Ahogy azt korábbi, az ellenőrzések folyamatáról szóló cikkünkben is megírtuk már, az ellenőrzés egy jegyzőkönyv átadásával, átvételével fejeződik be. Kérdés, hogy elmarasztalás esetén ezzel el is jött a világvége, vagy van még remény?

A választ a jogorvoslat fogja megadni. Visszautalva a már megidézett anyagra: ezt persze a legjobb lenne elkerülni azzal, hogy mindent szabályszerűen teljesítünk, és hogy már az ellenőrzés kezdetén bevonunk egy szakértőt a folyamatba, aki a játékszabályok ismeretében hatékonyan képviseli érdekeinket. De ha valahogy mégis homok kerül a gépezetbe, akkor a jegyzőkönyv kézhezvételekor sincs még minden veszve. Cikkünkben tehát a jogorvoslati lépéseket mutatjuk be részletesen.

Észrevétel / bizonyítási indítvány

Az adózónak joga van a jegyzőkönyv kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni, bizonyítási indítvánnyal élni (vagyis benyújtani saját bizonyítékait), melyek elutasítását a NAV köteles lesz szóban vagy írásban indokolni. Ez az eljárás díjmentes, tehát célszerű kihasználni. Ha az adózó észrevételt tesz, a hatóság kiegészítő ellenőrzést rendelhet el, melynek határideje 15 nap.

Ha az ellenőrzés alatt nem volt szakértő képviselőnk, a jegyzőkönyv átvételekor már ne halasszuk tovább, hiszen csak 15 napja lesz arra, hogy az egész iratanyagot áttekintse, és észrevételt tegyen.

I. fokú határozat / fellebbezés

Ha kicsúsztunk az észrevételezési határidőből az I. fokú határozattal szemben fellebbezést nyújthatunk be. Ennek határideje az I. fokú határozat kézhezvételétől számított 15 vagy utólagos ellenőrzésben 30 nap. Ez azonban már illetékköteles (ezért is érdemes már a jegyzőkönyvet észrevételezni). Díja a vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 és legfeljebb 500.000 Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 Ft.

Ha ebből a határidőből is kicsúszik, akkor már csak a felügyeleti intézkedés jelenthet kiutat, ha lehetséges.

II. fokú határozat / kereset

A másodfokú határozattal szemben közigazgatási per keretében kereshetünk igazságot, de csak ha jogszabálysértésre hivatkozunk. Ez az eljárás is díjköteles, és elképzelhető, hogy ügyvédi képviseletre is szükség lesz. Azonban amíg a per folyik, az adóhiányt, a kiszabott bírságot és a pótlékokat meg kell fizetni, mert II. fokú határozat jogerős. Vagyis még ha az eljárás végén a bíróság „igazat is ad nekünk”, finanszíroznunk kell a folyamatot. Egyetlen lehetőség, hogy késleltessük a végrehajtást, ha felfüggesztése iránt kérelmet nyújtunk be.

Felügyeleti intézkedés

Végül, de nem utolsó sorban jogszabálysértésre hivatkozással hivatalból vagy kérelemre felügyeleti intézkedés indulhat, mely az adózóra nézve hátrányos döntést (egy-két kivételtől eltekintve) nem hozhat. Ebben a folyamatban kötelező a szakértői képviselet, aki lehet adótanácsadó, ügyvéd, okleveles adószakértő. Ez is illetékköteles eljárás, a díjszámítás módja megegyezik a fellebbezésével. Ha az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, akkor 400 Ft 500 Ft lesz 10.000 forintonként, minimum 50.000, maximum 500.000 Ft. Ha az eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a felügyeleti intézkedés díja 50.000 forint.

Képviselő bevonása

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy egy-egy eljárás kedvező kimenetelében mennyire fontos lehet, hogy idejekorán gyakorlott képviselőt vonnak-e be a folyamatba. Hiszen ő nem érintett, nem félelmei befolyásolják, így objektív tud maradni. Ismeri az adózó jogait, a hatóság kötelességeit, elkerüli a csapdákat. Mérlegeli az átadandó dokumentumokkal kapcsolatos kockázatokat.

Az ellenőrzések, jegyzőkönyvek, határozatok gyakori hibái

A szakértő tehát segíthet az eljárás szakszerűségének és objektivitásának betartatásában. Tapasztalataink szerint ez eljárások leggyakoribb hibái a következők:

• nem tartják be a határidőket,
• nem értesítik az adózót tanú, szakértő meghallgatásáról,
• nem ismertetik a kapcsolódó vizsgálatok, nemzetközi megkeresések eredményét, az egyéb forrásból származó bizonyítékokat, ezeket nem teszik az iratanyag részévé,
• szabálytalan a kézbesítés,
• nincs összhangban a rendelkező rész és indokolás,
• számszaki ellentmondások vannak az anyagban, hiányoznak a levezetések,
• érthetetlen a szöveg, jogszabályi hivatkozásokat pakolnak egymás után,
• nem bizonyítják a becslések feltételeit,
• az adózó javára szolgáló tényeket figyelmen kívül hagyják,
• nem megfelelően mérlegelik a bizonyítékokat.