HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) 2019 (1) 42-es vámeljárás (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (13) adminisztráció (19) adócsalás (5) adóeljárás (1) adóellenőrzés (41) adóellenőrzések (10) adóelőny (8) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (41) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adóváltozás (2) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (58) áfacsalás (7) áfakulcs (4) áfamentesség (1) áfareform (1) air (3) alanyi adómentesség (2) általános forgalmi adó (23) APA-eljárás (2) árfolyamnyereség (2) art (4) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (6) Bálint Orsolya (1) Bartha Noémi (1) behajtási költségátalány (4) BEPS (12) béren kívüli juttatás cafetéria (13) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) big data (1) bírság (33) bírságmértékek (1) biztosítás (1) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) családi adókedvezmény (1) családi vállalkozások (1) csoportos biztosítás (1) csoportos társasági adózás (3) DAC 6 (1) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (3) dr. Menczel-Kiss Gellért (7) dr. Rácz Nóra (10) egészségbiztosítás (9) egészségügyi hozzájárulás (3) egyszerűsített beszámoló (1) eho (9) EKAER (14) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) eSZJA (4) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) év végi üzleti ajándék (2) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) felmondás (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) Fotiadi Ágnes (7) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) gyorsintézkedések (7) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (2) határozatok formai hibái (1) helyi iparűzés adó (5) hibrid eszközök (1) hitelesített adóalany (1) IFRS (3) illeték (4) importáfa (1) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (98) járulék (3) jogdíj (3) jogorvoslat (2) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (11) KATA (1) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kiküldetés (7) Király László György (2) kisadók (5) KIVA (1) kockázati biztosítás (1) könyvelés (2) könyvvizsgálat (4) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kúria jogegységi határozat (1) kutatás-fejlesztés (2) láncértékesítés (4) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (14) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (4) Major Valéria (1) megtakarítás (1) menedzsment (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) nemzetközi adóeljárások (2) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (1) online számla-adatszolgáltatás (10) online számlázás (11) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (6) osztalék (4) Palicz Marianna (1) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) Pintér Gabriella (1) quick fixies (7) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) semmisségi okok (1) Siklós Márta (30) single vat area (1) start-up (2) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (11) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (11) személyi jövedelmadó bevallás (10) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szja (34) szochó (4) szociális hozzájárulás (4) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (2) társadalombiztosítás (3) társasági adó (28) tartós befektetési számla (1) Taxand (1) TBSZ (1) Timár Katalin (3) tőkejövedelmek (4) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) Tóth Dorottya (1) transzferár (25) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) ügyfélkapu (1) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (1) vámeljárás (1) védett kor (1) Címkefelhő

Az adóhatóság és a big data: már nem szúrópróbaszerű a kiválasztás

2019.08.12. 09:30 leitnerleitner

Ügyfélkapu, cégkapu, e-beszámolók, e-cégjegyzékek, eSZJA, e-bevallások, összesítő jelentések, online pénztárgépek, valós idejű számlaadat-szolgáltatás, VIES, EKAER és még sorolhatnánk az elektronikus adattovábbítás és az adatok különböző típusait. Ezekből áll össze a magyar adózási „big data”.

halozat_kisebb_1.jpg

 A kifejezés a nagy mennyiségű és igen gyorsan változó adathalmaz gyűjtését, feldolgozását, elemzését jelenti. Az adóhatóság berkein belül a kifejezetten a NAV által szerzett és kezelt adatok tömegét értik alatta.

 A big data az adóhatóság szempontjából alapvetően az ellenőrzésre történő kiválasztási rendszerek újrahuzalozását eredményezi: a kapott, rendelkezésre álló adatokat a NAV többkörös ellenőrzésnek és elemzésnek veti alá, azonosítva ezzel bizonyos kockázati tényezőket.

 Egyrészt a beérkezett adatok azonnali ellenőrzésével a hibák kiszűrhetők: a rendszer hibaüzenettel vagy figyelmeztető üzenettel válaszol az adatot szolgáltatónak vagy jelez az adóhatóságnak, amely adóellenőrzést vagy esetleg támogató eljárást indít. Az adózó ezt a jelzést figyelembe veszi, és korrigál, illetve természetesen áttekinti a pl. a számlázási vagy adózási gyakorlatát, hogy nincs-e a saját rendszerében valahol hiba. Másrészt a NAV a beérkezett adatokat folyamatba épített kockázatkezelés révén, előre megalkotott szempontok alapján automatikus elemzésnek is aláveti. Vizsgálja az adózók tulajdonságait, a számlaadatokat, melyeket egyben összevetnek más hatósági rendszerekben szereplő adatokkal is, anomáliák után kutatva. Az anomáliák, azaz a találatok pedig szűrhetők adózók, számlák, kockázati területek szerint. Összességében, az adattárházakba érkező információ – valamennyi információ – együttes elemzése révén kerül a NAV az úgynevezett kockázati információ birtokába.

 Így lehet, hogy a hibaüzenet oka pusztán adminisztrációs malőr, pl. egy elírt karakter az adószámban, de elképzelhető az is, hogy a NAV-ba befutó és a már rendelkezésre álló adatok összevetése és elemzése alapján úgy döntenek, hogy jobb, ha a hatóság ellenőrei utánanéznek a rendszer által feltárt anomália okának.

 Mindehhez természetesen nagy volumenű IT-fejlesztésre van/volt szükség az adóhatóságnál. A digitalizáció természetesen elkezdődött, az adatvagyont a valós idejű adatszolgáltatás körének kiterjesztésével a hatóság már igen jelentős mértékben elkezdte növelni az utóbbi két évben. Így mára a NAV adatvagyona meghaladja a 4 petabyte-ot (4000 terabyte-ot), és a magyar adóhatóság már most is rendelkezik olyan „szoftverekkel”, melyek képesek ezt a hatalmas mennyiségű adatot bizonyos – egyelőre korlátos szempontok szerint – feldolgozni, elemezni. Ezek a hálózatelemző, adatbányász-szoftverek azonban új fejezetet nyitnak az adóztatás terén.

 Jó azzal tisztában lenni, hogy a NAV az egyik legnagyobb adatvagyonnal rendelkező közigazgatási szervezet ma Magyarországon. Jogalkotói döntéstől függően ez az adatvagyon kutatható, szűrhető, értelmezhető, összekapcsolható, vagy az lesz. Mélyelemzésük révén lehetővé válik olyan gazdasági kapcsolatok, hálózatok, összefüggések, áru- és pénzmozgások kimutatása, amelyek nemcsak az ellenőrzésre való kiválasztásban, kockázatelemzésben játszhatnak szerepet, hanem magát az ellenőrzést is nagyban segíthetik, hatékonyan támogathatják a mielőbbi és megalapozott, úgy is mondhatnánk, hogy eredményes lezárását.

 A következő szakasz akkor jön el, amikor a rendelkezésre álló különböző tartalmú adózói adatok, az ellenőrzések adatai, a cégbírósági adatok, az online számlaadatszolgáltatással jelentett adatok (azaz gyakorlatilag komplett számlaképek), az online pénztárgépek által beküldött adatok, a VIES révén kapott tagállamokkal kapcsolatos forgalmazási adatok és EKAER-adatok összekapcsolása és adott tetszőleges szempontú elemzése valósággá válik.

 Mindez itt van a kapuban. Ezzel a véletlenszerű ellenőrzések helyett olyan vállalkozások kerülnek a NAV hálójába, melyek jogsértő és költségvetést károsító magtartása több oldalról és rövid úton bizonyítható válik. Erre az adózóknak is fel kell készülniük. Az azonnali adatszolgáltatás és a rendelkezésre álló, vizsgálat alá vonható adatvagyon elemzésével az adóhatóság sokszor jobban ismeri a társaságot, mint annak vezetője. Az ilyen helyzetek elkerülésére és a hibák még az adatszolgáltatást megelőző kiszűrésére érdemes a vállalatoknak számviteli és adózási folyamataikat áttekinteniük és üzleti gyakorlatuk átvilágításával csökkenteniük a kockázataikat.

Címkék: adóellenőrzés big data Jancsa-Pék Judit EKAER Juhász Judit eSZJA