A kormány gazdaságvédelmi akciótervének több számviteli vonatkozása is van, melyeket érdemes áttekinteni, mert számos gyakorlati haszonnal járhatnak a vállalat számára.
A járvány miatt a beszámoló készítésének, illetve az éves adók bevallásának és befizetésének határideje 2020. szeptember 30-a (május 31-e helyett), de ez alól kivételt jelentenek a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások. Az új határidő feltétele, hogy a cég mérlegkészítése április 22. és szeptember 30. közé esik. Az új adóbevallási határidő a társasági adóra, az innovációs járulékra, az energiaellátások jövedelemadójára és a kisvállalati adókra is vonatkozik. Mivel a transzferár nyilvántartási dokumentum elkészítési határideje megegyezik a társasági adóbevallás benyújtásának időpontjával, ezért, ha a bevallást később adják be, akkor a nyilvántartás elkészítése is halasztható akár szintén szeptember 30-ig.
Mikor célszerű halasztani az adóbevallást, de beszámolót időben elkészíteni?
A vállalkozások dönthetnek úgy is, hogy csak az adóbevallás határidejét halasztják, de a beszámolót közzéteszik május 31-ig. Ez akkor célszerű, ha olyan nyereséggel zárták a 2019-es évet, amiből osztalékot szeretnének fizetni, amihez elfogadott beszámolóra van szükség.
Mikor előnyös halasztani a mérlegkészítést, de időben elkészíteni a bevallást?
Vannak, akiknek a fordítottja a legelőnyösebb: a beszámolót halasztják szeptember 30-ra, de társasági adóbevallást nem. Ez előnyös lehet, ha adó-visszaigénylési pozícióban van a cég, de a beszámolója adatait még nem kívánja nyilvánossá tenni.
Az új adó-befizetési határidő egységes, akkor is szeptember 30., ha a bevallást április 22. előtt leadta a vállalkozás.
Adóhitel fejlesztési tartalékból
A fejlesztési tartalék képzési lehetőség is kibővült: eddig minden vállalkozás az adózás előtti nyereségének 50%-áig képezhetett fejlesztési tartalékot, az új szabályozás szerint ez a teljes adózás előtti nyereség mértékéig képezhető, maximum 10 milliárd forintig. Az adózó a kedvezőbb feltételeket már a 2019-es adóévre is alkalmazhatja. Az összeget az eredménytartalékból át kell vezetni a lekötött tartalékba és ha már van elfogadott beszámoló, akkor a lekötött tartalék képzését a számviteli és adózási önellenőrzés szabályai szerint kell végrehajtani. Ez egy adóhitel, amit az abból megvalósított eszköz értékcsökkenésének ideje alatt vissza kell fizetni – mivel az adózásban a fejlesztési tartalék összegéig adózási értékcsökkenés már nem számolható el rá.
Hogy hatnak a mérlegre a fordulónap utáni események?
A 2019-es évi beszámoló készítését befolyásolhatják a mérlegfordulónap utáni események, például az átmeneti vagy végleges csökkenések, illetve leállások a termelésben, szolgáltatásban, a kapacitás- és létszámleépítések, átszervezések, az üzembezárások, a jelentős mértékű értékesítési bevétel- elmaradások, a szerződéses kötelezettségek nem teljesítése vagy akár a fizetési nehézségek a cégnél vagy a partnerénél. Meg kell nézni a korábban elkészített üzleti tervek megbízhatóságát is, az érintett mérlegtételek esetében pedig értékvesztések képzése szükséges.
A naptári évnek megfelelő üzleti évet záró vállalkozásoknak is fel kell mérniük a mérleg fordulónapját követően, de a mérlegkészítést megelőzően bekövetkezett eseményeket, figyelembe véve a koronavírus járvány nemzetközi és a hazai terjedésének hatásait. Ha a mérlegkészítés dátuma a vészhelyzet kihirdetését követi, akkor a járványügyi helyzet hatását meg kell vizsgálni, és a kiegészítő mellékletben közzé kell tenni a számszerű kihatásokat.
Eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknál, ahol a mérleg fordulónapja a járványügyi vészhelyzet kihirdetését követő időszakra esik, ezek az események nem számítanak mérlegfordulónap utáninak. Vagyis a változások még az adott üzleti évben bekövetkeztek, tehát ezeket az általános szabályok szerint kell bemutatni a beszámolóban.
A vállalkozás folytatásának elve
A vállalkozás folytatásának elve valamennyi számviteli elvet felülír, ennek érvényesülését is vizsgálni kell. A vállalkozás vezetésének saját becslést kell készíteni, hogy belátható időn, azaz 12 hónapon belül tudja-e folytatni tevékenységét, vagy jelentős bizonytalanság áll fenn. Erről vezetői nyilatkozatot kell kiállítani.
Alternatív eljárások a beszámolók elfogadására
Az elmúlt időszakban alternatív eljárásokat vezettek be: például a beszámolók elektronikus aláírását különösen külföldi ügyvezető esetén, megváltozott a beszámoló elfogadására összehívott taggyűlések megtartásának módja – lehet elektronikus hírközlő eszköz útján vagy írásbeli szavazással – de speciális esetben a tulajdonosi többség meghatalmazása alapján akár az ügyvezető is elfogadhatja a beszámolót taggyűlés nélkül. Dönthet az adózott eredmény felhasználásáról, sőt speciális járványhelyzeti intézkedéseket hozhat. Ez utóbbi esetben később a taggyűlésnek utólagosan kell jóváhagynia a döntéseket.
