HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) 2019 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (13) adminisztráció (19) adócsalás (6) adóeljárás (1) adóellenőrzés (42) adóellenőrzések (11) adóelőny (9) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (45) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adóváltozás (2) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (3) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (60) áfa-workshop (8) áfacsalás (7) áfakulcs (4) áfamentesség (2) áfareform (2) agresszív adótervezési struktúrák (1) air (3) alanyi adómentesség (2) általános forgalmi adó (23) APA-eljárás (2) árfolyamnyereség (2) art (5) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (8) Bálint Orsolya (1) Bartha Noémi (1) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelések (1) BEPS (12) béren kívüli juttatás cafetéria (13) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) big data (2) bírság (34) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) családi adókedvezmény (2) családi vállalkozások (1) csoportos biztosítás (1) csoportos társasági adózás (5) DAC 6 (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (4) dr. Menczel-Kiss Gellért (8) dr. Rácz Nóra (11) egészségbiztosítás (9) egészségügyi hozzájárulás (4) egyszerűsített beszámoló (1) eho (9) EKAER (16) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (1) eSZJA (4) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (1) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) Fotiadi Ágnes (8) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (2) határozatok formai hibái (1) helyi iparűzési adó (1) helyi iparűzés adó (6) hibrid eszközök (1) hipa (1) hitelesített adóalany (1) IFRS (3) illeték (4) importáfa (1) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (102) járulék (5) jogdíj (3) jogorvoslat (2) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (12) KATA (1) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kiküldetés (8) kimentési kérelem (1) Király László György (2) kisadók (5) kitüntetés (1) KIVA (1) kockázati biztosítás (1) könyvelés (2) könyvvizsgálat (4) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kúria jogegységi határozat (1) kutatás-fejlesztés (3) láncértékesítés (4) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (14) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (5) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (2) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjasok munkavállalása (1) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (1) online számla-adatszolgáltatás (11) online számlázás (12) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (6) osztalék (4) Palicz Marianna (2) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) Pintér Gabriella (1) quick fixies (8) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) rokkantsági ellátás (1) semmisségi okok (1) Siklós Márta (32) single vat area (1) start-up (2) szakképzési hozzájárulás (1) szálláshely-szolgáltatás (1) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (11) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (13) személyi jövedelmadó bevallás (10) személyi kedvezmény (1) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szja (36) szochó (7) szociális hozzájárulás (8) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (7) társadalombiztosítás (5) társasági adó (33) tartós befektetési számla (2) Taxand (1) TBSZ (1) Timár Katalin (3) tőkejövedelmek (4) tőkekivonás (1) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) Tóth Dorottya (1) transzferár (27) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) ügyfélkapu (1) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (1) vámeljárás (1) védett kor (1) Címkefelhő

Új transzferár dokumentációs előírások 2018. január 1-től

2019.01.30. 08:14 leitnerleitner

Idén már hazánkban is az új szabályok szerint kell a transzferárakat nyilvántartani a fődokumentumban és a helyi dokumentumban. Először a 2018-ban kezdődő adóévi kötelezettséghez kapcsolódóan kell kötelezően alkalmazni ezeket az előírásokat (a 2017-es adóévben még csak opcionális volt az új szabályok követése). A korábbiakhoz képest sokkal strukturáltabban, részletesebben kell bemutatni az adatokat

halozat_kisebb.jpg

Fődokumentumot akkor kell készíteni, ha van legalább egy olyan kapcsolt ügylet, amely nem mentesült a nyilvántartás-készítési kötelezettség alól. Ez a teljes csoportra vonatkozó transzferárazás szempontjából összes lényeges információt tartalmazza, amely összeállításához adott esetben a csoport (regionális) központjának a közreműködésére is szükség lehet.

Amennyiben a vállalkozásnak több nyilvántartás-készítés alól nem mentesülő, egymással nem összevonható kapcsolt ügylete is van egy adott üzleti évben, akkor a fődokumentum mellett annyi helyi dokumentumot is el kell készítenie, ahány kapcsolt ügylete van.

A fődokumentumhoz hasonlóan a helyi dokumentumra is igaz, hogy strukturáltabb, részletesebb információkat kell tartalmaznia, és minden évben egy új komplex nyilvántartást kell összeállítani.

A fődokumentumnak meg kell felelnie a magyar jogszabályi előírásoknak, tehát „honosítani” kell, és a helyi dokumentum adataival összhangban legyen. Így célszerű úgy elkészíteni a helyi dokumentumot, hogy már rendelkezésre áll a cégcsoport szintű fődokumentum vagy legalább annak fontosabb tartalmi elemei.

Tekintettel arra, hogy a szokásos piaci árat változatlanul és módszertől függetlenül (azaz mindegyik módszer esetében) – mind az OECD Transzferár Irányelvek, mind a Tao. törvény 18. § (1) bekezdése alapján – ügyletenként, illetve összevonható ügyletenként kell vizsgálni (nem pedig a teljes társaság szintjén), már korábban is szükséges volt hiteles ügyleti szintű adatok előállítása és ezek ellenőrzése.

A kapcsolt tranzakciók – a határon átnyúló és a belföldi ügyleteknél egyaránt – szokásos piaci árazását, jövedelmezőségének a meghatározását az OECD Transzferár irányelvek iránymutatásai, a szokásos piaci ár elve alapján kell elvégezni. A belföldi kapcsolt vállalkozásokból álló cégcsoportnak az adott ügyletnek megfelelő módszerrel kell meghatároznia a szokásos piaci jövedelmezőséget. Ebbe a kapcsolt tranzakcióba a későbbiekben beléphet egy külföldi kapcsolt cégcsoport tag is, akivel szemben ugyanezt a módszert kell alkalmazni, ugyanazon a szokásos piaci ár elv alapján kell árazni. Egy nemzetközi kölcsönös egyeztetési eljárás során ez a probléma komoly aggályokat vethet fel. Érdemes ezért ezt a szempontot is figyelembe venni a csoportos társasági adózás választása esetén.

Az új transzferár dokumentációs szabályozásnak és a nemzetközi információcserének köszönhetően a kapcsolt vállalkozások tevékenysége átláthatóbbá vált a hatóságok kockázatelemzése számára. A háromszintű dokumentumok egyes elemei közötti összefüggések vagy ezek hiánya ráirányítja az elemzők figyelmét a kapcsolt vállalkozások hiányosságaira. A transzferár nyilvántartással összefüggő kötelezettségek megsértését ügyletenként 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság terhelheti, ismételt jogsértés esetén 4 millió Ft-ig, még további mulasztás esetén az eredeti szankció négyszereséig is terjedhet a bírság.

Nemzetközi háttér

A multinacionális cégcsoportok globális térnyerésének köszönhető világgazdasági tendenciákhoz alkalmazkodva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal évek óta kiemelt ellenőrzési területként kezeli a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakciói során alkalmazott transzferárak vizsgálatát. Az OECD pedig kidolgozta adóalap-csökkentéssel és profitáthelyezéssel foglalkozó akciótervét (angolul Base Erosion and Profit Shifting, röviden BEPS-projektet), amely a transzferár szabályok továbbfejlesztését, az agresszív adótervezés elkerülését tűzte ki célul. Ennek egyik fontos lépése, hogy a nyereséget a gazdasági tevékenység végzésének és az értékteremtés országában adóztassák.

A BEPS eredményeinek megfelelően 2017-ben jelent meg az átdolgozott Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára című kötet, amelyben az addig már véglegesített témakörök, köztük az új transzferár dokumentációs kötelezettségre vonatkozó iránymutatások is olvashatók.

A BEPS-projekt szeretne nagyobb átláthatóságot teremteni az adóhatóságok számára és biztosítani a bevételek, a ráfordítások és a tranzakciók összehasonlíthatóságát. Ezért a tagállamoknak úgy kell a nyilvántartási kötelezettségeket szabályozni, hogy azok a nagy vállalatcsoportok egymás közötti tranzakcióiról és az értékteremtésről hiteles és átfogó információkat szolgáltassanak. A transzferár-nyilvántartások tehát jelentősebb szerepet kapnak nemcsak az új dokumentációs szabályozásnak és a nemzetközi információcserének köszönhetően, hanem a kettős adóztatás elkerülése, megelőzése érdekében tett erőfeszítések miatt is.

Az országonkénti jelentés (CbCR) a háromszintű új transzferár nyilvántartási dokumentáció új eleme, melytől igazi áttörést remélnek. Fő célja az adóhatósági kockázatelemzés támogatása. Ezt egészítik ki a háromlépcsős dokumentációs kötelezettség részét képező master file és a local file információi. A fődokumentum (master file) a cégcsoport szintű információkat tartalmazza, míg az ellenőrzött kapcsolt vállalkozás tranzakcióit a helyi nyilvántartás (local file) mutatja be.

 

Országonkénti jelentés benyújtására csak azok a multinacionális vállalatcsoportok (főszabályként a végső anyavállalat) kötelesek, amelyeknek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (konszolidált) bevétele eléri a 750 millió eurót. Magyarországon ez csupán néhány adózót érint, az ő feladataikat külön blogbejegyzésben foglaltuk össze.

Címkék: adminisztráció bírság transzferár társasági adó BEPS APA-eljárás Fotiadi Ágnes