Az áfatörvény 2020. január 1-jétől Magyarországon is lehetőséget biztosít arra, hogy a véglegesen behajthatatlanná váló követelések utáni áfát az adóalany utólagos adóalap csökkentés keretében visszakaphassa az adóhatóságtól.

Az Európai Uniós hozzáadottérték-adókról szóló irányelvek eddig is lehetővé tették a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos utólagos adóalap módosítást, a véglegesen behajthatatlanná vált követelések áfájának visszaigényelését.

Eszerint, a

• „Lemondás, visszautasítás [helyesen: felmondás, elállás, teljesítés meghiúsulása], illetve teljes vagy részleges nemfizetés, avagy az értékesítés bekövetkezte [helyesen: az ügylet teljesítése] utáni árengedmény esetén az adóalap a tagállamok által meghatározott feltételek szerint megfelelő mértékben csökken.
• A tagállamok azonban a teljes vagy részleges nemfizetés esetén eltérhetnek e szabálytól.” 

A közösségi áfa szabályok tehát csak lehetőségként biztosítják a tagállamok számára a teljes vagy részleges nemfizetés esetén az utólagos adóalap csökkentést. Hazánk pedig eddig ezt nem is vezette be, ezzel azonban megszegte az általános forgalmi adó harmonizációval kapcsolatos EU-s elvárásokat.

Ahogyan azt az Európai Bíróság az 1997. július 3‑i Goldsmiths ítéletében (C‑330/95) hangsúlyozta, az adó alapjának a ténylegesen kapott ellenértéket kell tekinteni. Az adóhatóság tehát nem szedhet be magasabb áfát annál, mint amennyit az adóalany ténylegesen megkapott. Ezzel összhangban az áfa irányelvek a teljesítés meghiúsulása, teljes vagy részleges nemfizetés és az ügylet teljesítése utáni árengedmény esetén az adóalap és az adóalany által fizetendő áfa összegének a csökkentésére kötelezi a tagállamokat. Ha a tagállamok kizárják az áfa alapjának csökkentését a véglegesen behajthatatlanná vált követelésekkel kapcsolatban – ahogyan azt Magyarország is tette – az ellentétes az áfasemlegesség elvével.

A tagállamok hatóságainak feladata tehát, hogy az arányosság elvének tiszteletben tartásával a nemzeti jog sajátosságaira tekintettel meghatározzák az adóalany által a nemfizetésre vonatkozóan benyújtandó bizonyítékokat. Ezek a fizetésképtelenségi eljárások eredményéhez kapcsolhatók ugyan, azonban ahogyan azt az EUB a C‑246/16. sz. Enzo Di Maura ügyben is hangsúlyozta, a hatóságoknak már a fizetésképtelenségi eljárások során is meg kell adnia a lehetőséget az áfa visszatérítésére, mivel ezek a hosszú eljárások súlyos likviditási problémát okozhatnak az érintett értékesítők számára.

Az EUB állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamennyi olyan esetben, amikor valamely irányelv rendelkezései a tartalmuk alapján feltétlenek és kellően pontosak, azokra az adóalanyok a tagállammal szemben közvetlenül hivatkozhatnak. Tehát amennyiben az érintett tagállam nem vagy nem megfelelően ültette át az irányelvet a nemzeti jogba, akkor a közösségi jog közvetlenül alkalmazható.

A fenti irányelvek tehát a véglegesen behajthatatlanná vált követelések esetére előírják, hogy az adóalapot a tagállamok által meghatározott feltételek szerint megfelelő mértékben csökkenteni kell. Ugyanakkor a csökkentés összegének meghatározásában bizonyos mérlegelési mozgásteret enged a tagállamoknak, de ez nem érinti az adóalap csökkentésének biztosítására irányuló kötelezettség egyértelmű és feltétlen jellegét.

Hazánk ezzel szemben nem tette lehetővé a behajthatatlan követelés áfa tartalmának visszaigénylését, arra hivatkozva, hogy az irányelv a nemzeti jogba való átültetésekor élt azzal a fent idézett lehetőséggel, hogy eltérjen az áfaalap csökkentésére vonatkozó kötelezettségtől.

Az EUB azonban tavaly a C‑292/19. sz., PORR Építési Kft. ügyben kimondta, hogy az irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az áfa alapjának csökkentését, ha az adóalany bizonyítani tudja, hogy az adósával szemben fennálló követelés véglegesen behajthatatlanná vált. Ennek a vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata. Tehát a közösségi jogba ütközik az a magyar szabály, miszerint a behajthatatlan követelések esetén nincs lehetőség a számlakibocsátó oldalán az általános forgalmi adó alapjának csökkentésére.

A behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylése a gyakorlatban

Az eredeti, részletes szakmai cikk az Áfa-Kalauzban jelent meg.