HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) 2019 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (13) adminisztráció (19) adócsalás (6) adóeljárás (1) adóellenőrzés (42) adóellenőrzések (11) adóelőny (9) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (45) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adóváltozás (2) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (3) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (60) áfa-workshop (8) áfacsalás (7) áfakulcs (4) áfamentesség (2) áfareform (2) agresszív adótervezési struktúrák (1) air (3) alanyi adómentesség (2) általános forgalmi adó (23) APA-eljárás (2) árfolyamnyereség (2) art (5) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (8) Bálint Orsolya (1) Bartha Noémi (1) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelések (1) BEPS (12) béren kívüli juttatás cafetéria (13) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) big data (2) bírság (34) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) családi adókedvezmény (2) családi vállalkozások (1) csoportos biztosítás (1) csoportos társasági adózás (5) DAC 6 (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (4) dr. Menczel-Kiss Gellért (8) dr. Rácz Nóra (11) egészségbiztosítás (9) egészségügyi hozzájárulás (4) egyszerűsített beszámoló (1) eho (9) EKAER (16) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (1) eSZJA (4) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (1) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) Fotiadi Ágnes (8) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (2) határozatok formai hibái (1) helyi iparűzési adó (1) helyi iparűzés adó (6) hibrid eszközök (1) hipa (1) hitelesített adóalany (1) IFRS (3) illeték (4) importáfa (1) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (102) járulék (5) jogdíj (3) jogorvoslat (2) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (12) KATA (1) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kiküldetés (8) kimentési kérelem (1) Király László György (2) kisadók (5) kitüntetés (1) KIVA (1) kockázati biztosítás (1) könyvelés (2) könyvvizsgálat (4) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kúria jogegységi határozat (1) kutatás-fejlesztés (3) láncértékesítés (4) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (14) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (5) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (2) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjasok munkavállalása (1) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (1) online számla-adatszolgáltatás (11) online számlázás (12) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (6) osztalék (4) Palicz Marianna (2) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) Pintér Gabriella (1) quick fixies (8) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) rokkantsági ellátás (1) semmisségi okok (1) Siklós Márta (32) single vat area (1) start-up (2) szakképzési hozzájárulás (1) szálláshely-szolgáltatás (1) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (11) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (13) személyi jövedelmadó bevallás (10) személyi kedvezmény (1) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szja (36) szochó (7) szociális hozzájárulás (8) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (7) társadalombiztosítás (5) társasági adó (33) tartós befektetési számla (2) Taxand (1) TBSZ (1) Timár Katalin (3) tőkejövedelmek (4) tőkekivonás (1) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) Tóth Dorottya (1) transzferár (27) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) ügyfélkapu (1) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (1) vámeljárás (1) védett kor (1) Címkefelhő

Számviteli alapfogalmak

2019.02.25. 09:00 leitnerleitner

A következő cikkben a legfontosabb számviteli alapfogalmakat, szabályokat gyűjtöttük össze.

80061882_kisebb.jpg

A számvitel fogalma, számviteli törvény

A számviteli törvény biztosítja a pénzügyi beszámolók keretét. Célja a harmonizáció a magyar jogszabály és a nemzetközi számviteli standardok között. Ugyan jelenleg ettől még messze van, de már így is lehetővé teszi, hogy a nemzetközi standardoknak megfelelően lehessen a könyveket vezetni.

A törvény szabályai érvényesek minden hazai és hazánkban működő nemzetközi gazdasági szereplőre: többek között a gazdasági vállalkozásokra, a külföldi fióktelepekre, de az egészségügyi, szociális és oktatási intézményekre is.

A számviteli törvény nem vonatkozik egyéni vállalkozókra, polgárjogi-civil társaságokra, építő közösségekre, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseleteire.

A gazdasági társaságoknak folyamatosan számviteli nyilvántartást kell vezetniük a tevékenységükről, (egyszeres) kettős könyvelésről, és számviteli politikát kell kidolgozniuk a jogszabályoknak megfelelően.

Számviteli alapelvek

A számvitel alapelvei a folytonosság, a teljesség, az egyértelműség, a következetesség, a megfeleltetés, a bruttó elszámolás elve, az egyéni kiértékelés, a lényegesség és a költséghaszon elve. A számviteli elveknek évről évre következetesen meg kell felelni.

Kivételes esetekben el lehet térni a számviteli törvény rendelkezéseitől, ha azok nem biztosítanak valós összképet.

A számvitel nyelve

Könyvelést magyarul kell vezetni.

Üzleti év

Az üzleti év az, melyet a pénzügyi riport bemutat – általában megegyezik a naptári évvel, de el is térhet attól.

A beszámoló formái

A pénzügyi beszámoló lehet éves beszámoló, konszolidált éves beszámoló, a kisebb vállalkozásoknak pedig az egyszerűsített beszámoló. Általánosságban kijelenthető, hogy a pénzügyi beszámolót kettős könyveléssel kell alátámasztani.

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszeg az 1,2 Mrd Ft-ot,
  • az éves nettó árbevétel 2,4 Mrd Ft-ot,
  • az üzleti évben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 50 főt.

További lehetőségek egyszerűsített beszámolóra

2014-től azok a cégek, akik nem kötelesek a könyvvizsgálatra (újonnan alapított cégek), még választhatnak egyszerűsített éves beszámolót, (ennek a beszámolónak a megnevezése „Mikrogazdálkodói beszámoló”), ha a pénzügyi évük egybeesik a naptári évvel, és ha két egymást követő évben az alábbiak közül kettőnek megfelelnek:

  • a mérlegfőösszegük kevesebb, mint 100 m Ft,
  • az éves nettó árbevételük nem haladja meg a 200 m Ft-ot,
  • az éves átlagos létszámuk nem haladja meg a 10 főt.

Éves beszámoló

A fenti feltételeknek meg nem felelő szervezeteknek éves beszámolót kell készíteniük, amely mérleget, eredmény-kimutatást és kiegészítő mellékleteket tartalmaz az adott üzleti évre. Tehát alap előírás, hogy minden kettős könyvvitelt vezető cég éves beszámolót készít.

Összevont (konszolidált) éves beszámoló

Ha az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorol a szervezet számára (közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül), akkor mind a kettőnek konszolidált éves beszámolót és üzleti jelentést kell készítenie a számviteli törvényeknek megfelelően.

Különleges szervezetek

Vannak olyan szervezetek, amelyek beszámolóiknak elkészítésre különleges szabályok – például kormányzati rendeletek – vonatkoznak. Ilyenek lehetnek többek között a kormányzati szervek, az alapítványok vagy az egyházak.

"Letétfeltételek"

A kettős könyvelést folytató társaságok kötelesek letétbe helyezni a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig az általuk jóváhagyott éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót, valamint a számviteli dokumentumok kötelező könyvvizsgálata esetén a könyvvizsgálói jelentést és az elfogadott adózott eredményre vonatkozó döntést.

Az anyavállalat a konszolidált éves beszámoló mérlegforduló napjától számított 6 hónap utolsó napjáig köteles az általa jóváhagyott konszolidált éves beszámolóját, a könyvvizsgálói minősítését vagy tanúsítványát független könyvvizsgálói jelentéssel együtt letétbe helyezni.

A letétbe helyezett beszámoló formájának, tartalmának és szövegének meg kell egyeznie azzal, amit a tulajdonosok elfogadtak, és amit a könyvvizsgáló hitelesített.

A letétbe helyezett jelentésekben szereplő adatokat a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani, és bármely személy számára elérhetővé kell tenni, akik másolatokat is készíthetnek az adatokról.

Az EU-s anyavállalatok magyarországi fióktelepei vagy más országokban működő vállalatok, ahol a számvitel, letétbe helyezés, könyvvizsgálati követelmények hasonlóak az EU-hoz, az anyavállalat által jóváhagyott éves beszámolónak, egyszerűsített éves beszámolónak, valamint a független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell az adózás utáni eredmény elhatárolásáról szóló döntést. A letétbe helyezésnek pedig meg kell történnie a pénzügyi kimutatások elfogadásától számított 60 napon belül. Fontos még megemlíteni, hogy a saját, számviteli törvény szerint készített beszámolót, megőrzik, de az anyavállalatét teszik közzé.

Könyvvizsgálat

A könyvvizsgálat célja, hogy véleményt nyilvánítson arról, hogy a társaság éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója vagy a konszolidált éves beszámolója a számviteli törvénynek megfelelően készült-e, valós képet nyújt-e a társaság pénzügyi helyzetéről és működéséről.

A könyvvizsgálat kötelező a kettős könyveléssel rendelkező társaságok számára, kivéve, ha az alábbi két feltételnek megfelelnek:

  • éves nettó árbevételük nem haladja meg a 300 m Ft-ot a vizsgált pénzügyi évet megelőző két pénzügyi év átlagában, és
  • a vizsgált pénzügyi évet megelőző két pénzügyi év átlagos munkavállalói létszáma nem haladja meg az 50 főt.

A fenti kivétel nem alkalmazható:

  • közérdekű szervezetekre,

  • bankokra,

  • konszolidált vállalkozásokra,

  • nem magyarországi fióktelepekre, (kivéve a külföldi székhelyű fióktelep, amelynek a székhelye az Eu egy tagállamában van, annak nem kötelező a könyvvizsgálat)

  • olyan társaságokra, melyek különleges körülmények között valóságos és megbízható szemlélet érdekében eltérhetnek a számviteli törvénytől.

A könyvvizsgálót a vállalat legfelsőbb szervének kell kineveznie. A társaság szabadon dönthet arról, hogy alkalmaz-e könyvvizsgálót, ha ez egyébként nem lenne kötelező számára.

Címkék: számviteli törvény éves beszámoló könyvvizsgálat pénzügyi év egyszerűsített beszámoló Naszádos Péter számviteli alapfogalmak számviteli alapelvek számvitel nyelve éves konszolidált beszámoló