konzultációra van lehetőség, ami nem jár kötelezettséggel az eljárás megindítására. Az eljárás időtartama 120 nap, mely kétszer 60 nappal hosszabbítható, melybe azonban nem számít bele az adóhatóság által lefolytatott külföldi adóhatósággal folytatott egyeztetés, a valódiságvizsgálat időtartama és a hiánypótlásra megállapított határidő.

Mennyiért?

Természetesen ez az eljárás sincs ingyen. A hatóságnak eljárási díjként meg kell fizetni a megállapított piaci ártartomány középértékének 1%-át, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor az adott eljárástípus díjtartományának törvény által meghatározott alsó összegét. Egyoldalú eljárás keretében a törvény szerint legalább 500 ezer és legfeljebb 5 millió forint a díj, ha a szokásos piaci árat a hagyományos (és ezért nemzetközi szinten is jobban kidolgozott) módszerek egyikével állapítják meg (összehasonlító árak módszere, viszonteladási árak módszere, költség és jövedelem módszer). Ugyanez, hagyományostól eltérő bizonyítási módszerek alkalmazása esetén (ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer, nyereségmegosztáson alapuló módszer vagy egyéb módszer) minimum 2 millió, maximum 7 millió forintos díjtételt jelent. Más adóhatóságokkal történő egyeztetés esetén a díjtételek tovább növekednek (3-8 millió forint kétoldalú, 5-10 millió forint többoldalú egyeztetések esetén) és várhatóan az átfutási idő is növekedni fog.

Megéri?

Valószínűleg a cégek a döntést a költség-haszon elv szerint fogják meghozni. A mérleg egyik serpenyőjébe az egyszeri nyilvántartás-készítés és képviselet díja, valamint az eljárás díja kerül; a másikba pedig a várható adókockázatok díja (mely a fentiekben bemutatottak alapján jelentős összeg lehet) és a határozat ideje alatt megtakarítható éves nyilvántartások elkészítésének díjai. A döntésnél érdemes azt is figyelembe venni, hogy milyen járulékos „ára vagy költsége” lehet annak, ha az adóhatóság APA hiányában, elmaradt adót állapít meg. Hiszen a büntetésen túl a vállalkozás kikerül a köztartozásmentes adózói adatbázisból (a KOMA rendszerből), így az EKÁER rendszerben biztosíték nyújtására lesz köteles kockázatos termék szállítása esetén. Vagyis könnyen lehet, hogy ennek ismeretében érdemes a biztos jelen költséget vállalni, és elkerülni a kiszámíthatatlan mértékű jövőbeli kockázatokat.

 

Címkék: bírság nyilvántartás adóellenőrzés transzferár Balázs Péter Pintér Gabriella