Napjainkban teljesen természetes, hogy magyar diákok közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat külföldi oktatási intézményben folytatják. Kérdés, hogy hol jogosult a diák az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére?

Alanyi jogon azok a diákok vehetik igénybe Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokat (orvosi ellátást, gyógyszertámogatást, kórházi ellátást), akik

• kiskorú állampolgárok és magyarországi lakóhellyel rendelkeznek,
• vagy olyan nagykorú személyek, akik a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartoznak, vagyis magyar egyetemmel állnak hallgatói jogviszonyban,
• vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek.

Cikkünkben először bemutatjuk a szabályokat, majd gyakorlati példákon keresztül igyekszünk segítséget nyújtani a külföldön tanuló, esetleg munkát is vállaló diákok és szüleik részére. A kérdéskör teljes körű tisztázásához nemcsak a magyar jogszabályokat, hanem az európai közösségi jogi szabályozást (EU tagállamok + Svájc + Norvégia + Liechtenstein + Izland) is figyelembe kell venni.

1. Magyarországon nappali tagozatos diák külföldön tölt egy szemesztert

Alanyi jogon jogosultak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére azok a magyar állampolgárságú tanulók, akik Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és még kiskorúak.

Továbbá egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosultak azok a magyar állampolgárságú diákok is, akik már nem kiskorúak, de a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatják tanulmányaikat.

Ha a fenti felsorolások alá tartozó diák, aki már rendelkezik hallgatói jogviszonnyal Magyarországon, ám azt külföldi tanulmányaira tekintettel szünetelteti, vagy a belföldi jogviszonyának keretében tanul külföldön, jogosult hallgatói jogviszonya alapján teljes körű egészségügyi ellátásra Magyarországon. A tanulmányok alatt szükségessé váló ellátásokat külföldön a Magyarországon kiváltott Európai Egészségbiztosítási Kártyával (továbbiakban „EHIC-kártya”) veheti igénybe.

2. Magyar állampolgárságú nagykorú külföldön tanul, jelentősebb külföldi ösztöndíj és munkavállalás nélkül, tanulmányait a szülei finanszírozzák

A külföldi képzések nem tartoznak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá. Így, amennyiben a külföldön tanuló diák az 1. pont szerint nem minősül biztosítottnak, de az állandó lakóhelye és érdekeltségeinek központja Magyarországon van, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A járulék megfizetésével az egészségügyi ellátások teljes körére jogosulttá válik.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7710 forint, napi összege 257 forint. A járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a 19T1011-es adatlap kitöltésével. Az adatlap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve letölthető az adóhatóság honlapjáról: www.nav.gov.hu is. A bejelentkezési kötelezettséget az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.

A járulékfizetési kötelezettség azonban csak a diákigazolványra való jogosultság megszűnését követő 45 napot követően keletkezik.

Diákigazolványra jogosult:

– a tanuló a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31-ig;

– a hallgató a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-ig, ha a hallgatói jogviszonya az I. félévben szűnik meg; október 31-ig, ha a hallgatói jogviszonya a II. félévben szűnik meg.

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága tehát a fenti dátumokat követő 45. napon szűnik meg, és amennyiben a tanuló, hallgató nem jogosult biztosítottként vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosultként az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, akkor a 46. naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni utána.

Az adóhatóság az adatlap benyújtását követően a havi járulékfizetési kötelezettséget előírja. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig csekken vagy átutalással kell befizetni.

A járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti (pl. a jövedelemmel nem rendelkező személy után a családtagja). A járulékfizetésre kötelezett személynek a járulékfizetés átvállalását az állami adóhatósághoz 15 napon belül be kell jelenteni, mert csak az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé az átvállalás/befizetés. Ha a járulékfizetést átvállaló nem fizeti be a járulékot, a járulékfizetésre egyébként kötelezett személy lesz köteles megfizetni azt, az átvállalástól függetlenül.

Mentesül a járulék fizetése alól az a személy, akinek kérelmére – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a szociális rászorultságról hatósági bizonyítványt állít ki. Az egészségügyi szolgáltatásra való szociális rászorultságot a járási hivatal annak állapíthat meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120%-át (2019-ben a 34.200,- Ft-ot), illetve egyedül élő esetén a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150%-át (2019-ben a 42.750,- Ft-ot) és családjának vagyona nincs.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését szintén a fenti adatlapon kell bejelenteni. Ezután az adóhatóság az adatlap benyújtását követően az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség vége időpontját követő naptól megszünteti a járulék előírását.

Fontos! Ha a magánszemély a fizetési kötelezettség megszűnését nem jelenti be, akkor az adóhatóság nyilvántartásában továbbra is kötelezettként szerepel, és az adószámláján az egészségügyi szolgáltatási járulék folyamatosan előírásra kerül.

3. Magyar állampolgárságú nagykorú személy külföldön tanul és dolgozik

Gyakori manapság az az eset is, hogy valaki külföldi tanulmányok és egyidejűleg munkavégzés szándékával hagyja el ideiglenesen Magyarországot, hogy önállóan, szülői segítség nélkül lábra álljon.

Külföldön történő munkavégzés esetén az EU közösségi jog szerint a munkavégzés államában keletkezik biztosítási kötelezettség, és ott lesz jogosult az adott személy többek között az egészségbiztosítási ellátások igénybe vételére is.

A fent felsorolt államok szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítást és annak megszűnését is 15 napon belül be kell jelenteni itthon, a kormányhivatal illetékes hivatalánál. A bejelentési kötelezettség a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalánál, illetve Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi Hivatalánál személyesen vagy postai úton, továbbá, amennyiben rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval, úgy ügyfélkapun keresztül teljesíthető.

A bejelentéssel az itthoni TAJ számot ideiglenesen érvénytelenítik. A külföldi biztosítás alapján (melyet a külföldi állam intézménye által kiállított A1 nyomtatvány igazol) az unió tagállamában kiállított EHIC-kártyával lehet igénybe venni hazánkban az egészségügyi ellátásokat, az orvosilag szükséges mértékben. Egy esetben van lehetőség a két államban történő teljes körű ellátás igénybevételére, ha a külföldi biztosító egy úgynevezett S1-es nyomtatványt állít ki.

Lássunk 2 gyakorlati példát!

„A” példa

Kiss Zsombor magyar állampolgárságú diák. A szülei Magyarországon élnek. Zsombor 1 évig Párizsban folytatja a tanulmányait, ahol egy kis lakást bérel. Ösztöndíjat nem kap külföldön, tanulmányait a szülei finanszírozzák. 3 hetente hazalátogat a szüleihez.

Értékelés: Kiss Zsombor tanulmányai nem jelentenek jövedelemszerző tevékenységet, másrészt a tanulmányait a szülei finanszírozzák, akik még eltartják. Azok a tények, hogy Zsombor gyakran visszatér a szülei otthonába, és még a szülei tartják el, akik a tanulmányait finanszírozzák, határozottan azt mutatják, hogy a szokásos lakóhelye még Magyarország, ahol a szülei élnek. Így Magyarországhoz köthető a biztosítási jogviszonya, ahol kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére. Ennek révén Magyarországon teljes körűen jogosult az egészségügyi ellátások igénybevételére. A francia állam nem kötelezheti járulékfizetésre, ott a szükségessé váló egészségügyi ellátásokat a Magyarországon kiváltott Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EHIC-kártya) veheti igénybe.

„B” példa

Nagy Katalin magyar állampolgárságú diák. A szülei Magyarországon élnek. Katalin Németországban folytatja a tanulmányait, ahol egy kis lakást bérel. Német ösztöndíjra jogosult, amely fedezi valamennyi kiadását. A hétvégét legtöbbször Németországban tölti a barátaival.

Értékelés: Ebben a helyzetben az EU-s szabályozásban felsorolt legtöbb elem (nem jövedelemszerző tevékenység, jövedelemforrás, lakáshelyzet) azt a feltevést támasztják alá, hogy Katalin áthelyezte az érdekeltségének központját Németországba. Következésképpen, mivel Katalin Németországban megélhetéssel rendelkezik és szüleitől függetlenül él ott, ottani lakóhellyel rendelkezőnek tekinthető. Így Németországban fizet járulékokat, ott teljes körűen jogosult az egészségügyi ellátások igénybevételére. A magyar állam nem kötelezheti járulékfizetésre, itt a szükségessé váló egészségügyi ellátásokat a Németországban kiváltott EHIC-kártyával veheti igénybe.