HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (3) 2019 (1) 2021 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) A1 nyomtatvány (3) Adatexport-Generátor (4) adatkezelés (2) adatszolgáltatás (23) Adatszolgáltatási Health Check (1) adminisztráció (31) adó (1) adócsalás (8) adóelengedés (5) adóeljárás (2) adóellenőrzés (51) adóellenőrzések (19) adóelőleg-nyilatkozat (1) adóelőny (13) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adóhitel (2) adókedvezmény (64) adókönnyítés (8) adómentes (1) adómentes juttatás (6) adómérséklés (4) adórendszer (5) adótartozás (8) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adótörvény-változások 2020 ősz (4) adótörvény-változások 2021 nyári csomag (1) adóváltozás (8) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (6) adózás rendje (3) adózói minősítés (4) AES (1) áfa (81) áfa-bevallási tervezet (4) áfa-workshop (8) áfabevallás (11) áfacsalás (12) áfaegyenleg (6) áfakulcs (5) áfamentesség (2) áfareform (3) áfa health check (1) Ágoston Krisztián (12) agresszív adótervezési struktúrák (2) air (3) alanyi adómentesség (2) alapítvány (5) alkohol (1) állásidő (1) általános forgalmi adó (30) APA-eljárás (5) árfolyamkockázat (1) árfolyamkülönbözet (4) árfolyamnyereség (6) árfolyamveszteség (3) art (5) átalakulás (1) átalakulások könyvvizsgálata (1) átstrukturálás (1) áttérés euro alapú könyvelésre (1) automatikus információcsere (1) automatizálás (4) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (10) Bálint Orsolya (5) Bartha Noémi (1) befektetési jegy (2) beföldi összesítő jelentés (3) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelés (4) behajthatatlan követelések (3) belföldi összesítő jelentés (1) belterületbe vont ingatlan (1) BEPS (15) bércsökkentés (1) béren kívüli juttatás cafetéria (17) bérgyártás (3) bérszámfejtés (4) bértámogatás (8) beruházás (10) beszámoló (6) bevallás (2) bevallás-tervezet (2) big data (3) BIREG (2) bírság (35) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Blacklist check (3) Bod Péter Ákos (1) Bökönyszegi Kitti (4) Brexit (1) cafetéria (13) cash box (1) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) COVID-19 (43) családi adókedvezmény (2) családi kedvezmény (1) családi vállalkozások (1) családtámogatási ellátások (2) csok (1) csökkentett munkaidő (1) csoportos biztosítás (1) csoportos konzultáció (1) csoportos tanácsadás (1) csoportos társasági adózás (7) DAC 6 (3) diák (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) digitalizáció (7) dohány (1) dohánytermékek (1) dr. Juhász Judit (5) dr. Menczel-Kiss Gellért (12) dr. Rácz Nóra (13) e-aláírás (1) e-kereskedelem (1) e-szigno (1) eelektromos autó (1) egészségbiztosítás (16) egészségügyi hozzájárulás (6) egészségügyi szolgáltatási járulék (7) egyéni vállalkozó (2) egyszerűsített beszámoló (1) egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (1) egyszer használatos műanyagok (1) eho (9) eIDAS (1) EKAER (21) EKÁER (3) EKHO (2) elektromos töltőállomás létesítése (1) elektronikus kereskedelem (1) elektronikus ügyintézés (5) Elek Diána (28) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (3) ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (2) energiaadó (2) energiahatékonyság (3) értékpapír (3) eSZJA (5) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) évzárás (4) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (3) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (15) fejlesztési tartalék (6) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) finanszírozás (2) fizetési halasztás (2) fizetési könnyítés (1) fizetés nélküli szabadság (2) Fotiadi Ágnes (17) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (2) gazdasági intézkedések (4) GDPR (1) gépjárműadó (1) globális minimumadó (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (3) határokon átnyúló adótervezési konstrukció (2) határozatok formai hibái (1) hazai vállalatcsoportok (2) helyi iparűzési adó (14) hibrid eszközök (1) hipa (7) hitel (1) hitelesített adóalany (1) home office (5) hozam (1) HR (40) IFRS (3) illeték (8) importáfa (2) ingatlan (4) ingatlanfejlesztés (3) ingatlan bérbeadása (1) innovációs járulék (1) iparűzési adó (5) izoláció (1) Jancsa-Pék Judit (134) járulék (12) jegyzett tőke (3) jogdíj (3) jogorvoslat (2) jövedéki adó (3) jövedéki termékek (1) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (4) K+F (4) Kálmán Veronika (4) kamat (2) kamatjövedelmek adózása (3) kapcsolt vállalkozás (20) KATA (8) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kijárási tilalom (1) kiküldetés (19) kimentési kérelem (1) Király László György (3) kisadók (17) kisértékű küldemény (3) kiskereskedelmi különadó (3) kisvállalati adó (1) kitüntetés (1) KIVA (10) klímavédelem (1) kockázati biztosítás (1) költségtérítés (1) könyvelés (4) könyvelés automatizáció (1) könyvvizsgálat (5) környezetvédelem (8) környezetvédelmi termékdíj (14) koronavírus (34) kriptovaluta (1) ktd (7) külföldi munkavállalás (8) különadó (12) különös adó-visszatérítés (3) kúria jogegységi határozat (1) kurzarbeit (10) kutatás-fejlesztés (5) láncértékesítés (5) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerDigital (22) LeitnerLeitner (15) lekötött tartalék (1) logisztika (1) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (9) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megbízási jogviszony (1) megbízható adózó (3) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) mérleg (1) minimálbér (2) minimumadó (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkaerő-piaci támogatás (1) munkajog (5) munkavállalói résztulajdonosi program (2) munkaviszonyon felüli jövedelmek (1) M lapok (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) NAV áfabevallási asszisztens (2) NAV áfa bevallási tervezet (1) négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye (1) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (12) nemzetközi adózás (25) nemzetközi fuvarozás (1) nemzetközi vállalatcsoportok (5) népegészségügyi termékadó (1) neta (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (3) nyilvántartás (19) nyugdíj (9) nyugdíj-előtakarékossági számla (5) nyugdíjasok járulékkötelezettsége (2) nyugdíjasok kiegészítő tevényesége (2) nyugdíjasok munkavállalása (3) nyugdíjas szövetkezet (2) nyugdíjbiztosítás (4) nyugdíjjárulék (2) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzés (1) önellenőrzési pótlék (2) one stop shop (1) önkéntes pénztár (1) online pénztárgégép (1) online számla-adatszolgáltatás (22) Online számla-adatszolgáltatás (4) online számlázás (22) online számlázó programok (23) országonkénti jelentés (6) OSS (1) osztalék (8) osztalék fizetési korlát (1) otthoni munkavégzés (1) Palicz Marianna (6) pályázat (2) Partner review (3) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) piaci értéken való értékelés (1) Pintér Gabriella (1) Posting irányelv (1) pótbefizetés (2) QES (1) quick fixies (9) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) rehabilitációs adó (2) rehabilitációs hozzájárulás (2) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (2) reprezentáció (1) részletfizetés (3) részmunkaidő (1) részvény (2) rokkantsági ellátás (1) SAF-T (1) saját tőke (2) semmisségi okok (1) Siklós Márta (40) Single use plastic (1) single vat area (1) social distance (1) start-up (2) SUP (1) szakképzési hozzájárulás (7) szálláshely-szolgáltatás (2) számlakorrekció (1) számlázó program (8) számvitel (23) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (34) személyi jövedelmadó bevallás (21) személyi kedvezmény (5) Szép-kártya (3) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szerződéses gyártás (3) szja (57) szochó (21) szociális hozzájárulás (23) szociális hozzájárulási adó (10) szokásos piaci ár (2) Taga György (2) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) támogatás (6) tao (15) társadalombiztosítás (18) társadalombiztosítási járulék (4) társasági adó (50) tartós befektetési számla (3) távértékesítés (1) távmunka (3) Taxand (2) TB (8) TBSZ (2) telephely (3) teljesítésekkel arányos bevétel-elszámolás (1) termékdíj (5) Timár Katalin (3) tőkeemelés (1) tőkehelyzet rendezése (3) tőkejövedelmek (9) tőkejövedelmek adózás cikksorozat (5) tőkekivonás (2) tőkepiaci ügylet adózása (2) tőketartalék (1) törzstőke (4) Tóth Dorottya (1) tőzsdei ügyletek (1) transzferár (40) transzferárazás (10) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (3) ügyfélkapu (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) utólagos adóalap-csökkentés (2) üzleti út (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (3) vállalatirányítás (1) vállalkozásból kivont jövedelem (1) vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (6) vámeljárás (5) vámkezelés (2) VATs App (2) VAT Expert Group (1) védett kor (1) versenyképesség (2) VIES-validátor (3) webinárium (4) XML (1) XML-Validátor (3) XSD 2.0 (1) XSD 3.0 (1) • szociális hozzájárulási adó (1) Címkefelhő

Ki fizeti a révészt jövőre? - Céges biztosítások/megtakarítások változásai 2019

2018.11.26. 13:46 leitnerleitner

Egy cég döntéseinél az egyik legfontosabb szempont, hogy mi az, amivel költséget csökkent, vagy profitot növel. Ebből a szempontból vált aktuálissá a céges biztosítások/megtakarítások vizsgálata is. Korábban ugyanis rengeteg ilyen szerződést kötöttek a cégek a vezetőikre, mivel 2017-ig adómentesek voltak az ilyen jellegű tételek. 2018-ra viszont egyes meghatározott juttatásként kellett már fizetni utánuk, 2019-től pedig már teljes bérnek fognak minősülni.

ceges_biztositasok_kisebb.jpg

Cikksorozatunk első részében az úgy nevezett unit-linked biztosítások adózási, könyvelési kérdéseit tekintjük át.

Unit-linked biztosítások: A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked life insurance), az ügyfelek számára nyújtott vegyes életbiztosítási szolgáltatásokat a befektetési lehetőségekkel kombinálja. Ez utóbbiakat befektetési alapokon keresztül teszi, amelyekbe a biztosító a szerződő választása szerint fekteti a befizetett díjakat. Az életbiztosítás lejártakor esedékes kifizetés összege a felhasznált alapok hozamától függ.

Mit jelentenek a fent említett változások a unit-linked biztosításokkal kapcsolatos könyvelési, adózási gyakorlatban?

Könyvelés

Követelésként nyilvántartott szerződések 

A 2017 előtti szerződéseket a cégek nagyrészt biztosítóval szembeni követelésként tartották nyilván, mivel adómentesek voltak. A törvényi változások miatt viszont a szerződés kifizetése esetén, mivel végleges vagyonvesztés történik, át kell sorolni a személyi jellegű ráfordításokhoz. Ezután pedig egy összegben meg kell fizetni az eddig felmerült összes járulékot. Az, hogy ki fizeti meg ezt a költséget megegyezés kérdése a cég és a cégvezető között. Fontos: a nem adózott biztosítási díj a magánszemélynél munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Személyi jellegű ráfordításként nyilvántartott szerződések

Ha a cég alapból a személyi jellegű ráfordításokon tartja nyilván a szerződést és 2018-tól a díjfizetés gyakoriságának megfelelően fizeti a járulékot. Ebben az esetben 2019-től két lehetőség van:

  • A cég megosztja a munkavállalóval a járulék terhét. A munkavállalói tételt, magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartásba venni. A cég kifizeti, a következő hónapban pedig levonja a munkavállaló nettó béréből a munkavállaló járulékát.
  • A cég teljes egészében fizeti a terheket. A cég munkaviszonyból származó jövedelemként vallja be, és ez után fizeti meg a közterheket, és vonja le az személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat.

 

Adó-és járulékfizetés

2017

A 2017-es befizetések még adómentesek voltak. Szerencsésebb, akinek éves kifizetésű szerződése volt, mivel a 2017 októberében befizetett éves díj (2018 októberéig) még teljes egészében adómentes volt. Míg, a negyedéves szerződések esetén csak az első negyedév volt adómentes, a maradék három negyedév már 2018 szabályai szerint adózott.

2018

A 2018-as befizetésekre 40,71% (a 15% szja és a 19,5% eho alapja a díj, mint jövedelem 1,18-szorosa) adó- és járulékterhet kellett megfizetni, amennyiben a cég egyes juttatások szerint adózott róla.

2019

A szerződés 2019-től bérkifizetésnek fog minősülni. Azzal kapcsolatban, hogy a cég bruttó, vagy nettónak tekinti-e a szerződés díját 2019-től az adótörvény nem ír elő kötelezően alkalmazandó szabályt, az eljárás kizárólag a cég döntésétől függ.

Kalkuláció 10.000 Ft-os biztosítási díjra:

1. bruttó bérként kezelik

munkáltatói teher: 21% (19,5% SZOCHO + 1,5% szakképzési hozzájárulás) 2.100 Ft

munkavállalói teher: 33,5% (15% szja + 18,5% járulékok) 3.350 Ft

Biztosítási díjra vetített összes adó 54,5%, 5.450 Ft

 

Ebben az esetben a cég saját nevében befizeti a 21%-ot.  A munkavállalót terhelő 33,5%-ot szintén a cég fizetni meg az adóhatóságnak a magánszemély helyett, azonban ez utóbbit, a már korábbiakban említett módon a magánszeméllyel szembeni követelésként veszi nyilvántartásba, és a következő havi kifizetendő nettó béréből vonja le. Technikailag a bérpapíron a magánszemély következő havi bruttó béréből levonandó adóelőleghez és egyéni járulék összegéhez hozzáadja.

2. nettó bérként kezelik

10.000 Ft nettó „felbruttósítva” 10.000 Ft/0,665=15.038 Ft

munkáltatói teher: (21% x 15.038 Ft) 3.158 Ft

munkavállalói teher: (33,5% x 15.038 Ft) 5.038 Ft

Biztosítási díjra vetített összes adó 81,95%, 8.195 Ft

Ebben az esetben a biztosítás teljes adó- és járulék terhét a cég viseli. A jogszabály alapján a munkavállalót terhelő 33,5%-ot felbruttósítják, mintha ennyivel több nettó jövedelmet kapott volna, ennek adóterhét szintén a cég fizetni.

Mit kell figyelembe venni a cégnek és a vezetőknek, ha továbbra is szeretnék folytatni az ilyen jellegű kifizetéseket?

A unit-linked biztosítások biztosítás/megtakarítás szerkezetéből adódik, hogy ezek a szerződések hosszú távra szólnak, így a megtérülés is hosszú távon realizálódik. Ennek a legfontosabb tényezője, hogy a biztosító társaságok az első 2-3 évben vonják le előre a nagyobb költségeket. Kalkulációk szerint ezért 5 éven belül egyáltalán nem érdemes kivenni őket, a leginkább alkalmas első időpont a 10 éves futamidő után jelentkezik. Ezzel szemben áll a megnövekedett járulékteher, amivel a cégnek és a vezetőknek kalkulálnia kell.

Milyen lehetőségei vannak a cégnek és a vezetőknek? (Pl.: 7 éve létező szerződés esetén)

 

  1. Egy hosszabb távú szerződésnél a cégvezető átveheti a szerződői jogosultságot, ha a cég nem kívánja tovább fizetni a megtakarítást. Ebben az esetben a szerződő fél a cég helyett a cégvezető lesz, miután megegyezés alapján megfizette (cég, vagy cégvezető) a járulékokat. Ezután már magánszemélyként fizeti a díjat 3 évig, majd 10 év után már érdemes lesz kivennie. 
  1. A cég nettó kifizetésnek tekinti a biztosítási díjat, és hajlandó megfizetni a magasabb járulékokat a maradék 3 évre. 
  1. A cég bruttó kifizetésnek tekinti a biztosítási díjat, és megosztja a járulékterhet a dolgozóval a maradék 3 évre. 
  1. Előre utalással még 2018-ban megfizetik a hátralévő futamidőre jutó biztosítási díjakat abban a reményben, hogy az alacsonyabb adóteher vonatkozik rá. A unit-linked biztosítási számlákhoz ugyanis korábban tartozott egy eseti számla, amire nagyobb összeget is lehetett utalni, és a későbbiek során erről automatikusan vonták le a rendszeres díjat.

Megjegyezzük azonban, hogy ezen lehetőség alkalmazása meglehetősen bizonytalan és kockázatos. Bár a jogszabályban, illetve az eddig megjelent vonatkozó hatósági értelmezések között nincs olyan kifejezett rendelkezés, amely ismételten megadóztatná a rendszeres díjjá átkönyvelt, korábban egyes meghatározott juttatásként kezelt eseti díjat. Ugyanakkor lehetséges, hogy az adóhatóság ezt az eljárást joggal való visszaélésnek, a rendeltetésszerű joggyakorlás megsértésének tekinti majd. Ilyen esetben, javasoljuk, hogy mindenképpen forduljanak adótanácsadóhoz, akinek a segítségével hivatalosan is tisztázható a kérdés.

 

 

Címkék: járulék szja biztosítás számvitel könyvelés megtakarítás adóváltozás személyi jövedelemadó céges biztosítás unit-linked UL szociális hozzájárulás szochó céges megtakarítás Naszádos Péter

süti beállítások módosítása