HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (3) adóellenőrzés (36) adóellenőrzések (7) adóelőny (7) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (39) adómentes juttatás (4) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (41) áfacsalás (4) áfakulcs (3) air (1) általános forgalmi adó (8) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (1) art (2) automatikus információcsere (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (10) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (27) cafetéria (3) cégkapu (4) családi adükedvezmény (1) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (1) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (8) egészségbiztosítás (7) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (7) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (3) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (1) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (12) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (2) filmalkotások (5) Fotiádi Ágnes (5) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (82) járulék (2) jogdíj (3) jogorvoslat (1) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (1) kapcsolt vállalkozás (8) kiküldetés (7) Király László György (1) kisadók (5) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (1) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (12) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (2) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (1) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (2) olimpiai adókedvezmény (1) online számla-adatszolgáltatás (7) online számlázás (7) online számlázó programok (9) országonkénti jelentés (4) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (29) single vat area (1) start-up (2) számlázó program (2) számvitel (9) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (8) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (31) szochó (1) szociális hozzájárulás (1) Taga György (1) tagi kölcsön (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (24) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (21) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) uniós áfareform (1) uniós támogatás (3) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Uniós „gyorsintézkedések” az áfacsalások megelőzésére

2018.02.13. 15:51 leitnerleitner

Ahogy korábbi írásunkban bemutattuk, az unió készül áfarendszer nagyszabású reformjára, de mivel az új rendszer bevezetése hosszú ideig tart, a legsúlyosabb problémák megoldására gyorsintézkedéseket („Quick Fixies”) vezetnének be. E cikkünk tehát ezeket mutatja be.

change-671514_960_720.jpg

Az adócsalás problémáját már most is kezelni kell

A bizottság által bemutatott négy gyors intézkedés már 2019-ben hatályba lépne, a jelenlegi általános forgalmi adózási rendszer napi működésének javítása érdekében és mindaddig érvényben maradna, amíg a tagállamok meg nem állapodnak és be nem vezetik a végleges rendszert.

A négy intézkedésből három csupán az úgy nevezett "hitelesített adóalanyok”, azaz a „Certified Taxable Person”, „CTP”-k számára lenne elérhető. Ezt a státuszt az adóalanyok letelepedése szerint illetékes adóhatóság adhatja majd meg, azoknak a vállalkozásoknak, akik

  • rendszeresen fizetnek adót,
  • adózási folyamataik megfelelőségét igazolni tudják
  • valamint a fizetőképesek.

Feltételezhető, hogy a magyar gyakorlatban a már bevezetett megbízható adózói státuszra ráépíthető majd ez az új, áfa szerinti hitelesített adózói státusz. A tanúsítás megszerzését követően, a vállalat megbízó adófizetőnek számít majd, amely státuszt az EU valamennyi tagállama köteles lesz elismerni. Mind a CTP-k, mind a velük üzleti kapcsolatban álló vállalatok egyszerűbb eljárásban részesülnek majd a határokon átnyúló ügyletek áfa kezelésében.

Nézzük tehát ezeket az egyszerűsítéseket:

  1. Vevői készlet könnyebb kezelése

A jelenleg hatályos szabályok külön kezelik azt az esetet, ha egy adóalany egy másik tagállamba vevői készlet céljára szállít árukat, úgy, hogy a szállítás időpontjában a szállító már ismeri a megszerző személyazonosságát a rendeltetési tagállamban, azonban a beszállításkor az árut a vevő raktárába tárolja be, és a vevő csak később hívja le, és használja fel a készletet. Az általános szabályok szerint az eladónak már a beszállításkor egy vélelmezett közösségen belüli termékértékesítést kell jelentenie a rendeltetési ország irányába, melyet a lehíváskor egy belföldi értékesítés is követ. Ehhez a beszállítónak áfaszámot kell igényelnie a készletezés országában. Bár jelenleg is van lehetőség a vevői készlet egyszerűbb kezelésére, azonban ezzel nem minden tagállam él, és vannak olyan országok is, ahol a könnyítést csak viszonosság esetén adják meg.

A javaslat könnyítést biztosítana arra az esetre, ha az ügylet két hitelesített adóalany között zajlik, azaz a beszállító és a vevő is CTP. Az egyszerűsítés mellett az eladónak nem kellene a rendeltetési államban áfa szerinti nyilvántartásba vetetnie magát, és elkerülhető lenne a belföldi értékesítési helyzet azzal, hogy a közösségen belüli termékértékesítés csak a lehívás időpontjában történne meg. Ehhez az eladónak és a vevőnek is szigorú nyilvántartást kellene vezetnie a másik tagállamba feladott / másik tagállamból fogadott árucikkekről, azok beérkezéséről és lehívásáról. Az ilyen vevői készlet egyszerűsítés mellett folytatott tranzakciókat külön meg kellene jelölni a beszállítói összesítő nyilatkozatban is.

Magyarország már ma is a viszonosság igénye nélkül biztosítja a vevői készlet egyszerűsítést minden adóalany számára meghatározott feltételek mellett, tehát ez a javaslat várhatóan nem okoz majd nehézséget a hazai gyakorlatban. Egyetlen kérdés merülhet fel, hogy hazánk megtartja-e a könnyítést a hitelesítéssel nem rendelkező adóalanyok számára is – azaz a nem CTP-k számára a változás inkább szigorítást hozhat a magyar gyakorlatban.

  1. Könnyítés a láncértékesítések esetén

Az általános forgalmi adó rendszerében akkor beszélünk láncértékesítésről, amikor a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként, vagy fuvarozzák el. A fogalomból is kitűnik, hogy a láncértékesítésben legalább három szereplő van, azonban árumozgás csak egyszer történik. Amennyiben a szállítás megszakad, már nem beszélhetünk láncról.

Az általános forgalmi adó teljesítési helyre vonatkozó szabályai alapján a láncügyletet alkotó értékesítések közül kizárólag egy termékértékesítés, méghozzá a fuvarozással érintett értékesítés, lehet adómentes Közösségen belüli termékértékesítés jogcímen (egyéb feltételek fennállása esetén) –, ha az értékesített terméket igazoltan külföldre, de a Közösség területére fuvarozzák. A sorban ezt megelőző termékértékesítés(ek) teljesítési helyének azt kell tekinteni, ahonnan a fuvarozás indul, míg az adómentes értékesítést követő eset(ek)ben a teljesítés helye az, ahol a fuvarozás befejeződik.

A Quick Fixes könnyítés a jövőben arra az esetre fog vonatkozni, amikor három szereplő van a láncolatban, és közülük a középső intézi a fuvart. Ez az az eset ugyanis, ami a gyakorlatban a legtöbb bonyodalmat okozza. Hiszen egy háromszereplős láncügyletben, ha az első vagy az utolsó szereplő intézi a fuvart, akkor az áfakezelés egyértelmű, első esetben az első értékesítés, míg második esetben a második értékesítéshez kapcsolódik az adómentesség. Ezzel ellentétben, ha a közbenső szereplő intézi a fuvart, akkor különböző körülmények függvényében, akár az első, akár a második értékesítéshez kapcsolhatjuk azt. Ráadásul a tény, hogy a különböző tagállamok között a megítélés nem egységes, még további bonyodalmakat is okoz.

Ha a fuvart intéző közbenső szereplő hitelesített adóalany, akkor az első értékesítési láncszemet kell majd adómentesnek tekinteni, azzal a feltétellel, hogy ez a középső adóalany az eladónak megadja a rendeltetés tagállamát, és igazolja, hogy van adószáma az indulási országtól eltérő tagországban.

Persze az sem kizárt, hogy hasonló eredményre jussunk, ha a közbelső szereplő nem hitelesített adóalany, CTP; azonban ilyen esetre nem vonatkozna a Bizottság egyszerűsítése; azaz ilyen esetekben továbbra is a helyzet összes körülményének figyelembe vételével kellene a helyes adókezelést megállapítani, ráadásul az egységes megítélés sem biztosított a tagországok között.

Magyar szemszögből éppen ez az egységesség jelent többletet a hazai szabályozáshoz, hiszen a most megfogalmazott javaslat a magyar rendszerben már alkalmazásban áll.

  1. Két tagállam közötti árufuvarozás igazolásának egyszerűsítése

A termékek közösségen belüli értékesítése mentes az áfa alól. Az adómentességet az azzal élni kívánó adóalanynak kell bizonyítania. A bizonyítás módja azonban nem egyszerű, a különböző tagállamok különböző igazolásokat kérnek, a hitelt érdemlő igazolás módja pedig a helyzettől függően változhat. A magyar szabályozás is meglehetősen bonyolult e tekintetben (további részleteket talál korábbi blog bejegyzésünkben).

Nálunk, az ügylethez kapcsolódó igazolás származhat a felektől és/vagy a felektől különböző harmadik személyektől, de bizonyító ereje annál nagyobb, minél inkább a felektől független, harmadik személytől származik. A CMR fuvarokmány az adóhatóság értelmezése szerint pusztán azt a körülményt támasztja alá, hogy a fuvarozó az árut a feladótól átvette, azaz a felrakodás és az indulás megtörtént, de nem bizonyítja, hogy az áru a rendeltetési helyre meg is érkezett. A közösségi értékesítés adómentességéhez szükséges a címzettnek az átvételt igazoló nyilatkozata is, így igazolható hitelt érdemlő módon annak ténye, hogy a fuvarozás befejeződött, és a termék igazoltan másik tagállamba átkerült. Ez a nyilatkozat szerepelhet a CMR-re felvezetve, ezért fontos, hogy az ügylet után visszakapott fuvarleveleken három aláírás szerepeljen: a feladóé, a fuvarozóé és az árut átvevő címzetté.

Elvileg annak sincsen akadálya, hogy a vevő külön dokumentumban nyilatkozzon arról, hogy a termék a rendeltetési helyre megérkezett. Ha a CMR vagy más fuvarlevél hibásan, esetleg átvételi aláírások nélkül érkezik vissza, akkor különösen fontos az áru megérkezését más módon igazolni. A vevői nyilatkozatokkal is vigyáznunk kell azonban, mert ezt az adóhatóság önmagában csak „különös méltánylást érdemlő esetekben” fogadja el. Nagyobb bizonyító ereje van a nyilatkozatoknak, ha a vevő olyan belső ellenőrzési rendszerrel rendelkezik, amely „kellőképpen kizárja a valótlan tartalmú igazolások kiállításának lehetőségét”.

Az adóhatóság azonban a kivitel igazolására további hivatalos okmányokat vagy közokiratokat (például közjegyzői igazolást a másik tagállamba való megérkezésről), illetve más kereskedelmi okmányokat vár el. Elfogadható kereskedelmi okmányok lehetnek például: a célországbeli raktári átvételi elismervény (jobb, ha külső raktárról és így a felektől eltérő harmadik fél nyilatkozatáról van szó), kereskedelmi vagy iparkamara által adott igazolás, bankgaranciához kapcsolódó dokumentáció, ügyvédi letét jegyzőkönyve vagy más – megbízható harmadik féltől származó – igazolás.

Ha minden igazoló dokumentumot be is szereztünk, még mindig lehetséges, hogy formai hibák miatt az adóhatóság valótlannak bélyegezze azokat. Az adóhatóság ilyen esetekben az eladót fogja hibáztatni, az ügylet adókötelessé minősíti, a fel nem számított áfát adóhiánynak nyilvánítja, utólag megfizetését kéri, 50%-os adóbírságot és késedelmi pótlékot számít fel, sőt büntetőjogi eljárást is indíthat.

Az Európai Unió joggyakorlata alapján ugyanis megtagadható a közösségen belüli értékesítés adómentessége, ha az eladó nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének. Tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy adócsaláshoz járul hozzá, és nem tett meg minden tőle telhető ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy elkerülje ezt.

Ezen a helyzeten segít a harmadik gyorsintézkedés, amely szintén csak a hitelesített adóalanyok számára érhető el. Amennyiben a vevő, vagy az eladó hitelesített adóalanyként maga intézi a fuvart, úgy esetükben az adómentesség alátámasztására elegendő egy nyilatkozat és két egymással egybehangzó írásos dokumentum arról, hogy a termék valóban elhagyta az országot.

  1. Adószám kötelező ellenőrzése

Az utolsó gyorsintézkedés mindenkire vonatkozik, és valójában szigorítást jelent. A jelenlegi szabályok és bírósági gyakorlat alapján a vevő adószámának érvényessége, valamint az ügylet helyes bevallása a tagállamok közötti kereskedelemről szóló összesítő jelentésben csupán adminisztratív körülményei az ügyletnek. Ezen adminisztratív feltételek hiányában is érvényesíthető az adómentesség, ha az áru közösségen belüli értékesítése valóban megtörtént. 2019. januárjától azonban a vevő adószámának érvényessége, valamint az ügylet szerepeltetése az összesítő jelentésben az adómentesség kötelező feltételévé és ezáltal az áfa csalások elleni küzdelem eszközévé válik.

Címkék: áfa adócsalás áfacsalás általános forgalmi adó Jancsa-Pék Judit uniós áfareform