2017-től a társaságok csökkenthetik adózás előtti eredményüket a tulajdonukban lévő műemlék vagy a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költségeivel. Ez azt jelenti, hogy a műemlék karbantartás költségeit kétszeresen érvényesíthetik a jogosultak: egyszer költségként, majd adóalap-csökkentő tételként is. Akkor is megilleti a társaságokat az adókedvezmény, ha kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó épület, építmény vagyonkezelői (törvényi rendelkezés, felhatalmazás alapján) vagy pénzügyi lízing esetén lízingbe vevők. A kedvezmény mértéke nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50%-át.
Még jobban járnak jövőre azok, akik nemcsak karbantartják, hanem jelentősebben felújítják műemléki ingatlanjaikat. Ha egy vállalkozás értéknövelő felújítást végez ilyen épületen, akkor a beruházás költségeinek kétszeresével csökkentheti adózás előtti eredményét, vagyis a költség háromszorosan érvényesíthető lesz: egyszer költségként és kétszer adóalap-csökkentő tételként. E kedvezményre nem vonatkozik adózás előtti nyereséghez kötött felső korlát, tehát alkalmazása negatív adóalapot is eredményezhet. A kedvezményt nemcsak a tulajdonosok, vagyonkezelők, lízingbe vevők érvényesíthetik, hanem átadhatják a cégcsoporthoz tartozó másik vállalkozás is (pl. anya- vagy leányvállalatnak) is. Sőt, a kedvezményt érvényesítheti az a cég – akár pénzintézet is –, mely a felújítást finanszírozza, amennyiben erről a tulajdonos, bérlő, vagyonkezelő írásban nyilatkozik.
A karbantartás és a felújítás után igénybe vehető két kedvezmény együtt is érvényesíthető. Feltételük azonban, hogy a beruházásra ne „hatósági kötelezés” miatt kerüljön sor, vagyis ne azért, mert korábban elhanyagolták az épületet, és a hatóságok kényszerítették ki a munkálatokat. Persze – ha az épületre korábban már kiadtak ilyen utasítást – de azóta új tulajdonos vagy bérlő szerezte meg, akik viszont kötelezvény nélkül végzik el a szükséges felújítást, a korábbi tulajdonos mulasztása az ő jogaikat nem fogja csökkenteni.
Az adókedvezmény feltétele az is, hogy a munkák szabályszerű befejezéséről és azok értékéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság adjon igazolást. Ezt az igazolást a társasági adóbevallás benyújtásáig az adózónak be kell szereznie.
Ha a műemlék vagy védett ingatlan tulajdonosa egy magánszemély, és az épületet a személyhez kapcsolódó társaság újítja fel vagy tartja karban, a magánszemély tulajdonképpen bevételre tesz szert ezáltal. De ez után a jövedelem után nem kell adót fizetnie! Hasonlóképpen adómentes a bevételszerzés akkor is, ha a magánszemély nem tulajdonos, hanem csak hosszú távon – 15 évnél hosszabb ideig – bérli vagy vagyonkezelési szerződés alapján használja az ingatlant.
Az uniós támogatási szabályokkal összhangban a karbantartás kedvezményének adótartalma nem haladhatja meg az 50 millió eurónak (15,5 milliárd forint) megfelelő forintösszeget, a felújítás kedvezményének adótartalma pedig a 100 millió eurónak (31 milliárd forint) megfelelő forintösszeget.