2018. május 24-én került sor az első szakmai tapasztalatcserére transzferár témában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezésében, melyen a NAV transzferár szakterülete mellett a Pénzügyminisztérium Társasági Adó osztályának képviselői és a meghívott adótanácsadó cégek transzferár szakértői vettek részt. A LeitnerLeitnert Jancsa-Pék Judit, partner és Fotiadi Ágnes, Transzferár Üzletágvezető képviselte.

A megbeszélés egyik kiemelt témáját az APA–eljárások – vagyis Advance Pricing Agreement, magyarul az előzetes ár-megállapítási kérelmek jelentették, melyek jelentőségét és előnyeit korábbi blogbejegyzésünkben részletesen bemutattuk. Az adóhatóság a jövőben szeretne ezekre még nagyobb figyelmet fordítani, és szeretnék az APA-eljárások átfutási idejét lerövidíteni. Az eljárás jogszabályi határideje 180 nap, azonban a benyújtott kérelmek sokszor hiányosak, így a hiánypótlások miatt további hónapokkal elhúzódhat az ügymenet. Ezért fontos az ügyfeleket képviselő transzferár tanácsadók felkészültsége, hiszen a szakmailag jól előkészített APA-kérelem gyorsabb és kedvezőbb döntéseket tesz lehetővé.

A hazai APA-határozatok védelmet nyújthatnak a nemzetközi szinten kialakuló adózási konfliktusok ellen, amelyek abból fakadhatnak, hogy az érintett országok adóhatóságai eltérően ítélik meg a kapcsolt felek közötti tranzakciót – az egyik ország magasabb bevételt, míg a másik alacsonyabb költségeket vár el. Már a kizárólag magyar vonatkozású, úgynevezett unilaterális APA határozatok is sokat segíthetnek ebben, azonban a valódi védelmet a két- vagy több országra kiterjedő, úgynevezett bilaterális vagy multilaterális APA-eljárások biztosítják. Éppen ezért, annak biztosítására, hogy a magyar APA-határozatok nemzetközi viszonylatban is megállják a helyüket, az adóhatóság valódiságvizsgálatot is végez, és igyekszik meggyőződni a benyújtott APA-kérelemben közölt adatok valódiságáról.

A felkészült tanácsadó bevonása mellett lehetőség van arra is, hogy az APA-ügyekkel kapcsolatban előzetesen vagy az eljárás során meg beszéljék az érintettek felmerülő kérdéseket az adóhatósággal. Az APA-eljárást megelőző konzultáció 2018. január 1-től díjköteles – alkalmanként 500 ezer forintba kerül. Elképzelhető azonban, hogy mégis megéri ezt igénybe venni, mert a közvetlen kommunikáció sokat lendíthet az ügy sikerén és elkerülhetővé teszi a hiányosságok miatt kialakuló halasztásokat.

A szakmai tapasztalatcsere keretében az adóhatóság munkatársai összefoglalták a transzferár dokumentációk legjellemzőbb hiányosságait is. A leginkább problémás területek:

• sokszor hibás a kapcsolt tevékenység karakterizációja, vagyis a jövedelmezőségének meghatározása a korlátozott vagy korlátlan kockázat szempontjából,
• megkérdőjelezhetőek az egyes tevékenységek összevonhatóságról meghozott döntések,
• gyakran nem elég részletes és pontos az adatbázis-szűrés bemutatása és az
• APA-határozatok leírása.

Ezek bemutatásával későbbi blogbejegyzéseinkben foglalkozunk majd.

Az APA-eljárásokon és transzferár-dokumentációk hiányosságain túl az országonkénti jelentéssel (country by country report, CbCR) is foglalkoztak a szakértők. Kiemelték, hogy bár hazánkban kevés olyan végső anyavállalat működik, amely a CbCR jelentést önmaga köteles a magyar adóhatóság felé teljesíteni, azonban rengeteg a CbCR hatókörébe eső, nagy nemzetközi vállalatcsoporthoz tartozó hazai adózó van, amelyek vállalatcsoportjáról a nemzetközi információcsere keretében a NAV is tájékoztatást kap. A magyar adóhatóság pedig felkészülten várja a nemzetközi CbCR adatokat, amelyek alapján kockázatelemzés segítségével célzott transzferár ellenőrzések indítása várható.

Tamásné Czinege Csilla, adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár ezen kívül bemutatta a transzferár szakterületen a közelmúltban lezajlott átszervezés eredményeképpen kialakult szervezeti struktúrát. 2017. január 1-jétől a Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztályához került a téma, de november 1-jétől a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztály (SZPÁMO) mellett létrehoznak egy új szervezeti egységet, a Transzferár-ellenőrzési Módszertani osztályt. Ennek elsődleges feladata a transzferár-ellenőrzések szakmai egységesítése, munkájukkal 23 budapesti és vidéki igazgatóságot, köztük a KAVIG-ot támogatják. Emellett az ellenőrzést végző revizorok számára módszertani útmutatókat is készítenek.

Végül, de nem utolsó sorban az adóhatóság transzferár szakterületének vezetői ismertették a transzferár nemzetközi irányait, az OECD WP6 áprilisi munkacsoporti ülésén elhangzottakat (az OECD-ben a 6-os munkacsoport, úgy nevezett Working Party 6, azaz WP6 foglalkozik a transzferárazási kérdésekkel) kiemelve a pénzügyi eszközökről eddig elkészített tervezetének részleteit.