2017. április 29-én a Kormány egy év haladékot jelentett be a számlázó programok online-adatszolgáltatására a NAV felé. Bár a szükséges jogszabály módosítás még nem történt meg, az ígéret szerint 2018. július 1-jétől lesz kötelező a számlázó programok használata esetében az online adatszolgáltatás, míg 2017. július 1-jétől tesztelhetjük majd a rendszert; miközben a tételes áfa adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok változatlanok maradnak, így továbbra is csak a legalább 1 millió Ft áthárított adót tartalmazó számlákat kell a belföldi összesítő jelentésben szerepeltetni.
A tesztidőszakra szükség is van, hiszen a számlázó-programok online adatszolgáltatásával gyakorlatilag a vállalkozók teljes forgalmára rálát majd az adóhatóság. A bevezetés pedig jelentős IT fejlesztéseket igényel majd – hangsúlyozza Jancsa-Pék Judit a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere -, és a rendszernek bizonyára lesznek majd gyermekbetegségei is.
A kockázatelemzők mindenesetre ezután már az online pénztárgépek, az EKAER és az online számlaadatok együttes elemzésével igen hatékony, az Unióban egyedülálló eszközt kapnak a csalárd cégek kiszűrésére.
A nagyobb áfa tartalmú számlákat 2013. óta jelentjük be tételesen az adóhatóságnak az úgy nevezett belföldi összesítő jelentésben. Az áfa bevallás részét képező nyilatkozatban partnerenként és számlánként kell listázni a számla kiállítójának/illetve befogadójának nevét, adószámát, a számla sorszámát, a teljesítés időpontját, a számla nettó összegét és áfa tartalmát. A bevezetéskor mindez csupán a 2 millió forintot meghaladó áfa tartalmú befogadott/illetve kiállított egyedi számlákat érintette, valamint azokat a befogadott számlákat, amelyek egyazon partnertől egyazon áfa számítási perióduson belül összesítetten elérték ezt az értékhatárt. 2015. január 1-jétől az értékhatár 1 millió forintra csökkent.
Az adatszolgáltatásnak köszönhetően az adatok „összepárosíthatóak” annak megállapíthatósága érdekében, hogy csak olyan áfát vontak-e le (igényeltek vissza) az egyik oldalon, amelyet be is vallottak, mint fizetendő adót a másik oldalon.
Az online számla-adatszolgáltatással egyidejűleg pedig a belföldi összesítő jelentés értékhatára 100.000 forintra csökken majd, a jelenlegi 1 millió forintról – azonban már csak azokat a számlákat kell tételesen bejelenteni, amely az online rendszerből kimarad: azaz a befogadott számlákat, amelyek kontrolladatként szolgálnak majd, valamint a kézi számlákat. Ennek értelmében a vevő adószámát már most is minden olyan számlán fel kell tüntetni, amelynek áfa tartalma eléri vagy meghaladja a 100.000 forintot.
Mivel még a legmodernebb számlázó programok is nehezen oldják meg a belföldi összesítő jelentéssel kapcsolatos adminisztrációt, különösen, ha a számla korrekciókról van szó, ezért a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a cégek választásuk szerint értékhatár alkalmazása nélkül teljesítsék a bejelentést. Tehát akár minden számla is listázásra kerülhet. Mindez ezért nem csak a számlázó programok, hanem a bevallás kitöltők IT megoldásait is szükségessé teszi – hangsúlyozza a tanácsadó.
A belföldi összesítő jelentés lista szintű adatait az adóhatóság kockázatelemzéséhez és ellenőrzéséhez, végső soron az adócsalók kiszűréséhez használja fel. Bár az értékhatár csökkenése hozzájárul az ellenőrzések hatékonyságához (a jelenlegi 1 millió Ft-os értékhatár mellett a belföldön bonyolított ügyleteknek állítólag csupán kb. 5%-át érinti a bejelentés), ez nem változtat azon a tényen, hogy az adatok csupán utólag állnak rendelkezésre. Ezért az utólagos adat bejelentési kötelezettségen túl, immár 2018. július 1-jétől jöhet a számla szintű online adatszolgáltatás is.
Az online pénztárgépek sikerén felbuzdulva a jogalkotó régóta lebegteti a számlázó programok elektronikus bekötését a NAV-hoz. A 2016-os nyári adócsomagban megjelenő szabály szerint ugyanis 2017. júliusától az adóhatóság felé elektronikusan és ami még fontosabb valós időben kellene majd a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok közötti 100 ezer forint áfa tartalmat elérő vagy meghaladó számlázó programmal kibocsátott számlák adattartalmát jelenteni. Bejelentés köteles lenne továbbá ezen számlák módosítása vagy érvénytelenítése is. Ezt a határidőt tolnák ki egy évvel, amelynek jogszabályi megvalósítása azonban még várat magára.
Az adatszolgáltatás részletei sem ismertek még, de minden bizonnyal a 2016. január 1-jével bevezetett adatexport információira fognak épülni. A hírek szerint valamilyen számla regisztrációs rendszert kell elképzeli, amely a kiállított számlákat hitelesíti és ellenőrző sorszámmal látja majd el. Mindenesetre az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja majd meg a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.
Továbbra is várjuk tehát a jogszabályi részleteket, azonban a feszített bevezetés helyett felcsillant a remény egy a változások súlyához és nagyságrendjéhez jobban igazodó 1 éves tesztidőszakra. Ennek minél hatékonyabb felhasználását javasolja Jancsa-Pék Judit, hangsúlyozva a számlázó programok és a bevallási szoftverek mielőbbi harmonizációjának szükségességét.
