HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) 2019 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) A1 nyomtatvány (3) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (15) adminisztráció (20) adócsalás (7) adóeljárás (1) adóellenőrzés (43) adóellenőrzések (12) adóelőny (9) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (48) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (2) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adóváltozás (2) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (5) adózás rendje (3) adózói minősítés (3) áfa (65) áfa-workshop (8) áfacsalás (8) áfakulcs (4) áfamentesség (2) áfareform (2) agresszív adótervezési struktúrák (1) air (3) alanyi adómentesség (2) állásidő (1) általános forgalmi adó (25) APA-eljárás (2) árfolyamnyereség (2) art (5) átalakulások könyvvizsgálata (1) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (8) Bálint Orsolya (1) Bartha Noémi (1) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelés (2) behajthatatlan követelések (1) belterületbe vont ingatlan (1) BEPS (14) bércsökkentés (1) béren kívüli juttatás cafetéria (13) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) big data (2) bírság (34) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) COVID-19 (9) családi adókedvezmény (2) családi vállalkozások (1) csoportos biztosítás (1) csoportos társasági adózás (5) DAC 6 (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (4) dr. Menczel-Kiss Gellért (8) dr. Rácz Nóra (12) egészségbiztosítás (11) egészségügyi hozzájárulás (4) egészségügyi szolgáltatási járulék (2) egyszerűsített beszámoló (1) eho (9) EKAER (16) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (17) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (1) eSZJA (4) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (1) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) fizetés nélküli szabadság (2) Fotiadi Ágnes (8) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) gazdasági intézkedések (4) GDPR (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (2) határozatok formai hibái (1) helyi iparűzési adó (7) hibrid eszközök (1) hipa (1) hitelesített adóalany (1) home office (1) IFRS (3) illeték (5) importáfa (1) ingatlan bérbeadása (1) izoláció (1) Jancsa-Pék Judit (110) járulék (10) jogdíj (3) jogorvoslat (2) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (12) KATA (2) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kiküldetés (13) kimentési kérelem (1) Király László György (2) kisadók (7) kitüntetés (1) KIVA (3) kockázati biztosítás (1) könyvelés (3) könyvvizsgálat (5) környezetvédelmi termékdíj (7) koronavírus (6) külföldi munkavállalás (7) különadó (9) különös adó-visszatérítés (2) kúria jogegységi határozat (1) kutatás-fejlesztés (3) láncértékesítés (4) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (15) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (5) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megbízható adózó (1) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (3) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (2) nemzetközi adózás (12) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjasok munkavállalása (1) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (2) online számla-adatszolgáltatás (12) online számlázás (13) online számlázó programok (14) országonkénti jelentés (6) osztalék (4) otthoni munkavégzés (1) Palicz Marianna (2) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) Pintér Gabriella (1) Posting irányelv (1) pótbefizetés (1) quick fixies (8) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) rehabilitációs adó (2) rehabilitációs hozzájárulás (2) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részletfizetés (1) részmunkaidő (1) részvény (1) rokkantsági ellátás (1) semmisségi okok (1) Siklós Márta (33) single vat area (1) social distance (1) start-up (2) szakképzési hozzájárulás (3) szálláshely-szolgáltatás (1) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (12) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (15) személyi jövedelmadó bevallás (11) személyi kedvezmény (1) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szja (39) szochó (9) szociális hozzájárulás (10) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (7) társadalombiztosítás (7) társasági adó (33) tartós befektetési számla (2) Taxand (2) TB (1) TBSZ (1) teljesítésekkel arányos bevétel-elszámolás (1) Timár Katalin (3) tőkejövedelmek (4) tőkekivonás (1) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) Tóth Dorottya (1) transzferár (28) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) ügyfélkapu (1) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) utólagos adóalap-csökkentés (2) üzleti út (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (2) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (1) vámeljárás (1) védett kor (1) Címkefelhő

Azonos munkáért azonos bér és azonos munkafeltételek a kiküldötteknek is

2020.03.16. 15:15 leitnerleitner

A külföldre kiküldött munkavállalók érdekeit kiemelten védő új uniós munkajogi szabályokat fogadtak el, amelyeket a magyar jogba várhatóan 2020. július 30-ig fogják átültetni. Az új szabályozás, a 96/71/EK irányelv vagy más néven a Posting irányelv célja, hogy összehangolja a küldő és fogadó országok munkajogi szabályait és egyenlő munkafeltételeket biztosít a kiküldötteknek is.

munkajog_vedelem_kisebb.jpg

A külföldi munkavállalás napjainkban egyre jellemzőbb. A kiküldetésben dolgozók száma 2016-ban az EU-ban 2,3 millió fő volt, ami az összes foglalkoztatott 0,4 százalékát tette ki. 2010 és 2016 között a kiküldött munkavállalók száma az EU-ban 69%-kal emelkedett.

Munkavállalók külföldi kiküldetése esetén számos joganyag rendelkezéseit kell alkalmazni. Ide tartoznak többek között a fogadó és a kiküldő munkáltató országa közötti, a kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmények, az Európai Parlament és Tanács szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK számú rendelete és annak végrehajtására vonatkozó 987/2009/EK rendelet vonatkozó rendelkezései. Korábbi cikkeinkben már részletesen bemutattuk az adózási és társadalombiztosítási szabályokat, de ugyanilyen fontos a munkajogi szabályok betartása is, melynek elmulasztása esetén is jelentős bírságokkal kell számolni.

Átfogó cikksorozatunk mostani első cikkében a kiküldetésekre vonatkozó jelenleg érvényben lévő munkajogi rendelkezéseket és ezek módosításait elemezzük. A következő, 2. részben azokat a munkafeltételeket mutatjuk be, melyeket a külföldi kiküldöttet fogadó magyar munkáltatónak kell biztosítania a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve szerint. A cikksorozat 3. része pedig az Adóhatóság, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az illetékes Munkaügyi Hatóság felé teljesítendő bejelentési kötelezettségeket öleli fel.

A nemzetközi fuvarozásra vonatkozó specifikus szabályokat a mobilitási csomagon belül fogadták el, hazai szabályait a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) és a munkavédelemről szóló 1996 évi LXXV. törvény tartalmazza.

A magyar munkavállaló dönthet úgy, hogy szabad mozgási jogával élve önállóan vállal munkát külföldön. Ebben az esetben a fogadó ország hazai munkavállalóival azonos megítélés alá esik az adózás, társadalombiztosítás, valamint a munkavédelem terén. Ugyanakkor kiküldött munkavállalóként is végezhet munkát ideiglenesen egy másik tagállamban a munkáltatója nevében és javára egy meghatározott célból. Ebben az esetben a munkavállalóra elsődlegesen a kiküldő ország jogszabályai vonatkoznak. Eddig a munkavégzés helye szerinti ország joga alapján csak bizonyos jogosultságok illették meg.

A Posting irányelv egyrészt méltányos béreket és egyenlő versenyfeltételeket szeretne biztosítani a kiküldő vállalatok és a fogadó országok munkavállalóinak úgy, hogy közben a kiküldő vállalkozás javára érvényesüljön a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó elv is. Rendelkezéseit az alábbi esetekben kell alkalmazni:

  • Egy vállalat munkavállalókat küld ki egy tagállam területére saját nevében és saját irányítása alatt, a kiküldő és a fogadó vállalkozás között létrejött szerződés alapján, és a kiküldő vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.
  • Egy vállalat munkavállalókat küld ki a tagállam területén a csoport tulajdonában lévő telephelyre vagy vállalkozáshoz, és a kiküldő vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.
  • Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vagy munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozás munkavállalót küld ki egy tagállam területén letelepedett vagy ott működő vállalkozáshoz, és a kiküldő cég és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.

Az eredeti Posting irányelv az alábbi területeken írta elő a munkavállalót fogadó államéval azonos előírások alkalmazását:

  • maximális munkaidő és minimális pihenőidő;
  • minimális éves szabadság;
  • minimális bérszint, beleértve a túlóradíjakat; ez a pont nem vonatkozik a kiegészítő foglalkozási nyugdíjrendszerekre;
  • munkavállalók rendelkezésre bocsátásának feltételei, különösen a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások esetében;
  • munkahelyi egészség, biztonság és higiénia;
  • védő intézkedések a várandós vagy gyermekágyas nők, gyermekek és fiatalok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat illetően;
  • férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód és más megkülönböztetést tiltó rendelkezések.

Az intézkedések korábban tehát csak a fogadó állam jogszabálya szerint fizetendő minimális bérszintet biztosították a kiküldött munkavállalónak, és helyi szabályozás kérdése, hogy milyen elemek tartoznak ide az alapbéren felül (pl. pótlék, jutalom, 13. havi fizetés).

A kiküldetések során adódó jogalkalmazási nehézségek azonban azt mutatták, hogy a Posting irányelv tartama nem kielégítő, valamint ellentmondásban áll más, a nemzetközi kiküldetéseket érintő jogszabályokkal. A tartalmi hiányosságok teret engedtek a különböző tisztességtelen munkáltatási formáknak, mint például az ún. postafiók-vállalkozások, színlelt egyéni vállalkozások, tisztességtelen munkaerő-kölcsönzési ügynökségi formák, amelyek gyakorlatilag kihasználták a tagállamok közötti bér-, és legfőképpen társadalombiztosítási járulék-különbségeket sok esetben megkárosítva ezzel a munkavállalókat.

Az Európai Bíróságnak az irányelv elfogadása óta hozott ítéletei sem biztosították a szükséges jogi egyértelműséget, az egyértelmű normák hiánya bizonytalan helyzetet teremtett. Ezen felül a Bíróság néhány ítélete az irányelv eredetileg minimumszabályoknak tekintett foglalkoztatási normáit a foglalkoztatási feltételek „felső határává” alakította át. Időközben a Bíróság azonban két olyan ítéletet is hozott, amely nagyobb fokú védelmet biztosít a kiküldött munkavállalók számára: a munkavállalók bércsoportokba való besorolására vonatkozó, kollektív szerződésben foglalt, általánosan kötelező erejű és átlátható módon meghatározott különböző szabályokat a kiküldött munkavállalók esetében is alkalmazni kell. Egy másik döntés szerint a tagállamok a közbeszerzési ajánlattevők és alvállalkozóik számára előírhatják, hogy alkalmazottaik számára meghatározott összegű minimálbért fizessenek.

A jogbiztonság megteremtése és az ellentmondások kiküszöbölése érdekében tehát az Európai Bizottság már 2014-ben megreformálta a munkavállalók kiküldetéséről szóló eredeti irányelvet (2014/67/EU végrehajtási irányelv), és megerősítette a végrehajtását. Ezek a reformok figyelembe vették az Európai Szerződések frissítéseit és a mobilitási formák változásait.

A módosítás célja volt, hogy új eszközöket nyújtson a szankciók kijátszása elleni küzdelemben, kezelje a postafiók cégek működése kapcsán keletkező jogi problémákat, és segítse a tagállamokat a munkafeltételek ellenőrzésében és az alkalmazandó szabályok végrehajtásában. Jelentős előrelépés volt, hogy a kiküldetésért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködést erősítése, mivel az irányelv kimondta a segítségnyújtás iránti megkeresésekre való válaszadás kötelezettségét, határidőket állapított meg az információkérések megválaszolására, és az egyik tagállam által kiszabott szankciókat és bírságokat már egy másik tagállamban is be lehetett hajtani.

A végrehajtási irányelv a következőkkel egészítette ki a kötelezettségeket:

  • A fogadó tagállam illetékes hatóságának – szükség esetén szorosan együttműködve a letelepedés helye szerinti tagállammal – meg kell vizsgálnia a kiküldetés tényleges jellemzőit, hogy valóban ideiglenes jellegű-e, valamint azt, hogy a munkaadó valóban abban a tagállamban működik-e, amelyből a kiküldés történik.
  • Az illetékes hatóságoknak annak érdekében, hogy igazolják, hogy a vállalkozás ténylegesen folytat-e érdemi tevékenységet letelepedési helye szerinti tagállamban igazgatási és adminisztratív tevékenységeken kívül, meg kell vizsgálniuk a vállalkozás forgalmának nagyságát, figyelembe kell venniük a különböző valuták vásárlóereje közötti eltéréseket.
  • A kiküldő vállalkozásnak nyilatkoznia kell a fogadó állam felé a tevékenységét jellemző körülményekről, valamint elérhetővé kell tennie a kiküldött munkavállaló fizetési papírjait, a munkaidő nyilvántartást, a bérjegyzéket a munkavégzés helyén.
  • A tagállamoknak elérhetővé kell tenniük a foglalkoztatási szabályokkal és feltételekkel kapcsolatos információkat díjmentesen, és hatékony hozzáférést kell biztosítaniuk a kiküldetésben lévő érintett munkavállalók számára is.
  • A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kollektív szerződések mindenki számára hozzáférhető és átlátható módon rendelkezésre álljanak.
  • A tagállamok adminisztratív követelményeket és ellenőrzési intézkedéseket írhatnak elő a kiküldött munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban, és biztosítaniuk kell a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban lévő megfelelő és hatékony ellenőrzések és nyomon követési mechanizmusokat.
  • Az alvállalkozói láncok okozta csalások és visszaélések elleni fellépések érdekében a tagállamok intézkedéseket hozhatnak annak érdekében, hogy a kiküldött munkavállalókat ténylegesen foglalkoztató alvállalkozók – a munkáltatóval együttesen vagy helyette – felelősségre vonhatóak legyenek a kiküldött munkavállaló bérének és járulékainak kifizetésével kapcsolatban.

E szabályokat a Munka törvénykönyvének 2016-os módosításával vezették be a hazai jogba. Ez rögzíti, hogy a fogadó cég a külföldi munkáltatóval együtt felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékok megtérítéséért, amennyiben tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkavállaló munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget.

Sajnos azonban még ezzel sem oldódott meg a mindennapi élet során jelentkező összes munkajogi probléma. Ezért az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament közötti intenzív tárgyalásokat követően a Tanács 2018. június 21-én elfogadta a Posting irányelvet felülvizsgáló rendelkezéseket (2018/957/EU irányelv). Ebből a következő változások kulcsfontosságúak:

Hosszú távú kiküldetések

A kiküldetés időtartama legfeljebb 12 hónap lehet, amely hat hónappal meghosszabbítható. Ezt követően a fogadó tagállam munkajogi jogszabályainak rendelkezéseit kell alkalmazni.

Javadalmazás

A fogadó országnak a helyi munkavállalókra vonatkozó minden szabályát alkalmazni kell a kiküldött munkavállalókra is a kiküldés első napjától kezdve, vagyis az azonos helyen végzett azonos munkáért azonos díjazás jár. Tehát már nem csak a minimálbért kell biztosítani. A javadalmazás egyéb elemeit illetően a felülvizsgált irányelv egyértelműbb szabályokat vezet be a juttatások tekintetében is, az utazási, az élelmezési és a szállásköltségek pedig nem vonhatók le a munkavállalók fizetéséből. Továbbá az erre kijelölt nemzeti honlapon fel kell tüntetni az adott tagállamban érvényes javadalmazás kötelező elemeit.

Munkafeltételek

A tagállamok alkalmazhatják a szélesebb hatályú, reprezentatív regionális vagy ágazati kollektív szerződéseket. Korábban ez csak az építőipari ágazatban volt érvényes. A fogadó országbeli szállásfeltételeknek meg kell felelniük a lakóhelyükön kívül dolgozó helyi munkavállalókra vonatkozó nemzeti szabályoknak.

Munkaerő-kölcsönzés

Az irányelv egyenlő bánásmódot biztosít a kiküldött kölcsönzött munkavállalók számára is.

Közlekedés

Az irányelv új elemeit akkor kell alkalmazni a közlekedési ágazatra, ha az ágazatspecifikus uniós jogszabályokat – amelyekről jelenleg tárgyalnak – elfogadják.

A fenti szabályokat a nemzeti jogba 2020. július 30-ig kell átültetni, azonban végrehajtásuk nem lesz egyszerű, hiszen az egyes tagállamok és vállalkozásaik gazdasági lehetőségei nagyon eltérőek.

Forrás:

  • Az Európai Parlament És a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről
  • Az Európai Parlament És a Tanács /67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról
  • Az Európai Parlament 2018/957 irányelve (2018. június 28.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról
  • Infojegyzet 2019/1.; parlament.hu
  • A munkavállalók kiküldetése, Susanne Kraatz 12/2019; http://www.europarl.europa.eu/

Címkék: munkajog kiküldetés Elek Diána Posting irányelv