HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (3) 2019 (1) 2021 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) A1 nyomtatvány (3) Adatexport-Generátor (3) adatkezelés (2) adatszolgáltatás (22) adminisztráció (29) adó (1) adócsalás (8) adóelengedés (5) adóeljárás (1) adóellenőrzés (45) adóellenőrzések (13) adóelőleg-nyilatkozat (1) adóelőny (13) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adóhitel (2) adókedvezmény (64) adókönnyítés (7) adómentes (1) adómentes juttatás (6) adómérséklés (4) adórendszer (5) adótartozás (8) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adótörvény-változások 2020 ősz (4) adóváltozás (8) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (6) adózás rendje (3) adózói minősítés (4) áfa (75) áfa-bevallási tervezet (1) áfa-workshop (8) áfabevallás (7) áfacsalás (10) áfaegyenleg (5) áfakulcs (4) áfamentesség (2) áfareform (2) Ágoston Krisztián (12) agresszív adótervezési struktúrák (2) air (3) alanyi adómentesség (2) alapítvány (4) alkohol (1) állásidő (1) általános forgalmi adó (28) APA-eljárás (5) árfolyamkockázat (1) árfolyamkülönbözet (4) árfolyamnyereség (6) árfolyamveszteség (3) art (5) átalakulás (1) átalakulások könyvvizsgálata (1) átstrukturálás (1) áttérés euro alapú könyvelésre (1) automatikus információcsere (1) automatizálás (4) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (10) Bálint Orsolya (5) Bartha Noémi (1) befektetési jegy (2) beföldi összesítő jelentés (3) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelés (4) behajthatatlan követelések (3) belföldi összesítő jelentés (1) belterületbe vont ingatlan (1) BEPS (14) bércsökkentés (1) béren kívüli juttatás cafetéria (17) bérgyártás (3) bérszámfejtés (4) bértámogatás (8) beruházás (10) beszámoló (6) bevallás (1) bevallás-tervezet (2) big data (3) BIREG (1) bírság (35) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Blacklist check (3) Bod Péter Ákos (1) Bökönyszegi Kitti (4) Brexit (1) cafetéria (13) cash box (1) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) COVID-19 (42) családi adókedvezmény (2) családi kedvezmény (1) családi vállalkozások (1) családtámogatási ellátások (2) csökkentett munkaidő (1) csoportos biztosítás (1) csoportos konzultáció (1) csoportos tanácsadás (1) csoportos társasági adózás (7) DAC 6 (3) diák (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) digitalizáció (6) dohány (1) dohánytermékek (1) dr. Juhász Judit (4) dr. Menczel-Kiss Gellért (11) dr. Rácz Nóra (13) eelektromos autó (1) egészségbiztosítás (16) egészségügyi hozzájárulás (6) egészségügyi szolgáltatási járulék (7) egyéni vállalkozó (1) egyszerűsített beszámoló (1) egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (1) egyszer használatos műanyagok (1) eho (9) EKAER (20) EKÁER (2) EKHO (2) elektromos töltőállomás létesítése (1) elektronikus kereskedelem (1) elektronikus ügyintézés (5) Elek Diána (28) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (3) ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (2) energiaadó (1) energiahatékonyság (3) értékpapír (3) eSZJA (5) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) évzárás (4) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (3) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (14) fejlesztési tartalék (6) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) finanszírozás (2) fizetési halasztás (2) fizetési könnyítés (1) fizetés nélküli szabadság (2) Fotiadi Ágnes (16) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (2) gazdasági intézkedések (4) GDPR (1) gépjárműadó (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (2) határokon átnyúló adótervezési konstrukció (2) határozatok formai hibái (1) hazai vállalatcsoportok (2) helyi iparűzési adó (14) hibrid eszközök (1) hipa (7) hitel (1) hitelesített adóalany (1) home office (5) hozam (1) HR (10) IFRS (3) illeték (6) importáfa (1) ingatlan (4) ingatlanfejlesztés (3) ingatlan bérbeadása (1) innovációs járulék (1) iparűzési adó (4) izoláció (1) Jancsa-Pék Judit (133) járulék (12) jegyzett tőke (3) jogdíj (3) jogorvoslat (2) jövedéki adó (3) jövedéki termékek (1) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (3) K+F (4) Kálmán Veronika (4) kamat (2) kamatjövedelmek adózása (3) kapcsolt vállalkozás (20) KATA (8) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kijárási tilalom (1) kiküldetés (14) kimentési kérelem (1) Király László György (3) kisadók (9) kisértékű küldemény (3) kiskereskedelmi különadó (3) kisvállalati adó (1) kitüntetés (1) KIVA (10) klímavédelem (1) kockázati biztosítás (1) költségtérítés (1) könyvelés (3) könyvvizsgálat (5) környezetvédelem (8) környezetvédelmi termékdíj (14) koronavírus (33) ktd (7) külföldi munkavállalás (8) különadó (11) különös adó-visszatérítés (2) kúria jogegységi határozat (1) kurzarbeit (10) kutatás-fejlesztés (5) láncértékesítés (4) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerDigital (13) LeitnerLeitner (15) lekötött tartalék (1) logisztika (1) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (9) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megbízási jogviszony (1) megbízható adózó (3) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) mérleg (1) minimálbér (2) minimumadó (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkaerő-piaci támogatás (1) munkajog (5) munkavállalói résztulajdonosi program (2) munkaviszonyon felüli jövedelmek (1) M lapok (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye (1) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (2) nemzetközi adózás (13) nemzetközi fuvarozás (1) nemzetközi vállalatcsoportok (4) népegészségügyi termékadó (1) neta (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (3) nyilvántartás (19) nyugdíj (9) nyugdíj-előtakarékossági számla (4) nyugdíjasok járulékkötelezettsége (2) nyugdíjasok kiegészítő tevényesége (2) nyugdíjasok munkavállalása (3) nyugdíjas szövetkezet (2) nyugdíjbiztosítás (4) nyugdíjjárulék (2) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzés (1) önellenőrzési pótlék (2) önkéntes pénztár (1) online pénztárgégép (1) Online számla-adatszolgáltatás (3) online számla-adatszolgáltatás (21) online számlázás (21) online számlázó programok (22) országonkénti jelentés (6) osztalék (8) osztalék fizetési korlát (1) otthoni munkavégzés (1) Palicz Marianna (6) pályázat (2) Partner review (2) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) piaci értéken való értékelés (1) Pintér Gabriella (1) Posting irányelv (1) pótbefizetés (2) quick fixies (9) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) rehabilitációs adó (2) rehabilitációs hozzájárulás (2) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (2) reprezentáció (1) részletfizetés (3) részmunkaidő (1) részvény (2) rokkantsági ellátás (1) SAF-T (1) saját tőke (2) semmisségi okok (1) Siklós Márta (39) Single use plastic (1) single vat area (1) social distance (1) start-up (2) SUP (1) szakképzési hozzájárulás (7) szálláshely-szolgáltatás (2) számlakorrekció (1) számlázó program (6) számvitel (15) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (33) személyi jövedelmadó bevallás (21) személyi kedvezmény (5) Szép-kártya (2) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szerződéses gyártás (3) szja (56) szochó (20) szociális hozzájárulás (22) szociális hozzájárulási adó (9) szokásos piaci ár (2) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) támogatás (5) tao (13) társadalombiztosítás (17) társadalombiztosítási járulék (4) társasági adó (40) tartós befektetési számla (3) távmunka (3) Taxand (2) TB (7) TBSZ (2) telephely (3) teljesítésekkel arányos bevétel-elszámolás (1) termékdíj (5) Timár Katalin (3) tőkeemelés (1) tőkehelyzet rendezése (3) tőkejövedelmek (9) tőkejövedelmek adózás cikksorozat (5) tőkekivonás (2) tőkepiaci ügylet adózása (2) tőketartalék (1) törzstőke (4) Tóth Dorottya (1) tőzsdei ügyletek (1) transzferár (40) transzferárazás (10) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) ügyfélkapu (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) utólagos adóalap-csökkentés (2) üzleti út (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (2) vállalkozásból kivont jövedelem (1) vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (6) vámeljárás (5) vámkezelés (2) védett kor (1) versenyképesség (2) VIES-validátor (3) webinárium (4) XML (1) XML-Validátor (3) XSD 2.0 (1) XSD 3.0 (1) • szociális hozzájárulási adó (1) Címkefelhő

Potenciálisan agresszív struktúrák? – Ismerje meg jobban jelentéstételi kötelezettségét!

2020.01.07. 09:01 leitnerleitner

2020 nyarától a tanácsadóknak, könyvvizsgálóknak ügyvédeknek jelenteniük kell, ha potenciálisan agresszív nemzetközi adótervezési struktúrával találkoznak ügyfeleiknél. Mivel a DAC 6 irányelv „élesítése” az adótanácsadó, könyvelő, könyvvizsgáló szakmákra újabb kötelezettséget telepít, ennek teljesítésére időben fel kell készülni. Várható az is, hogy az alkalmazás során felmerülő problémák miatt az EU-n belül további harmonizációs lépések lesznek szükségesek.

tilosbanjar_titkolozik.jpg

A „DAC” mozaikszó: a Directive of Administrative Cooperation, vagyis az EU tagállamainak adózás terén való közigazgatási együttműködését célzó tanácsi irányelvre utal. A DAC irányelv eddigi módosításai bevezették a számlainformációkra vonatkozó standardokat, a nemzetközi (határokon átnyúló) információcserét a feltételes adó-megállapítási határozatok kapcsán, az automatikus információcserét a multinacionális vállalatcsoportok országonkénti jelentéstételével kapcsolódva, azaz a CbC-riportot, illetve a bankok pénzmosás miatti ügyfél-átvilágítási eljárásához való hozzáférés biztosítását az adóhatóságok részére.

A jelenlegi – vagyis az ötödik – módosítást a köznyelvben DAC 6 irányelvnek hívjuk. Célja a határokon átnyúló potenciálisan agresszív adótervezési struktúrák feltárása azáltal, hogy a tagállamok cikkünkben később részletesen bemutatott alanyi kört köteleznek arra, hogy az észlelt „káros” struktúrákat „jelentsék”, azokról adatot szolgáltassanak, melyet aztán a tagállamok automatikus adatcsere keretében „megosztanak” valamennyi tagállami illetékes hatósággal. A DAC 6 irányelv 2019 december végéig adott határidőt a tagállamoknak, hogy a módosítást nemzeti jogrendjükbe bevezessék, és hogy legkésőbb 2020 júliusától alkalmazzák.

Célok, funkciók és módszer

A DAC 6 irányelv eredeti hármas célja vagy funkciója a következő:

  • egyrészt az adóalap védelme, azaz az ügylet ott legyen adóztatható, ahol a tényleges értékteremtő folyamatok lezajlanak,
  • másrészt a méltányos adóztatáson alapuló belső piaci környezet megteremtése, azaz adópolitikai funkciója a lehetséges „kiskapuk” bezárása,
  • és harmadrészt a prevenció, azaz legyen hatékony elrettentő eszköz, és ösztönözze az adózókat az agresszív adótervezési struktúrák használatának megszüntetésére, elkerülésére. 

Alapvető módszere a kötelező jelentéstétel, adatszolgáltatás a potenciálisan agresszív nemzetközi adózási struktúrákról és a jelentett adatok tagállamok közötti automatikus cseréje.

Az irányelv tárgya

Az irányelv meghatározza a határon átnyúló konstrukció fogalmát, majd a jelentendő struktúrát.

Ezt a fő előny megállapítására irányuló teszttel (main benefit test) lehet megtenni. Azt kell vizsgálni, hogy a struktúra létrehozásával lehet-e adóelőnyre számítani. Ez az úgy nevezett „ex ante” perspektíva: azaz, ha már a megvalósítás előtt tudható és várható az adóelőny elérése, felmerül a jelentéstételi kötelezettség kérdése.

A teszt alapvetően az adókikerülés esetleges kockázatára utaló ismertetőjegyek vizsgálatából (main benefit test) áll, és ha akár eggyel is rendelkezik az adott struktúra, akkor potenciálisan agresszívnek minősül, és jelenteni kell. A DAC 6 irányelv bevezeti a „saját kapcsolt vállalkozás” fogalmát is, melyre a jelentéstételre kötelezetteknek figyelniük kell.

Ki kötelezett jelentéstételre?

Minden, az Európai Unióhoz kötődő, adótervezésben közreműködő személy és speciális esetben maguk az érintett adózók.

Az adótervezésben közreműködőnek tekinthető, aki kidolgozza, megszervezi a jelentendő struktúrát, irányítja a végrehajtást, vagy tanácsot, támogatást, segítséget nyújt ahhoz, akiről szakértelme és ismeretei alapján elvárható, hogy azt felismerje. Azaz gyakorlatilag az adótanácsadók, adószakértők, könyvvizsgálók és ügyvédek.

Az Európai Unióhoz való kötődés az jelenti, hogy az adótervezésben közreműködőnek van adóügyi illetősége, telephelye, székhelye valamely tagállamban, vagy szerepel valamilyen jogi, adózási vagy tanácsadói szolgáltatásokkal foglalkozó tagállami szakmai szövetség nyilvántartásában.

Ha az adótervezésben közreműködőnek a nemzeti jogszabály alapján felmentést adnak az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól (pl. ügyvédek esetében az ügyvédi titoktartásra való hivatkozással), akkor ez magára az érintett adózóra hárul.

Az üzleti titok problémája

Felvetődik a kérdés, hogy mivel a jelentéstétel jó eséllyel adótitkot, üzleti titkot, magántitkot, ügyvédi titoktartás alá eső titkot is érint, nem áll-e szemben a „titok” megtartásához való jog és a jelentéstételi kötelezettség.

Az üzleti titok védelme alól kivételt képez, ha jogszabályi kötelezettségből fakad az üzleti titok felfedése. Azonban, ha az adótitok magántitoknak minősülne – kérdés, hogy ki és mi alapján fogja minősíteni – akkor kellene eldönteni, hogy az adatszolgáltatás „jogos” volt-e. Feltételezzük, hogy az irányelv alapján készülő magyar szabályozás meg fogja alapozni azt, hogy ne lehessen jogosulatlannak minősíteni az adattovábbítást. Azonban, ha a „jelentett struktúráról” kiderül, hogy mégsem igaz rá, hogy potenciálisan agresszív adótervezési struktúra lenne, akkor a magántitok jogosulatlan felhasználásának esete forogna fenn. Az ügyvédi titoktartás még ennél is kényesebb témának számít.

Feloldhatja ezt az ellentmondást, hogy a tagállamok felmentést adhatnak az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha ez a nemzeti jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettség megsértését eredményezné. A magyar implementáció él ezzel a lehetőséggel, és kimondja, hogy mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól az, aki, ha teljesítené az adatszolgáltatást, akkor megsértené a tevékenységét szabályozó jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettségét. Ebben az esetben a többi közreműködőt és/vagy az érintett adózót kell értesítenie.

A könyvvizsgálat során szerzett információkkal kapcsolatban is felmerülhetnek még hasonló tisztázandó kérdések az alkalmazás során. Annyi azonban már most is látszik, hogy mivel a titokvédelemre tagállamonként más jogszabályok vonatkoznak, tagállamonként eltérő lehet az irányelv alkalmazása.

Jelentéstétel határideje

Általánosan 30 napon belül kell az adatszolgáltatást teljesíteni, attól a legkorábbi időponttól számítva, hogy a jelentendő konstrukció végrehajtásra kész, végrehajtásának első lépésére sor került. Az első jelentéstétel határideje 2020 októbere, azonban a DAC 6 irányelv hatályba lépését követően, a 2018. 06. 25-e és 2020 júliusa közötti időszakra eső ügyekről 2020. 08. 31-ig kell jelenteni. Az irányelv szerint a jelentett adatokat a tagállamok az automatikus információcsere keretében negyedévente osztják meg egymással.

A magyar szabályozás

A magyar szabályozás 2020. július 1-vel lép hatályba, és alapvetően az irányelv rendelkezéseit veszi át. A jelentéstételi kötelezettség a közvetlen adókra terjed ki, vagyis az áfa, a jövedéki adók és járulékok kivételével minden az Adózás rendjéről szóló törvényben szabályozott adónemre.

500.000 Ft mulasztási bírságot szabhatnak ki azokra, akik elmulasztják az adatszolgáltatási kötelezettségüket, vagy késve, valótlan tartalommal, hibásan teljesítik. Ha felszólítás ellenére sem tesznek jelentést, 5.000.000 Ft mulasztási bírságot kaphatnak. A DAC 6 irányelv előírja, hogy a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Ha figyelembe vesszük, hogy egy agresszív adóstruktúra „üzembe helyezésével” mekkora lehet az elérhető nyereség, nem biztos, hogy ezek a bírságtételek megfelelnek ennek az elvárásnak.

A tagállamoknak évente értékelést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz az információcsere hatékonyságáról, és az elért eredményekről, és kétévente felülvizsgálják a main benefit test elvégzéshez szükséges ismertetőjegyek összeállítását, és ha szükséges, módosítják a szabályozást.

Címkék: Siklós Márta dr. Juhász Judit DAC 6 agresszív adótervezési struktúrák

süti beállítások módosítása