A termékek közösségen belüli értékesítése áfamentes, de az adómentességet mindig a könnyítést alkalmazó adóalanynak kell bizonyítania. A bizonyítás módja azonban nem egyszerű, a különböző tagállamok különböző igazolásokat kérnek, a hitelt érdemlő igazolás módja pedig a helyzettől függően változhat.
Elég, ha csak a magyar szabályozásra gondolunk. Nálunk, az ügylethez kapcsolódó igazolás származhat a felektől és/vagy harmadik személyektől. Egy igazolás bizonyító ereje annál nagyobb, minél inkább a felektől független, harmadik személytől származik. Bár a felektől (eladó – vevő) származó bizonyíték sem zárható ki automatikusan, amennyiben az eset összes körülményének vizsgálata során látható, hogy a termék igazoltan átkerült más tagállamba. Vigyáznunk is kell, mert ha az „eset összes körülménye” mégsem támasztja alá a termék másik tagállamba való kiszállítását, jön az ügylet adókötelessé való átminősítése, amely a fel nem számított áfát adóhiányként utólag megfizetteti 50%-os adóbírsággal és a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százaléka alapján számított késedelmi pótlékkal növelve. És akkor még örüljünk, ha büntetőjogi eljárást nem indítanak ellenünk. Az Európai Unió joggyakorlata alapján ugyanis nem ellentétes az Irányelvvel a közösségen belüli értékesítés adómentességének megtagadása, ha objektív körülmények alapján bizonyítást nyer, hogy az eladó nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének. Tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy adócsaláshoz járul hozzá, és nem tett meg minden tőle telhető ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy elkerülje ezt.
A rövid távú gyorsintézkedések utolsó módosítása erre a helyzetre vonatkozik; még ha nem is könnyíti meg feltétlenül a dokumentációs kötelezettségeket. Ezzel az uniós végrehajtási rendeletet módosítják, vagyis nem szükséges átültetni a hazai jogba. Az új szabályok szerint az adómentesség alátámasztására elegendő egy nyilatkozat és két egymással egybehangzó írásos dokumentum arról, hogy a termék valóban elhagyta az országot. A nehézséget az jelenti, hogy az írásos dokumentum mindenképpen a termékértékesítési ügyletben résztvevő felektől és egymástól is független személyektől kell származnia.
- A vevő nyilatkozatának tartalmaznia kell a dokumentum kiállításának dátumát, a vevő nevét és címét, a fuvarozás azonosító adatait, a magánszemély azonosító adatait, aki a vevő nevében átvette az árut. Az igazolást a vevőnek át kell adnia az eladónak a teljesítést követő hónap 10. napjáig;
- A két egymással egybehangzó további igazolásnak olyanoktól kell származnia, amelyek függetlenek az eladótól, a vevőtől és egymástól is. Ilyenek lehetnek:
- aláírt CMR dokumentumok, feljegyzések, betárolási jegy, légi szállítási számla vagy a fuvarozó számlája;
- biztosítási szabályzat a termékek fuvarozásával kapcsolatban vagy banki igazolás a szállítás kifizetéséről;
- nyilvános hatóságok, pl. közjegyző által kiállított igazolás az áru rendeltetési tagállamba való megérkezéséről;
- a rendeltetési országbeli raktár bevételezésről szóló hivatalos igazolás a raktár fenntartójától.
- Az adóhatóságok az eset összes körülményére tekintettel továbbra is megdönthetik az adómentesség alkalmazását.
A téma további cikkei:
Gyorsintézkedések élesben 1. rész
Gyorsintézkedések élesben 2. rész - A lehívásos vagy vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítések
Gyorsintézkedések élesben 3. rész – Az adószám kötelező ellenőrzése
Gyorsintézkedések élesben 4. rész – A láncértékesítések egységes kezelése