HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (4) adóellenőrzés (38) adóellenőrzések (9) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (2) adóváltozások 2018-as őszi csomag (3) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (44) áfacsalás (4) áfakulcs (4) air (2) alanyi adómentesség (1) általános forgalmi adó (11) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (2) art (3) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (12) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (28) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) cégkapu (4) családi adükedvezmény (1) csoportos társasági adózás (1) csoprtos társasági adózás (1) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (1) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (8) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (8) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (3) filmalkotások (5) Fotiádi Ágnes (5) Fotiadi Ágnes (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (89) járulék (2) jogdíj (3) jogorvoslat (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (9) KATA (1) Kecskemét (1) kiküldetés (7) Király László György (2) kisadók (5) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (2) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (13) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) olimpiai adókedvezmény (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (11) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (5) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (30) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (10) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (8) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (31) szochó (2) szociális hozzájárulás (2) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (27) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (22) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Tudta? A fuvarozók se ússzák meg, ha ügyfeleiket ellenőrzik

2016.07.04. 09:00 leitnerleitner

A közúti fuvarozáshoz kapcsolódó áfa-szabályok a szektor sajátosságai miatt önálló területet alkotnak. Az ágazat az adóhatóság vizsgálatainak is a középpontjában áll, részben mint önálló terület, részben pedig a fuvarozással megvalósuló, elsősorban adómentes közösségen belüli termékértékesítések miatt.

daimler_teherauto_130313-1024x817_2.jpg

Az adóhatóság mindig kiemelten vizsgálja a közúti áruszállítókat, és az ellenőrzések sok esetben elvezetnek a fuvarozó, szállítmányozó cégekhez még akkor is, ha a vizsgálat eredetileg nem kifejezetten rájuk irányult. A fuvarozási szolgáltatás ugyanis komplex ügyletek részét is képezheti, melynek ellenőrzése kulcsfontosságú a közösségen belülre történő vagy termékexport keretében megvalósuló adómentes értékesítés szabályaival kapcsolatos visszaélések feltárásában. Ezért a szektor mindenképpen számíthat az átfogó, minden részletre kiterjedő alapos vizsgálatokra.

Amennyiben a fuvarozási szolgáltatás a közösségen belüli adómentesként kezelt ügylet vagy termékexport részeként valósul meg, az ellenőrzés jóval átfogóbb, mint csupán az adómentes értékesítést végző adózók vizsgálata. Az adóhatóság az eladó – fuvarozó – vevő adózók összehangolt, logikai kapcsolódási pontokra koncentráló ellenőrzését végzi el. Az esetek többségében nemcsak nyilatkoztatja a fuvarozót, illetve annak alkalmazottait, hanem ellenőrzést is elrendel nála.

Nemcsak az a kérdés, hogy a termékértékesítés valós jogügyletet takar-e, hanem az is, hogy a termék valóban átlépte-e az országhatárt, és megérkezett-e a rendeltetési helyére; az eladó, a fuvarozó tudja-e ezt a tényt bizonyítani. A termék más tagállamba történő elszállításának ténye csak elméletileg igazolható fuvarokmánnyal, mert az áfatörvény közelebbről nem határozza meg a hitelt érdemlő igazolás módjait. A jelenlegi ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy az adóhatóság nem elégszik meg a CMR okmányok alaki és tartalmi szempontú szigorú vizsgálatával. Részletekbe menő, a fuvarozó vállalkozások egyéb dokumentációba, nyilvántartásaiba való betekintéssel keresi az ügyletek mögötti valós tartalmat.

Mindezeken felül, már a teherforgalmat érintő elektronikus útdíj bevezetésével párhuzamosan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közvetlen törvényi felhatalmazást kapott, hogy az útdíjfizetéssel kapcsolatos adatokhoz hozzáférjen, és azokat átvegye. Ezek az adatok és később az EKÁER új távlatokat nyitottak meg az adóellenőrzések területén, különösen érzékenyen érinthetik például az EU-n belüli árumozgások vizsgálatát. Így az adóhatóság visszakövetheti például az úthasználat helyét, idejét, a gépjárművek forgalmi rendszámát.

A közvetlen törvényi felhatalmazás eredményeként az adatok átvételét és kezelését a NAV szabadon végezheti. Nem kell, hogy fennálljon az adócsalás gyanúja, vagy ellenőrzési eljárás legyen folyamatban. Indoklás nélkül, bármikor betekinthet az adatokba. Várható és már jelenleg is tapasztalható, hogy az ellenőrzések hatékonysága növekedni fog. Az adóellenőrök pontosabban ismerik az áruk mozgását az e-útdíj adatok és a szállítás egyéb dokumentumainak összevetésének köszönhetően: vitatni vagy éppen igazolni lehet, hogy a termékek valóban visszatérés nélkül elhagyták Magyarországot.

Számos tényezőre érdemes tehát odafigyelniük a szektorban működő cégeknek: többek között például saját tevékenységük minősítésére áfa-szempontból, melyet a teljesítés helye határoz meg. Az adóalanyok közti fuvarozási szolgáltatás például ott teljesül, ezáltal ott adóköteles (vagy épp adómentes), ahol a szolgáltatás igénybe vevője (saját nevében megrendelő) gazdasági céllal letelepedett. Ebben az összefüggésben nem érdekes, hogy a fuvar hova irányul.

A fuvarozási tevékenység azonban sokrétű lehet, hiszen ezek sokszor a tagállamok országhatárain vagy harmadik országba átnyúló szolgáltatások, melyek nyújthatóak önálló formában vagy egy komplex szolgáltatás részeként, esetleg ügynöki vagy közvetített szolgáltatásként is, melyekre mind-mind külön szabályok vonatkoznak.

Kezdjük egy egyszerűbb esettel: látszólag okoz csak problémát a fuvarozás és a szállítmányozás áfa-szempontú megkülönböztetése, hiszen mivel mindkettő tartalma adott áru meghatározott helyre, a megrendelőhöz való eljuttatása, ezért az áfatörvény értelmében nem különböznek.

Fontos azonban eldönteni, hogy a szolgáltatás termékexporthoz kapcsolódik-e. Ugyanis az exportra vonatkozó áfa-mentesség alkalmazható a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokra, így a fuvarozásra is. A mentességnek azonban szigorú feltételei vannak, amelyeket mindig meg kell vizsgálni. Szintén megvalósul az adómentes kezelés lehetősége, amennyiben a fuvarozási szolgáltatás olyan a közösség területén megtett útszakaszra vonatkozik, mely a termékexportot megvalósító útszakasz része.

Az importált termék adóalapjába pedig beépülnek azok a járulékos költségek, amelyek a közösségen belüli első, illetve a teljesítéskor ismert további közösségi rendeltetési helyig merülnek fel. Különösen ide értendők a fuvarozási, csomagolási, biztosítási, bizományi és egyéb költségek. Az import áfa-alapjába beépülő szolgáltatások számlázásakor tehát áfa-felszámítási kötelezettség nem merül fel, ehhez azonban természetesen igazolni szükséges, hogy a szolgáltatás ellenértékét figyelembe vették a kapcsolódó termék import áfa-alapjának kiszámításakor (pl. vámhatározattal).

Különös figyelmet érdemel az adóalany részére nyújtott fuvarozási tevékenységhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások áfa–kezelése is. Az áfatörvény előírásai szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek. Ilyenek lehetnek például a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek. A jelenleg hatályos szabályozás nem tesz különbséget a közösségen belüli, illetve a harmadik országot érintő vagy belföldi fuvarozási ügyletekhez kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helyének meghatározásakor. Fő szabály szerint egységesen a szolgáltatást igénybe vevő székhelye vagy közvetlenül érintett telephelye (B2B) szerinti államhoz kell rendelni az adókötelezettséget. Ezek a díjak és költségek akkor is osztják a hozzájuk kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás áfa-kezelésének sorsát, ha a felszámításuk és számlázásuk külön megállapodáson alapul. Ezzel kapcsolatban érdemes tekintettel lenni arra, hogy járulékos költségnek csak azok a költségek minősíthetők, amelyek az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez kapcsolódnak.

Nehézséget okozhat a fuvarozási szerződések részeként nyújtott raktározási szolgáltatások áfakezelése is. A raktározási költségek különböznek az egyéb kapcsolódó szolgáltatásoktól, mivel a termékek raktározása estén felmerül a kérdés, hogy ingatlanhoz vagy fuvarozáshoz kapcsolódó szolgáltatásként kell-e kezelnünk az ügyeletet. Amennyiben például a raktározási szolgáltatás fuvarozáshoz kapcsolódik, akkor fő szabály szerint áfa-mentesen számláz a belföldi raktáros adóalany külföldi adóalany ügyfele felé, míg ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás esetén a raktározási szolgáltatás áfa szerinti teljesítési helyét az ingatlan fekvése határozza meg. A raktározási szolgáltatások esetén ezért külön-külön meg kell vizsgálni a fuvarozási vagy az ingatlanhoz kötőtő szolgáltatási ismérveket, és az ügylet valós tartalma alapján kell az adott szolgáltatást annak teljesítési helye szerint besorolni. Ilyen ismérv lehet például, hogy az ügyfélnek van-e a raktáron belül külön dedikált helye, hogy a raktárba milyen szabályok szerint léphet be, hogy a be- és kirakodásban részt vesz-e, hogy az őrzésről a raktáros vagy az ügyfél gondoskodik-e, hogy a raktár mekkora részét foglalja le a kérdéses ügyfél.

Néhány gondolatot érdemel az a sajátos helyzet is, amikor az adóalany nem végzi, hanem csupán közvetíti a fuvarozási szolgáltatásokat megrendelői felé. A közvetítés két fő formája az ügynöki vagy bizományosi tevékenység. Az ügynök megbízója nevében és javára jár el, teljesítése önálló szolgáltatásként elválik az alapügylettől. Az ügynök saját közvetítői szolgáltatásáról, azaz az ügynöki díjról számlát állít ki a megbízója felé. A fuvarozási szolgáltatások ügynöki típusú közvetítésének áfa-szempontú kezelése megegyezik a közvetített fuvarozási ügylet, mint önálló szolgáltatás kezelésével.

Bizományosi közvetítés esetén azonban a megbízó megbízást ad a bizományos részére, hogy saját nevében, de a megbízója javára vegyen igénybe, vagy nyújtson harmadik személynek fuvarozási szolgáltatást. Az áfatörvény értelmében úgy kell tekinteni, hogy a bizományos a fuvarozási szolgáltatásnak és az ahhoz kapcsolódó járulékos szolgáltatásoknak az igénybe vevője és nyújtója is egyben. Az áfa-szempontból a közvetítő által igénybe vett és általa továbbnyújtott szolgáltatást külön-külön, egymástól függetlenül saját jellemzőik alapján kell minősítenünk. Éppen ezért a közvetített szolgáltatás esetén nem feltétlenül igaz, hogy azt a közvetítőnek ugyanazzal az adómértékkel, illetve ugyanazzal a teljesítési időponttal kell továbbszámláznia, mint ahogyan felé történt a számlázás. A két szolgáltatás (szolgáltatásnyújtó-bizományos és bizományos-megrendelő közötti) minősítésekor nagyon körültekintően kell eljárni, hiszen a már ismertetett esetek teljesen eltérő áfa-kezelést is eredményezhetnek a két szolgáltatás esetén.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy az ügyletek sokszor egyébként is bonyolult áfa kezelését tovább bonyolíthatják a fuvarozással kapcsolatos eldöntendő kérdések. Érdemes tehát hozzáértő szakértőt bevonni az egyes esetek értékelésébe.

Címkék: áfa Jancsa-Pék Judit Elek Diána