Talán kevesen tudják, de a kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik az állam ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését.
Ugyanakkor mivel az erre vonatkozó jogszabályok nem elég egyértelműek, viszont a terület ellenőrzése és szankcionálása szigorú, ezért sokan, ha egy kicsit is bizonytalanok a jogosultságban, akkor nem igénylik ezeket. Így általánosságban elmondható, hogy kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék ezt. Vagyis nemzetgazdasági szinten már jelentős kedvezménytől eshetnek el a vállalkozások, ami végső soron éppen a K+F tevékenységre fordítható forrásokat csökkenti.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy az adózásban jártas szakértő bevonásával és szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel. A megfelelő előkészítés egyértelműen megerősíti vagy kizárja, hogy jogosult-e az adott tevékenység a K+F kedvezményekre.
Ráadásul előzetes minősítést lehet kérni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a K+F besorolásra, minősítésre. Ennek költsége körülbelül 100.000 Ft. Ezt a NAV és minden más hivatal – kivéve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt – köteles elfogadni. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal saját maga külön dönthet a projektek minősítéséről, melynek a nem EU-s forrású, belföldi költségvetésű állami támogatások szempontjából van jelentősége.
Utólagos minősítés is lehetséges, ám az egyrészt drágább, másrészt – ha nem az adózó kéri, hanem az adóhatóság – akkor már nem segít a kockázatok csökkentésében, és az adózónak is kevesebb a hatása a minősítési döntésre.
Kedvezmények típusai
A hazai adótörvények lehetőséget biztosítanak a társaságok számára, hogy a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódóan adóalap-kedvezményeket, és adott esetben társasági adót, helyi iparűzési adót és innovációs járulékot érintő kedvezményt is igénybe vegyenek.
A 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás megvalósításához fejlesztési adókedvezmény igénybevételére is mód van.
A kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsán lehetőség van a felmerült közvetlen költségek kétszeres – illetve bizonyos további feltételek mellett négyszeres levonására / figyelembe vételére / elszámolására.
A szociális hozzájárulásból is igénybe vehető az adókedvezmény. Azok, akik igénybe veszik a társasági adó alapját csökkentő kedvezményt, és adóalapjuk negatív lesz, akkor a szociális hozzájárulásban is érvényesíthetik a kedvezményt. A kedvezmény a negatív adóalap 50%-ának 9%-a, de nem haladhatja meg a K+F tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyeknek juttatott jövedelem alapján fennálló adókötelezettséget.
A magyar adórendszer további előnye, hogy a K+F tevékenység kedvező adózása mellett, a létrehozott eredményt is alacsony adó terheli. A szabadalmakból, oltalmakból és szoftverek szerzői jogából származó eredmény ugyanis jogdíjnak minősülhet, melyhez kapcsolódóan újabb kedvezményeket lehet érvényesíteni. Ide tartozik a jogdíjbevételek illetve a jogdíjból származó nyereség 50%-os társasági adó mentessége, illetve teljes helyi iparűzési adó és innovációs járulék alóli mentessége; valamint a jogdíjra jogosító immateriális jószág, továbbá az ún. bejelentett immateriális jószág elidegenítésének adóhalasztása, adómentessége. A kedvezmények tényleges mértéke és alkalmazhatóságuk azonban ismét sok tényezőtől függ. A felhasználást bonyolítja, hogy OECD-s és EU-s nyomásra 2016 nyarán a jogdíjkedvezmények rendszerét hazánknak is át kellett alakítania; ráadásul az átmeneti időszakban a régi és az új szabályok egymás párhuzamossága még nehezebbé teszi az alkalmazást. További részleteket korábbi blogbejegyzésünkben találnak.
Összességében azonban itt is elmondható, hogy kellő körültekintéssel, adószakértői segítséggel rendkívül kedvező adóterhelés érhető el ezen a területen.
Milyen kedvezményeket nem használnak
A vállalkozások e számos lehetőség ellenére nem használják ki a kedvezményeket.
Ennek egyik oka, hogy talán nem is ismerik e lehetőségeket, de az is lehet, hogy bizonyos kedvezmények szabályai rendkívül bonyolultak, és túl sok feltétel együttes teljesítését várják el tőlük, így egy idő után feladják a szabályokkal való küzdelmet.
Más esetekben az adózók nem tudják számszerűsíteni az adóelőnyöket. Ez lehet az oka például a szociális hozzájárulást érintő kedvezményekről való lemondásnak.
Nem élnek a költségek aktiválásának (nem veszik eszközként nyilvántartásba a szóban forgó tételeket) lehetőségével sem, holott a veszteségelhatárolás időbeli korlátja miatt ez fontos lehet, ha a fejlesztési adókedvezményt vesznek igénybe.
Mivel bizonytalanok a K+F besorolást illetően nem csökkentik az adózás előtti eredményüket a maximális mértékben.
Ha Ön is bizonytalan K+F projektjének minősítésében, az elérhető adózási lehetőségekben, forduljon hozzánk bizalommal. A LeitnerLeitner a K+F és a jogdíjkedvezmények alkalmazására specializált szakértői csapattal áll rendelkezésre
