HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (12) adminisztráció (16) adócsalás (4) adóellenőrzés (38) adóellenőrzések (9) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adóváltozás (1) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (4) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (45) áfacsalás (4) áfakulcs (4) air (2) alanyi adómentesség (1) általános forgalmi adó (11) APA-eljárás (1) árfolyamnyereség (2) art (3) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (6) behajtási költségátalány (4) BEPS (11) béren kívüli juttatás cafetéria (12) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) bírság (30) bírságmértékek (1) biztosítás (1) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) céges biztosítás (1) céges megtakarítás (1) cégkapu (5) családi adókedvezmény (1) csoportos társasági adózás (3) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (2) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (8) egészségügyi hozzájárulás (2) eho (8) EKAER (11) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (3) EU (7) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (4) filmalkotások (5) Fotiadi Ágnes (6) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) Hajdu Bernadett (2) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) IFRS (3) illeték (4) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (90) járulék (3) jogdíj (3) jogorvoslat (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (10) KATA (1) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) kiküldetés (7) Király László György (2) kisadók (5) KIVA (1) könyvelés (1) könyvvizsgálat (3) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kutatás-fejlesztés (2) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (13) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) megtakarítás (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (11) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (5) osztalék (2) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) Pintér Gabriella (1) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) Siklós Márta (30) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (11) számviteli politika (3) személyi jövedelemadó (9) személyi jövedelmadó bevallás (9) szja (32) szochó (3) szociális hozzájárulás (3) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (2) társadalombiztosítás (2) társasági adó (27) tartós befektetési számla (1) TBSZ (1) tőkejövedelmek (3) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) transzferár (23) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) Vályi Beáta (1) védett kor (1) Címkefelhő

Ki fizeti a révészt jövőre? - Céges biztosítások/megtakarítások változásai 2019

2018.11.26. 13:46 leitnerleitner

Egy cég döntéseinél az egyik legfontosabb szempont, hogy mi az, amivel költséget csökkent, vagy profitot növel. Ebből a szempontból vált aktuálissá a céges biztosítások/megtakarítások vizsgálata is. Korábban ugyanis rengeteg ilyen szerződést kötöttek a cégek a vezetőikre, mivel 2017-ig adómentesek voltak az ilyen jellegű tételek. 2018-ra viszont egyes meghatározott juttatásként kellett már fizetni utánuk, 2019-től pedig már teljes bérnek fognak minősülni.

ceges_biztositasok_kisebb.jpg

Cikksorozatunk első részében az úgy nevezett unit-linked biztosítások adózási, könyvelési kérdéseit tekintjük át.

Unit-linked biztosítások: A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked life insurance), az ügyfelek számára nyújtott vegyes életbiztosítási szolgáltatásokat a befektetési lehetőségekkel kombinálja. Ez utóbbiakat befektetési alapokon keresztül teszi, amelyekbe a biztosító a szerződő választása szerint fekteti a befizetett díjakat. Az életbiztosítás lejártakor esedékes kifizetés összege a felhasznált alapok hozamától függ.

Mit jelentenek a fent említett változások a unit-linked biztosításokkal kapcsolatos könyvelési, adózási gyakorlatban?

Könyvelés

Követelésként nyilvántartott szerződések 

A 2017 előtti szerződéseket a cégek nagyrészt biztosítóval szembeni követelésként tartották nyilván, mivel adómentesek voltak. A törvényi változások miatt viszont a szerződés kifizetése esetén, mivel végleges vagyonvesztés történik, át kell sorolni a személyi jellegű ráfordításokhoz. Ezután pedig egy összegben meg kell fizetni az eddig felmerült összes járulékot. Az, hogy ki fizeti meg ezt a költséget megegyezés kérdése a cég és a cégvezető között. Fontos: a nem adózott biztosítási díj a magánszemélynél munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Személyi jellegű ráfordításként nyilvántartott szerződések

Ha a cég alapból a személyi jellegű ráfordításokon tartja nyilván a szerződést és 2018-tól a díjfizetés gyakoriságának megfelelően fizeti a járulékot. Ebben az esetben 2019-től két lehetőség van:

  • A cég megosztja a munkavállalóval a járulék terhét. A munkavállalói tételt, magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartásba venni. A cég kifizeti, a következő hónapban pedig levonja a munkavállaló nettó béréből a munkavállaló járulékát.
  • A cég teljes egészében fizeti a terheket. A cég munkaviszonyból származó jövedelemként vallja be, és ez után fizeti meg a közterheket, és vonja le az személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat.

 

Adó-és járulékfizetés

2017

A 2017-es befizetések még adómentesek voltak. Szerencsésebb, akinek éves kifizetésű szerződése volt, mivel a 2017 októberében befizetett éves díj (2018 októberéig) még teljes egészében adómentes volt. Míg, a negyedéves szerződések esetén csak az első negyedév volt adómentes, a maradék három negyedév már 2018 szabályai szerint adózott.

2018

A 2018-as befizetésekre 40,71% (a 15% szja és a 19,5% eho alapja a díj, mint jövedelem 1,18-szorosa) adó- és járulékterhet kellett megfizetni, amennyiben a cég egyes juttatások szerint adózott róla.

2019

A szerződés 2019-től bérkifizetésnek fog minősülni. Azzal kapcsolatban, hogy a cég bruttó, vagy nettónak tekinti-e a szerződés díját 2019-től az adótörvény nem ír elő kötelezően alkalmazandó szabályt, az eljárás kizárólag a cég döntésétől függ.

Kalkuláció 10.000 Ft-os biztosítási díjra:

1. bruttó bérként kezelik

munkáltatói teher: 21% (19,5% SZOCHO + 1,5% szakképzési hozzájárulás) 2.100 Ft

munkavállalói teher: 33,5% (15% szja + 18,5% járulékok) 3.350 Ft

Biztosítási díjra vetített összes adó 54,5%, 5.450 Ft

 

Ebben az esetben a cég saját nevében befizeti a 21%-ot.  A munkavállalót terhelő 33,5%-ot szintén a cég fizetni meg az adóhatóságnak a magánszemély helyett, azonban ez utóbbit, a már korábbiakban említett módon a magánszeméllyel szembeni követelésként veszi nyilvántartásba, és a következő havi kifizetendő nettó béréből vonja le. Technikailag a bérpapíron a magánszemély következő havi bruttó béréből levonandó adóelőleghez és egyéni járulék összegéhez hozzáadja.

2. nettó bérként kezelik

10.000 Ft nettó „felbruttósítva” 10.000 Ft/0,665=15.038 Ft

munkáltatói teher: (21% x 15.038 Ft) 3.158 Ft

munkavállalói teher: (33,5% x 15.038 Ft) 5.038 Ft

Biztosítási díjra vetített összes adó 81,95%, 8.195 Ft

Ebben az esetben a biztosítás teljes adó- és járulék terhét a cég viseli. A jogszabály alapján a munkavállalót terhelő 33,5%-ot felbruttósítják, mintha ennyivel több nettó jövedelmet kapott volna, ennek adóterhét szintén a cég fizetni.

Mit kell figyelembe venni a cégnek és a vezetőknek, ha továbbra is szeretnék folytatni az ilyen jellegű kifizetéseket?

A unit-linked biztosítások biztosítás/megtakarítás szerkezetéből adódik, hogy ezek a szerződések hosszú távra szólnak, így a megtérülés is hosszú távon realizálódik. Ennek a legfontosabb tényezője, hogy a biztosító társaságok az első 2-3 évben vonják le előre a nagyobb költségeket. Kalkulációk szerint ezért 5 éven belül egyáltalán nem érdemes kivenni őket, a leginkább alkalmas első időpont a 10 éves futamidő után jelentkezik. Ezzel szemben áll a megnövekedett járulékteher, amivel a cégnek és a vezetőknek kalkulálnia kell.

Milyen lehetőségei vannak a cégnek és a vezetőknek? (Pl.: 7 éve létező szerződés esetén)

 

  1. Egy hosszabb távú szerződésnél a cégvezető átveheti a szerződői jogosultságot, ha a cég nem kívánja tovább fizetni a megtakarítást. Ebben az esetben a szerződő fél a cég helyett a cégvezető lesz, miután megegyezés alapján megfizette (cég, vagy cégvezető) a járulékokat. Ezután már magánszemélyként fizeti a díjat 3 évig, majd 10 év után már érdemes lesz kivennie. 
  1. A cég nettó kifizetésnek tekinti a biztosítási díjat, és hajlandó megfizetni a magasabb járulékokat a maradék 3 évre. 
  1. A cég bruttó kifizetésnek tekinti a biztosítási díjat, és megosztja a járulékterhet a dolgozóval a maradék 3 évre. 
  1. Előre utalással még 2018-ban megfizetik a hátralévő futamidőre jutó biztosítási díjakat abban a reményben, hogy az alacsonyabb adóteher vonatkozik rá. A unit-linked biztosítási számlákhoz ugyanis korábban tartozott egy eseti számla, amire nagyobb összeget is lehetett utalni, és a későbbiek során erről automatikusan vonták le a rendszeres díjat.

Megjegyezzük azonban, hogy ezen lehetőség alkalmazása meglehetősen bizonytalan és kockázatos. Bár a jogszabályban, illetve az eddig megjelent vonatkozó hatósági értelmezések között nincs olyan kifejezett rendelkezés, amely ismételten megadóztatná a rendszeres díjjá átkönyvelt, korábban egyes meghatározott juttatásként kezelt eseti díjat. Ugyanakkor lehetséges, hogy az adóhatóság ezt az eljárást joggal való visszaélésnek, a rendeltetésszerű joggyakorlás megsértésének tekinti majd. Ilyen esetben, javasoljuk, hogy mindenképpen forduljanak adótanácsadóhoz, akinek a segítségével hivatalosan is tisztázható a kérdés.

 

 

Címkék: járulék szja biztosítás számvitel könyvelés megtakarítás adóváltozás személyi jövedelemadó céges biztosítás unit-linked UL szociális hozzájárulás szochó céges megtakarítás Naszádos Péter