HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (4) adóellenőrzés (38) adóellenőrzések (9) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (4) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (45) áfacsalás (4) áfakulcs (4) air (2) alanyi adómentesség (1) általános forgalmi adó (11) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (2) art (3) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (12) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (30) bírságmértékek (1) biztosítás (1) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) céges biztosítás (1) céges megtakarítás (1) cégkapu (5) családi adókedvezmény (1) csoportos társasági adózás (3) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (2) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (8) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (8) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (4) filmalkotások (5) Fotiadi Ágnes (6) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (90) járulék (3) jogdíj (3) jogorvoslat (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (10) KATA (1) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) kiküldetés (7) Király László György (2) kisadók (5) KIVA (1) könyvelés (1) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (2) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (13) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) megtakarítás (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (11) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (5) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (30) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (11) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (9) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (32) szochó (3) szociális hozzájárulás (3) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (27) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (23) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Mikor kell magyar adószámot kérnie egy külföldi cégnek? 1.

2016.05.30. 09:00 leitnerleitner

Külföldi adóalanyokkal való gazdasági kapcsolatok vizsgálata esetén gyakran merül fel a kérdés, hogy egy ügylet során kinek, hogyan és milyen adószám alatt kell az áfát megfizetnie és bevallania?

globalization-1082651_960_720.jpg

A kötelező jellegű áfa regisztráció mellett előfordulhat azonban az is, hogy külföldiek önként regisztráltatják magukat, hiszen az általános áfa visszatérítési eljárás csupán egy meghatározott kör számára teszi lehetővé az áfa visszaigénylését és nagyon hosszadalmas, akár egy évet is igénybe vevő folyamat, melyet adószám kiváltásával a viszonylag rövid 75 napos (meghatározott esetekben 30/45 napos) visszaigénylési időszakra lehet váltani. Az áfa regisztrációs eljárás további előnye, hogy az adószámot visszamenőleges hatállyal is lehet igényelni, ami azt eredményezi, hogy akár évekre visszamenőleg lehetőség nyílik adóbevallást benyújtani és áfát visszaigényelni. Tagadhatatlan viszont, hogy a regisztráció a külföldi vállalkozásnak adminisztrációs többletet jelent.


Következő cikksorozatunkban a külföldi vállalkozások áfa regisztrációjával kapcsolatos kérdé-sekre adunk választ.

Hol van leírva, hogy mikor kell adószámot igényelni?

A kötelező regisztrációra vonatkozó kérdésekre a válaszokat az Áfa törvényben (2007. CXXVII. tv. – „Áfa tv.”) és az Adózás rendjéről szóló törvényben (2003. XCII. tv. – „Art”) találhatjuk meg, azonban sokszor csak indirekt módon, következtetéssel.

Kell-e magyar adószámot igényelni, ha csak egyszeri termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás miatt lenne szükség az adószámra?

Igen, kell. Ugyanis az Áfa tv. és az Art megfelelő szabályainak együttes olvasatában adó-köteles tevékenységet csak adószám birtokában lehet végezni, adóalany ugyanis minden olyan jogképes személy, szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére (ún. univerzális adóalanyiság). Így, aki a magyar Áfa tv. területi hatálya alá tartozó adóköteles tevékenységet folytat és az adófizetésére mentesítést nem kap, az adószám kiváltására, azaz magyar áfa regisztrációra kötelezett.

A megoldás megtalálása érdekében tehát meg kell határoznunk az ügylet áfa szerinti teljesítési helyét, és ha az Magyarországon van, akkor az adófizetésre kötelezett személyét.

Hogy határozzuk meg a teljesítési helyet?

Az Áfa tv. értelmében, akkor merülhet fel Magyarországon áfa fizetési kötelezettség, ha az adóalany a magyar területen (területről) terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, vagy egy terméket a Közösség egy másik tagállamából beszerez vagy importál.

Főszabály szerint a teljesítési hely termék értékesítése esetén az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van. Ettől számos eltérő különös szabály létezik, amennyiben a termék szállításra, küldésre kerül vagy az értékesítés vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik. Talán a legfontosabb ilyen különös szabály, hogy ha a terméket elfuvarozzák, akkor az áfa szerinti teljesítés helye a feladási hely.

Adóalanynak nyújtott (B2B) szolgáltatások esetén a főszabály az, hogy a szolgáltatást igénybevevő adóalany gazdasági letelepedésének helye (lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) a teljesítési hely.

Nem adóalanynak nyújtott (B2C) szolgáltatás esetén a szolgáltatást nyújtó gazdasági letelepedésének helye (lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) a teljesítési hely. Az általános szabályoktól ez esetben is számos eltérés van: például az ügynöki szolgáltatás, az ingatlanhoz, a személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatások. Tehát minden egyes esetben pontosan meg kell határozni az ügyletet.

Termék Közösségen belüli beszerzésének helye főszabályként az a hely, ahol a termék a megérkezéskor vagy a fuvarozás befejezésekor van.

Főszabály szerint termék importja esetében a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség területére történő behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van. Ettől eltérő rendelkezések alkalmazandók a termék vámjogi helyzetének függvényében.

Kinek kell az adót megfizetnie?

Főszabály szerint termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetén az adót az az adó-alany fizeti, aki az ügyletet saját nevében teljesíti.

Bizonyos termékek értékesítése (pl. fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék, gáz- vagy villamos energia értékesítése), illetve egyes szolgáltatások nyújtása esetében (pl. a főszabály szerinti B2B szolgáltatások, magyar teljesítési helyű ingatlanhoz kapcsolódó vagy éttermi, vendéglátó-ipari szolgáltatások, az adóalany részére nyújtott magyar kulturális eseményekre való belépés biztosítása) a fordított adózás érvényesül, amennyiben

  •  a termék értékesítőjének, illetve szolgáltatás nyújtójának a teljesítési hely országában (tehát Magyarországon) nincs gazdasági célú letelepedettsége (tehát sem székhelye, sem a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye nincs belföldön), és
  • a megrendelő belföldön nyilvántartásba vett adóalany (tehát legalább magyar adószámmal rendelkezik).

A fenti két feltétel együttes teljesülése esetén tehát a fordított adózás alkalmazható, ami azt jelenti, hogy a megrendelő lesz Magyarországon az áfa fizetésére kötelezett személy és az értékesítő ezáltal mentesül az itteni áfa bejelentkezési kötelezettség alól.

Fontos megjegyezni azonban, hogy amennyiben a fenti két feltétel bármelyike nem teljesül, úgy a fordított adózás nem alkalmazható, és az adófizetési kötelezettség nem száll át a megrendelőre, így felmerülhet a külföldi számára a bejelentkezési kötelezettség.

Termék közösségen belüli beszerzése esetén a terméket beszerző köteles az adó megfizetésére.

Termékimportnál a vevőt, vagyis az importálót (illetve annak vámjogi képviselőjét) terheli az adófizetési kötelezettség.

A fentiekből következik tehát, hogy minden egyes tranzakció esetén pontos információkra van szükség mind az ügylet, mind pedig az ügyletben részt vevő feleket illetően ahhoz, hogy teljes biztonsággal megállapíthassuk, hogy ki az adófizetésre kötelezett.

Címkék: áfa Jancsa-Pék Judit