Hirdetés

HTML

Hirdetés

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (2) 2019 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) A1 nyomtatvány (3) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (16) adminisztráció (21) adócsalás (7) adóelengedés (4) adóeljárás (1) adóellenőrzés (44) adóellenőrzések (12) adóelőny (10) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adóhitel (1) adókedvezmény (51) adókönnyítés (2) adómentes juttatás (5) adómérséklés (2) adórendszer (5) adótartozás (5) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adóváltozás (2) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (5) adózás rendje (3) adózói minősítés (3) áfa (66) áfa-workshop (8) áfabevallás (1) áfacsalás (8) áfaegyenleg (1) áfakulcs (4) áfamentesség (2) áfareform (2) agresszív adótervezési struktúrák (1) air (3) alanyi adómentesség (2) alapítvány (4) állásidő (1) általános forgalmi adó (25) APA-eljárás (4) árfolyamnyereség (3) art (5) átalakulások könyvvizsgálata (1) automatikus információcsere (1) automatizálás (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (8) Bálint Orsolya (5) Bartha Noémi (1) beföldi összesítő jelentés (1) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelés (2) behajthatatlan követelések (1) belterületbe vont ingatlan (1) BEPS (14) bércsökkentés (1) béren kívüli juttatás cafetéria (13) bérszámfejtés (4) bértámogatás (8) beruházás (8) beszámoló (4) big data (2) bírság (34) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (7) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) COVID-19 (28) családi adókedvezmény (2) családi vállalkozások (1) családtámogatási ellátások (1) csökkentett munkaidő (1) csoportos biztosítás (1) csoportos társasági adózás (5) DAC 6 (2) diák (1) diákhitel-törlesztés támogatása (1) digitalizáció (1) dr. Juhász Judit (4) dr. Menczel-Kiss Gellért (9) dr. Rácz Nóra (13) egészségbiztosítás (11) egészségügyi hozzájárulás (4) egészségügyi szolgáltatási járulék (3) egyszerűsített beszámoló (1) eho (9) EKAER (16) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (20) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (1) eSZJA (5) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (1) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (13) fejlesztési tartalék (1) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) finanszírozás (1) fizetési halasztás (2) fizetés nélküli szabadság (2) Fotiadi Ágnes (10) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) gazdasági intézkedések (4) GDPR (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (2) határozatok formai hibái (1) hazai vállalatcsoportok (2) helyi iparűzési adó (8) hibrid eszközök (1) hipa (1) hitel (1) hitelesített adóalany (1) home office (2) hozam (1) HR (10) IFRS (3) illeték (5) importáfa (1) ingatlan (4) ingatlanfejlesztés (3) ingatlan bérbeadása (1) izoláció (1) Jancsa-Pék Judit (124) járulék (11) jogdíj (3) jogorvoslat (2) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (2) K+F (4) Kálmán Veronika (4) kamat (1) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (13) KATA (3) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kiküldetés (13) kimentési kérelem (1) Király László György (2) kisadók (7) kiskereskedelmi különadó (1) kitüntetés (1) KIVA (4) kockázati biztosítás (1) könyvelés (3) könyvvizsgálat (5) környezetvédelmi termékdíj (7) koronavírus (21) külföldi munkavállalás (7) különadó (10) különös adó-visszatérítés (2) kúria jogegységi határozat (1) kurzarbeit (8) kutatás-fejlesztés (4) láncértékesítés (4) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerDigital (11) LeitnerLeitner (15) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (7) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megbízható adózó (1) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (4) munkavállalói résztulajdonosi program (2) munkaviszonyon felüli jövedelmek (1) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (2) nemzetközi adózás (12) nemzetközi vállalatcsoportok (3) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjasok munkavállalása (1) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (2) online pénztárgégép (1) online számla-adatszolgáltatás (13) online számlázás (14) online számlázó programok (15) országonkénti jelentés (6) osztalék (4) otthoni munkavégzés (1) Palicz Marianna (4) pályázat (2) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) Pintér Gabriella (1) Posting irányelv (1) pótbefizetés (1) quick fixies (8) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) rehabilitációs adó (2) rehabilitációs hozzájárulás (2) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részletfizetés (3) részmunkaidő (1) részvény (1) rokkantsági ellátás (1) semmisségi okok (1) Siklós Márta (34) single vat area (1) social distance (1) start-up (2) szakképzési hozzájárulás (4) szálláshely-szolgáltatás (1) számlakorrekció (1) számlázó program (5) számvitel (13) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (18) személyi jövedelmadó bevallás (13) személyi kedvezmény (1) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szja (42) szochó (11) szociális hozzájárulás (12) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) támogatás (5) tao (9) társadalombiztosítás (9) társasági adó (35) tartós befektetési számla (2) Taxand (2) TB (2) TBSZ (1) teljesítésekkel arányos bevétel-elszámolás (1) Timár Katalin (3) tőkejövedelmek (4) tőkekivonás (1) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) Tóth Dorottya (1) transzferár (30) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) ügyfélkapu (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) utólagos adóalap-csökkentés (2) üzleti út (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (2) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (1) vámeljárás (1) védett kor (1) versenyképesség (2) webinárium (1) Címkefelhő

Egészségbiztosítási és nyugellátásra való jogosultság a koronavírus vészhelyzet idején

2020.04.06. 18:03 leitnerleitner

A koronavírus járvány miatt számos vállalkozásnál költségcsökkentő intézkedéseket kellett bevezetni: például a munkavállalóknak nem kell bemenniük dolgozni, és bérüket csökkentették az állásidőre, teljes állás helyett részmunkaidőben dolgoznak, vagy éppen fizetés nélküli szabadságra mentek. Kérdés azonban, hogy ezekben az esetekben milyen egészség- és nyugdíjbiztosítási ellátásokra, szolgáltatásra számíthat a munkavállaló.

otthonimunka_gyerekkel_kicsi.jpg

Normális esetben a munkáltatónak a Munka törvénykönyve (Mt.) és a munkaszerződésben rögzítettek szerint kell a munkavállalót foglalkoztatnia, és ha nem állapodtak meg másban, a szerződés szerint kell a munkavégzéshez szükséges feltételeket is biztosítania.

E feltételek közül az egyik legfontosabb a szerződés szerinti bérfizetés. Most azonban sok munkáltató nem tudja változatlan keretek között teljesíteni sem foglalkoztatási sem bérfizetési kötelezettségét. Ha a munkáltató dönt úgy, hogy bizonyos ideig egyáltalán nem vagy csak csökkentett időben/teljesítménnyel üzemel, érdemes az új feltételekről a munkavállalókkal megállapodni. Elképzelhető, hogy otthoni munkavégzést rendel el a cég, vagy ugyan megáll a termelés, de az állásidőre fizetnek bért, kiadják a szabadságokat, részmunkaidőben foglalkoztatják a dolgozókat, csökkentik a munkabéreket vagy átmeneti időre fizetés nélküli szabadságra küldik a munkatársakat. Ezek gyors bevezetését segíti, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig nem kell alkalmazni a Munka törvénykönyvének erre vonatkozó szabályait.

  • A munkáltató eltérhet az eddig rögzített munkaidő-beosztástól, és erről rövidebb határidővel is tájékoztatja a munkavállalókat,
  • egyoldalúan elrendelheti az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést,
  • ellenőrizheti a munkavállalók egészségi állapotát.

A munkavállalóknak azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy ezekben az esetekben milyen mértékű egészség- és nyugdíjbiztosítási ellátásokra, szolgáltatásokra számíthatnak. Kérdés, hogy szükség esetén milyen ellátási összegalappal tud – és tud-e egyáltalán – igényelni például táppénzt, gyermekápolási vagy baleseti táppénzt, anyasági ellátásokat (csed, gyed, gyes, gyet) vagy rokkantsági, öregségi nyugdíjat.

Otthoni munkavégzés

A munkáltató tehát egyoldalúan elrendelheti az otthoni munkavégzést. Mivel ez esetben csak a munkavégzés helye változik, minden más szempontból megfelel a munkavégzés eddigi feltételeinek, ezért a munkaidőre, a munkabér megfizetésére és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok nem változnak. Így a járulékfizetés mértéke és módja sem változik, és az ellátásokra is változatlan formában és mértékben jogosult a munkavállaló.

Állásidő

A foglalkoztatás, vagyis a munka, a feladatok biztosítása a munkáltató egyik legfőbb kötelezettsége. Ha a beosztás szerinti munkaidőben ennek nem tesz eleget, és ezért a munkavállaló ténylegesen nem végez munkát, ez az idő állásidőnek minősül, és fő szabály szerint munkavégzés hiányában is jár az alapbér. Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni például, ha a termeléshez szükséges alapanyagok nem érkeznek meg a járvány miatt. Ilyenkor a személyi alapbér alapján kell fizetni a járulékokat, az egészségügyi ellátásra teljes mértékig jogosult marad a dolgozó, a pénzbeli ellátásokra – például táppénzre, anyasági ellátásokra, nyugdíjra – személyi alapbére alapján lesz jogosult.

Szabadság kiadása

A munkáltató az éves szabadságot általában a munkavállalókkal egyeztetve adja ki. Ha ilyen megállapodás nem születik, akkor az általános szabályok szerint a munkavállaló éves szinten 7 nap szabadságról dönt saját maga, és a szabadság kiadását vagy kivételét 15 nappal korábban jelezni kell a másik félnek.

A szabadság idejére távolléti díj jár. A távolléti díj az alábbi részekből tevődik össze:

  • az esedékesség időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány,
  • az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, illetve
  • az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlék.

A távolléti díj kiszámításánál külön-külön kell megállapítani az alapbérre, pótlékátalányra, teljesítménybérre, illetve bérpótlékra eső részt, majd ezeket az összegeket együttesen kell figyelembe venni. Ilyenkor a járulékokat is a távolléti díj alapján kell fizetni.

Bércsökkentés

A bérek közös megegyezéssel való csökkentése következtében a bércsökkenéssel arányosan csökken a járulékok összege. Az egészségbiztosítási- és nyugellátásokra való jogosultság változatlanul fennáll, a pénzbeli ellátásokat azonban a csökkentett alap figyelembevételével lehet igénybe venni.

Részmunkaidő

A részmunkaidő alkalmazásáról a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell állapodnia, ami leggyakrabban a munkaszerződésben szokott megtörténni. A feleknek meg kell határozniuk a részmunkaidő mértékét is, ami értelemszerűen kevesebb, mint teljes napi munkaidő – rendszerint napi 8 óra – az adott munkakörben. Ez alól az Mt. kivételt tesz, ha a munkavállalónak 3 évesnél fiatalabb – sőt három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén 5 évesnél fiatalabb – gyermeke van. Ebben az esetben a munkavállaló kérésére a gyermek 3 (illetve 5) éves koráig a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Részmunkaidő esetén a munkavállalót főszabály szerint időarányosan kevesebb munkabér illeti meg a teljes munkaidőre irányadó munkabérhez képest.

Az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásaira való jogosultság részmunkaidő alatt is ugyanúgy fennáll, a pénzbeli szolgáltatások mértéke azonban a kisebb összegű, a bér függvényében változhat, bár bizonyos esetekben és bizonyos ellátások esetén a korábbi teljes kereset is lehet az ellátások alapja.

Nyugellátások esetén azonban még ennél is bonyolultabb a helyzet. Az öregségi nyugdíj összege például az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. A nyugdíj összege annál magasabb, minél több szolgálati idővel és minél magasabb az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettel rendelkezik a munkavállaló. Részmunkaidő esetében azonban bonyolultabb a számítási folyamat. Ha a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe a nyugdíj összegének meghatározása során, kevesebb szolgálati idővel számolva fogják megállapítani a nyugdíj összegét.

Fizetés nélküli szabadság

A Munka törvénykönyve 3 esetben írja elő a kötelező fizetés nélküli szabadságot, amely ilyenkor alanyi jogon jár:

  • gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életéve betöltéséig (klasszikusan a gyes jogosultság alatt), továbbá a gyermek tizedik életévének betöltéséig, amennyiben ezen időtartamra is fennáll a gyermekgondozási segélyre való jogosultság,
  • a munkavállalót hozzátartozója tartós ápolása céljából az ápolás időtartamára, de maximum 2 évre (az ápolás indokoltságáról orvosi igazolás szükséges),
  • tényleges önkéntes-tartalékos katonai szolgálat időtartamára. 

A munkavállaló a fentiektől eltérő esetben is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot, ekkor azonban a munkáltató dönti el, hogy engedélyezi-e, és ha igen, milyen feltételekkel.

Amennyiben a munkavállaló a törvényben biztosított okok miatt igényelte a fizetés nélküli szabadságot, nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ám ha a felsorolt okokon kívüli okból igényli a szabadságot, biztosítása szünetel, így járulékfizetési kötelezettsége is van, ezért a közös megegyezés aláírása előtt a munkavállalónak érdemes érdeklődnie, hogy az adott foglalkoztatási konstrukcióval milyen ellátásokra és milyen összegben számíthat a jövőben.

Alapesetben tehát, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya. Ha a munkavállaló más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, akkor a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ennek összege havonta 7710 Ft, naponta 257 Ft. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállaló helyett – hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával – más személy vagy szervezet is megfizetheti.

Címkék: járulék egészségbiztosítás részmunkaidő bércsökkentés fizetés nélküli szabadság otthoni munkavégzés egészségügyi szolgáltatási járulék HR Elek Diána állásidő koronavírus COVID-19