A jövő évi költségvetési tervekkel párhuzamosan, 2017. május 2-án került nyilvánosságra a tavaszi adócsomag, mely sok kisebb, de kevés nagy horderejű változást vetít előre. Ezek közül egyesek még idén hatályba lépnek, míg mások csak 2018. január 1-től. Cikkünkben a személyi jövedelemadóval és társasági adóval foglalkozunk.
Személyi jövedelemadó
A változások többsége a magánszemélyek adózására lesz hatással, és kevesebb érinti a cégek mindennapjait. Ez utóbbiak közé tartozik az iskolarendszerű képzés fogalmának meghatározása és a bel- és külföldi kiküldetésre járó, igazolás nélkül levonható napidíjak elszámolásával kapcsolatos rendelkezések.
Az szja törvény jelenleg csak az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát definiálja, amiből ugyan levezethető, hogy mi minősül iskolarendszerű képzésnek (mindaz, amire nem igaz, hogy iskolarendszeren kívüli lenne), mégis rendszeresen gondot okoz a szabály alkalmazása a külföldön folytatott tanulmányokra. Ezért az adócsomag hiánypótló jelleggel beemeli a szabályozásba az iskolarendszerű képzés fogalmát; amellyel egyértelművé válik, hogy a külföldön (EGT-tagállamban, Svájcban) folytatott tanulmányok is iskolarendszerű képzésnek minősülhetnek, ha azok folytatására tanulói vagy hallgatói jogviszonyban (vagy a külföldi jog szerint ennek megfelelő jogviszonyban) kerül sor.
A napidíjakkal kapcsolatosan pedig kiterjesztenék a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók napi 3000 forintos, továbbá a külföldi 60 eurós költségtérítésének adómentes elszámolási lehetőségét a saját számlás áruszállítást végző gépkocsivezetőkre és árukísérőkre is.
A fenti változások mellett új jogcímekkel egészül ki a törvény adómentes bevételeket felsoroló melléklete is. Módosulnak majd a munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás adózási szabályai. A támogatás adómentességének mértéke jelentősen emelkedik, jelenleg támogatás – havonta, a minimálbér százalékában – a foglakoztatás első 24 hónapjában 40 százalék, a következő 24 hónapban 25 százalék, majd újabb 12 hónapban 15 százalék. Az említett mértékek a 2018-tól folyósított támogatások esetében – rendre – 60, 40, illetve 20 százalékra emelkednek. Ugyanakkor a szabályozás kiegészül az adómentesség ugyanazon munkáltatónál (új munkaviszonyban) történő ismételt igénybevételét szabályozó (az egyes időtartamokat összeszámítását előíró) rendelkezéssel. Az adómentesség határozott idejű munkaszerződéssel is alkalmazhatóvá válik, továbbá a kedvezmény alkalmazását a munkaerő kölcsönzés esetére is megerősítik.
Az állandó lakóhely (amely az Art. szerinti kötött kategória) helyett a lakcím-nyilvántartás szerinti lakóhely fogalmát kell alkalmazni. Továbbá, a jövőben olyan munkavállaló is kaphatna adómentesen lakhatási támogatást, aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában rendelkezik ugyan lakás tulajdonjogával a munkavégzés helyén (vagy annak a rendelkezésben meghatározott távolságban), de a lakás haszonélvezeti joggal terhelt, vagy a tulajdonjog mértéke nem haladja meg az 50%-ot.
Adómentes lehet majd:
- az egészségügyi ápolók szakképzésben való részvételét ösztönző motivációs ösztöndíj,
- az ápolótanulók pályaválasztást támogató ösztöndíja,
- a sportakadémiák tanulói részére szállást, étkezést és felügyeletet nyújtó magánszemélyeknek ezért a szolgáltatásért fizetett díj,
- a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj,
- a gyakorlati képzésen lévő szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján nem pénzben biztosított juttatások (például az utazási költségtérítés),
- a munkáltató támogatása, segélye tűzkár vagy baleset esetén.
Az egyéni vállalkozókkal kapcsolatban kedvező irányban változik néhány költség-elszámolási szabály. Kiegészül a saját tulajdonú járművek fogalmát meghatározó szabály, változik a jármű tulajdonjogának igazolási módja.
Az ingatlan-bérbeadás adózásában több könnyítés is várható. Talán a legfontosabb, hogy eltörölnék az ingatlan- bérbeadást terhelő egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Ezen kívül azonban, pontosítják, hogy a közös tulajdonból származó bevétellel szemben bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján elszámolható a felmerült költség.
Megszűnik az ún. adókiegyenlítés intézménye: ez jelenleg akkor érvényesül, amikor valaki az ingatlanértékesítésből származó jövedelmét kedvezményezett lakáscélra fordítja, amely a bevallás benyújtása előtt adómentességgel, a bevallást követő 2 éven belül pedig adó visszaigénylési joggal jár. Az adómentesség és a visszaigénylés a jövőben is megmarad, csak kisebb adminisztráció társul majd hozzá. Ezen kívül az ingatlanértékesítéséből származó jövedelmét idősotthoni férőhely megszerzésére fordító magánszemély további külön adminisztráció nélkül levonhatja vagy visszaigényelheti az erre a célra fordított jövedelemadóját is.
Végül, de nem utolsó sorban kedvezőbbé válik a praxisjog átruházásából származó jövedelem adózása is.
Társasági adó
Megszűnik a bejelentett részesedés 10 százalékos értékhatára, a továbbiakban a kedvezmény a tulajdoni részesedés arányától függetlenül alkalmazható. A kedvezmény szélesebb körű alkalmazhatósága érdekében a start-up vállalkozások befektetői kedvezményéhez eltörlik a kutató-fejlesztő foglalkoztatására vonatkozó feltételt.
A tavaly karácsony előtt rohamtempóban módosított ellenőrzött külföldi társasági szabályok tekintetében is várhatóak könnyítések. Egyrészt a minősítést akkor csak akkor kell majd alkalmazni, ha az ellenőrzött külföldi társaságban való részesedés az adózó adóévének a többségében fennáll; másrészt az új átmeneti rendelkezések alapján a magyar tulajdonos döntése szerint 2018. január 1-ig lehetőség lesz még a régi ellenőrzött külföldi társasági szabályok alkalmazására.
A jövőben a munkavállalói bérlakások bekerülési értékével (felújítás esetén a bekerülési érték növekményével) egyező összegben adóalap-csökkentéssel lehetne élni a beruházás, felújítás adóévében. A visszaélések megakadályozása érdekében, az adóalap-kedvezményt csak az olyan legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és ennek vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére szolgáló ingatlanok vonatkozásában lehet majd alkalmazni, akinek lakóhelye legalább 60 kilométerre van a munkahelye szerinti településtől, vagy a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja. Az adóalap kedvezményt nem lehet alkalmazni, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.
A tervek szerint a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházások vonatkozásában adóalap-kedvezmény lesz elérhető – az európai uniós szabályokkal összhangban – az elektromos töltőállomások létesítése és üzemeltetése esetén. A javaslat ennek megfelelően minden olyan eszközt, amely alkalmas egy elektromos gépjármű energiatárolójának töltésére vagy cseréjére elektromos töltőállomásnak tekint. Az elektromos közlekedési eszközök elterjedésének elősegítéséről a Jedlik Ányos Tervben lehet olvasni.
A növekedési adóhitel európai uniós szabályokkal való összhangja érdekében a fizetési halasztással érintett adóra kamatot kell majd fizetni, amely rendelkezés visszamenőlegesen is érvényes lesz.
Mind a növekedési adóhitel kapcsán biztosított beruházási kedvezmény, mind az elektromos töltőállomásokra vonatkozó adóalap-kedvezmény állami támogatásnak minősül, amelyre az általános csoportmentességi rendelet szabályait kell majd alkalmazni.
A látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét – amatőr szervezetek és utánpótlás nevelés támogatása esetén – pénzügyi szervezetek különadójában is le lehet majd hívni, a fizetendő adó 50%-áig, a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén.
