HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Portfólió blogger

Címkék

1% (4) 2019 (1) 2021 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) A1 nyomtatvány (3) adatelemzés (3) Adatexport-Generátor (4) adatkezelés (3) adatszolgáltatás (30) Adatszolgáltatási Health Check (1) adminisztráció (35) adó (1) adóamnesztia (1) adócsalás (9) adóelengedés (5) adóeljárás (2) adóellenőrzés (56) adóellenőrzések (24) adóelőleg-nyilatkozat (2) adóelőny (17) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adóhitel (2) adókedvezmény (75) adókiegyenlítés (1) adókönnyítés (10) adomány (1) adómentes (3) adómentes juttatás (7) Adómentes közösségi értékesítés (2) adómérséklés (4) adórendszer (5) adótartozás (8) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adótörvény-változások 2020 ősz (4) adótörvény-változások 2021 nyári csomag (1) adótörvényváltozások 2023 (2) adóváltozás (16) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (6) adóváltozás 2022 (3) adóvisszatérítés (2) adózás rendje (3) adózói minősítés (4) AES (1) áfa (101) áfa-bevallási tervezet (11) áfa-visszatérítés (1) áfa-workshop (8) áfabevallás (16) áfacsalás (14) áfaegyenleg (10) áfakulcs (5) áfalevonás (2) áfamentesség (4) áfareform (3) áfatervezet kiajánlása (4) áfa health check (4) Ágoston Krisztián (13) agresszív adótervezési struktúrák (2) air (3) alanyi adómentesség (2) alapítvány (5) alkalmi munka (1) alkohol (1) állásidő (1) általános forgalmi adó (47) APA-eljárás (5) apport (1) árfolyamkockázat (2) árfolyamkülönbözet (5) árfolyamnyereség (6) árfolyamveszteség (4) art (5) átalakulás (1) átalakulások könyvvizsgálata (1) átalányadózás (1) átstrukturálás (1) áttérés euro alapú könyvelésre (3) audit (1) automatikus információcsere (2) automatizálás (6) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (14) Bálint Orsolya (5) Bartha Noémi (1) befektetési jegy (2) beföldi összesítő jelentés (3) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelés (4) behajthatatlan követelések (3) Bejczi Alex (1) bejelentési kötelezettség (1) belföldi összesítő jelentés (1) belső ellenőrzés (1) belterületbe vont ingatlan (1) BEPS (15) bércsökkentés (1) béren kívüli juttatás cafetéria (18) bérgyártás (3) bérszámfejtés (5) bértámogatás (8) beruházás (11) beszámoló (6) bevallás (3) bevallás-tervezet (3) big data (3) BIREG (3) bírság (40) bírságmértékek (2) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) biztosítási adó (1) biztosítási pótadó (1) Blacklist check (3) Bod Péter Ákos (1) Bökönyszegi Kitti (5) Brexit (1) cafetéria (14) cash box (1) CBCR (2) cégautó (1) cégautóadó (1) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) compliance (1) COVID-19 (45) családi adókedvezmény (4) családi kedvezmény (3) családtámogatási ellátások (2) csok (1) csökkentett munkaidő (1) csoportos biztosítás (1) csoportos társasági adózás (10) DAC 6 (3) diák (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) digitális nomádok (1) digitalizáció (12) Dobai Ádám (1) dohány (1) dohánytermékek (1) dr. Juhász Judit (5) dr. Menczel-Kiss Gellért (18) dr. Rácz Nóra (19) dr. Solymosi Katalin (1) e-áfatervezet (6) e-áfa bevallási tervezet (6) e-aláírás (1) e-EKO (1) e-kereskedelem (2) e-szigno (1) eÁfa (5) eelektromos autó (1) effektív adókulcs (1) egészségbiztosítás (16) egészségügyi hozzájárulás (6) egészségügyi szolgáltatási járulék (7) egyéni vállalkozó (1) egyszerűsített beszámoló (1) egyszerűsített foglalkoztatás (1) egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (1) egyszer használatos műanyagok (1) eho (9) eIDAS (1) EKAER (22) EKÁER (6) EKHO (4) elekáfa (1) elektromos töltőállomás létesítése (1) elektronikus egyszerűsített kísérő okmány (1) elektronikus kereskedelem (2) elektronikus ügyintézés (5) Elek Diána (34) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (11) ellenőrzött külföldi társaság (3) ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (3) EMCS (1) energiaadó (2) energiahatékonyság (3) építőipar (2) értékpapír (3) eSZJA (6) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) eurora való áttérés (2) EVA (2) éves beszámoló (2) éves konszolidált beszámoló (2) évzárás (7) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (3) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) extraprofit adó (6) fejlesztési adókedvezmények (18) fejlesztési tartalék (7) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) filmipari statiszta (1) finanszírozás (2) fióktelep (1) fizetési halasztás (2) fizetési könnyítés (1) fizetés nélküli szabadság (2) foglakoztatás támogatása (1) foglalkoztatási riasztás (1) fordított adózás (1) Fotiadi Ágnes (22) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (2) gazdasági intézkedések (4) GDPR (1) gépjárműadó (1) globális minimumadó (3) global mobility (1) GLOBE (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (3) határokon átnyúló adótervezési konstrukció (2) határozatok formai hibái (1) health check (2) helyi iparűzési adó (18) hibrid eszközök (1) hipa (11) hitel (1) hitelesített adóalany (1) home office (6) hozam (1) HR (40) idénymunka (1) IFRS (4) illeték (10) importáfa (2) ingatlan (5) ingatlanfejlesztés (4) ingatlan bérbeadása (1) innovációs járulék (2) iparűzési adó (8) izoláció (1) Jancsa-Pék Judit (159) járulék (12) jegyzett tőke (3) jelentős költségvetési kockázat (1) jogdíj (3) jogorvoslat (3) Jövedéki Adatcsere Rendszer (1) jövedéki adó (4) Jövedéki Árumozgás Ellenőrző Rendszer (1) jövedéki termékek (3) jövedelem minimum (1) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (4) K+F (4) Kálmán Veronika (4) kamat (2) kamatjövedelmek adózása (3) kapcsolt vállalkozás (22) KATA (11) Kecskemét (1) kedvezményezett részesedéscsere (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kiemelt adózók (1) kijárási tilalom (1) kiküldetés (19) kimentési kérelem (1) Király László György (3) kisadók (17) kisértékű küldemény (3) kiskereskedelmi különadó (4) kisvállalati adó (2) kisvállalkozás (1) kiszervezett bérszámfejtés (1) kitüntetés (1) KIVA (14) kivitel (1) kiviteli korlátozás (1) kkv (1) klímavédelem (1) kocázatelemzés (1) kockázati biztosítás (1) költségátalány (1) költségtérítés (2) KOMA (1) könyvelés (9) könyvelés automatizáció (2) könyvvizsgálat (9) környezetvédelem (8) környezetvédelmi termékdíj (15) koronavírus (36) középvállalkozás (1) köztartozásmentes (1) közterer (1) kriptovaluta (2) ktd (8) külföldi áfa (1) külföldi munkavállalás (12) különadó (19) különös adó-visszatérítés (3) kúria jogegységi határozat (1) kurzarbeit (10) kutatás-fejlesztés (5) láncértékesítés (9) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerDigital (26) LeitnerLeitner (19) lekötött tartalék (1) leltár (1) logisztika (2) M&A (1) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (12) magánszemély (2) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megbízási jogviszony (1) megbízható adózó (3) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) mérleg (1) minimálbér (2) minimumadó (2) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) multinacionális vállalat (1) munkaerő-piaci támogatás (1) munkajog (8) munkaügy (3) munkavállalói résztulajdonosi program (2) munkavédelem (1) munkaviszonyon felüli jövedelmek (2) M lapok (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) NAV (1) NAV áfabevallási asszisztens (2) NAV áfa bevallási tervezet (2) négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye (1) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (12) nemzetközi adózás (26) nemzetközi fuvarozás (3) nemzetközi vállalatcsoportok (11) népegészségügyi termékadó (1) neta (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (3) nyilvántartás (19) nyugdíj (10) nyugdíj-előtakarékossági számla (5) nyugdíjasok járulékkötelezettsége (2) nyugdíjasok kiegészítő tevényesége (2) nyugdíjasok munkavállalása (3) nyugdíjas szövetkezet (2) nyugdíjbiztosítás (4) nyugdíjjárulék (2) nyugta (1) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzés (3) önellenőrzési pótlék (2) one stop shop (1) önkéntes jogkövetési eljárás (1) önkéntes jogkövetést támogató eljárás (1) önkéntes pénztár (1) online pénztárgégép (1) online pénztárgép (1) online számla-adatszolgáltatás (23) Online számla-adatszolgáltatás (5) online számlázás (24) online számlázó programok (23) országonkénti jelentés (8) OSS (1) osztalék (8) osztalék fizetési korlát (1) otthoni munkavégzés (1) Palicz Marianna (6) pályázat (2) Partner review (4) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) piaci értéken való értékelés (1) Pintér Gabriella (3) portfolioblogger (9) Posting irányelv (1) pótbefizetés (2) QES (1) quick fixies (9) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) rehabilitációs adó (2) rehabilitációs hozzájárulás (2) reklámadó (12) reklámhordozók építményadója (2) reprezentáció (1) részletfizetés (3) részmunkaidő (1) részvény (2) rokkantsági ellátás (1) SAF-T (2) saját jogú nyugdíjas (1) saját tőke (4) SEED (1) semmisségi okok (1) Siklós Márta (49) Single use plastic (1) single vat area (1) social distance (1) start-up (2) SUP (1) szakképzési hozzájárulás (8) szálláshely-szolgáltatás (2) számla-adatszolgáltatás (1) számlakorrekció (1) számlázó program (8) számvitel (28) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (4) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (46) személyi jövedelmadó bevallás (28) személyi kedvezmény (8) Szép-kártya (4) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szerződéses gyártás (3) szja (69) szochó (25) szociális hozzájárulás (27) szociális hozzájárulási adó (14) szokásos piaci ár (2) Taga György (2) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) támogatás (8) tao (24) társadalombiztosítás (20) társadalombiztosítási járulék (6) társasági adó (61) tartós befektetési számla (3) távértékesítés (1) távmunka (6) Taxand (2) TB (11) TBSZ (3) TB kifizetőhely (1) telephely (6) teljesítésekkel arányos bevétel-elszámolás (1) termékdíj (5) Timár Katalin (3) tőkeemelés (1) tőkehelyzet rendezése (6) tőkejövedelmek (10) tőkejövedelmek adózás cikksorozat (5) tőkekivonás (2) tőkepiaci ügylet adózása (2) tőketartalék (1) törzstőke (4) Tóth Dorottya (1) tőzsdei ügyletek (1) transzferár (52) transzferárazás (22) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (3) ügyfélkapu (2) ukrán munkavállalók (1) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) utólagos adóalap-csökkentés (2) üzleti út (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (4) vállalatirányítás (1) vállalatok (4) vállalkozásból kivont jövedelem (1) vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (6) vámeljárás (5) vámkezelés (2) VATs App (6) VAT Expert Group (3) védett kor (1) végelszámolás (1) versenyképesség (2) VIES (1) VIES-validátor (3) visszado (1) visszaigénylés (1) visszatérítés (2) webinárium (4) XML (1) XML-Validátor (3) XSD 2.0 (1) XSD 3.0 (1) • szociális hozzájárulási adó (1) Címkefelhő

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Megbízható munkaadó

logo_megbizhato_munkaado_2022.png

4 PRO és 6 KONTRA érv a kata módosítása kapcsán

2020.06.30. 11:01 leitnerleitner

Már egy éve napirenden van a kata szabályainak módosítása. Köztudott, hogy a döntéshozók elégedetlenek a kisadózó vállalkozások tételes adójának, vagyis a katának a gyakorlatával és hatásaival, és szigorítani szeretnének az alkalmazás feltételein, amelyre úgy tűnik, most kerül sor. A kormány ugyanis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát átvéve 2021. január 1-jétől bevezeti, hogy azoknak a cégeknek, amelyek egy katás vállalkozástól egy évben több, mint a 3 millió forint értékben rendelnek meg szolgáltatást vagy terméket, az egymás közötti ügyleteik után az éves 3 milliós kereten felül 40% adót kell fizetniük. A plusz terhet tehát nem a katás vállalkozónak, hanem a megrendelőnek kell megfizetnie, kivéve ha külföldi – ez esetben ugyanis a kisadózó vállalkozást terhelné a büntetőadó.

valsag_1.jpg

Egy magánszemély csak egy vállalkozási formában lehet 2021-től kisadózó: nem lehet egy személyben katás egyéni vállalkozó és katás társaság tagja is valaki. A katás tevékenység megkezdésének bejelentésekor a hatóság vizsgálni fogja, hogy a vállalkozó szerepel-e már kisadózóként a nyilvántartásában, és ha igen, az új bejelentést visszautasíthatja. A módosítások a kapcsolt vállalkozásokat is érintik, amellyel szeretnék megakadályozni, hogy a tulajdonosok katás vállalkozásaikon keresztül számlázzanak be a nagyobb cégbe, és jussanak alacsonyabb közteherrel bevételhez.

A változtatások mögött az áll, hogy a hatóság és a kormányzat feltételezi, hogy a katás adózási formát sokan bújtatott foglalkoztatásként használják: valójában alkalmazottként dolgoznak, de a fizetésüket vállalkozási díjként kapják meg jóval alacsonyabb közteher mellett.

Most ugyanis a katás kifizetéseknél a tényleges adóteher kb. 6% körül van. Míg egy nem KATA szerint adózó egyéni vállalkozónak meg kell fizetnie havonta legalább a minimálbér után a járulékokat, a 15%-os szja-t és 17,5%-os (majd 15,5%-os) szociális hozzájárulási adót, és évente a 2%-os iparűzési adót és a 9%-os nyereségadót. Munkaviszonyban pedig a dolgozó bérét 15% szja, 18,5% tb és 17,5% (majd júliustól 15,5%) szociális hozzájárulási adó terheli. Ez pedig egyértelműen a kata felé billentette eddig a mérleget.

Elvileg azok a katások, akik jellemzően sok megrendelőnek számláznak, a módosítás után sem fognak változást tapasztalni. Elképzelhető viszont, hogy azokra, akik egy-egy megrendelőjüknél elérik a 3 milliós értékhatárt, hatással lesz a változás. Elképzelhető, hogy a megrendelőnek már nem fogja megérni őket ugyanazokkal a feltételekkel felkérni, hiszen a katás által fizetett havi fix költség és az iparűzési adó mellett, valamint az eddigi évi 12 milliós bevételhez kapcsolódó tételes adóteher felett belép a megrendelő által fizetendő 40% adóteher is.

A módosítás híre nagy felzúdulást váltott ki az érintettek és a szakma körében is. Vannak, akik örömmel fogadták, de sokan kritizálják a javaslatot. Érdemes tehát áttekinteni a PRO és KONTRA érveket!

PRO: a módosítás szükséges

  1. A kata visszaélésszerű alkalmazása óriási összeget vesz ki az államkasszából. 2013-ban, amikor a katát bevezették, a kisadózók tételes adóját választóknak csak 3% volt foglalkoztatott korábban. 2019-ben azonban a nyilvántartott katások 40%-a volt korábban alkalmazott. A Pénzügyminisztérium nyilvántartásai szerint, a katásokat legnagyobb számban foglalkoztató első 20 cég összesen 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint hárommillió forintot fizet ki. Ezt a problémát hatékonyan kezelné a módosítás.
  2. Ráadásul ezzel a gyakorlattal torzítják a piaci versenyt, és előnybe kerülnek a tisztességes vállalkozásokkal szemben, ezt a versenyelőnyt csökkentené a módosítás.
  3. A katások nagy része semmiféle változást nem fog tapasztalni jövőre.
  4. Az adó egyszerűsége azok számára a katások számára is megmarad, akiket érintenek a változások, hiszen az adminisztrációs (és az anyagi) teher a megrendelőé lesz.

KONTRA: a módosítás ebben a formában rossz

  1. A módosítás fűnyíró-elven működik: nem vizsgálja, hogy valóban bújtatott foglalkoztatásról, visszaélésről van-e szó egy-egy nagyobb volumenű szerződésnél, mindenkit büntet, aki átlépi a határt.
  2. Annak ellenére, hogy a pénzügyi kormányzat szerint a módosítás nem növeli az adminisztrációt, a sáv bevezetése után már nem lesz ugyanolyan egyszerű a katázás – legalábbis a megrendelőknek.
  3. Sokan a katával léptek a legalitás útjára: már nem zsebbe kapták a fizetésüket. Ők most ismét visszacsúszhatnak a szürke zónából a feketébe.
  4. Nem biztos, hogy a valódi bűnösök fognak bűnhődni. A bújtatott foglalkoztatás a megbízó számára előnyös igazán, az alkalmazottak többsége nagyon is szívesen dolgozna legálisan. Ez a változás azonban az ő eddig már bejáratott egzisztenciájukat teszi kockára, az ő helyzetüket bizonytalanítja el.
  5. Félő, hogy nem az lesz a hatása a módosításnak, amit a törvényalkotók remélnek, vagyis hogy a megrendelők legalizálják a foglalkoztatást. Lehet, hogy a vállalkozási díjakat fogják csökkenteni, és ezzel átterhelik az adót a katásokra. Vagy nem rendelnek meg olyan volumenben, mint korábban, esetleg teljesen felmondják a szerződést.
  6. Rossz az időzítés: a módosítás a Covid-19 gazdasági hatását fokozhatja, még tovább mélyítheti a recessziót azzal, hogy egy kiszolgáltatott réteg helyzetét teszi kockára.

Bár a módosítás nagy feszültséget keltett, de abban a többség egyetért, hogy a katát visszaélésszerűen alkalmazókkal szemben fel kell lépni, csak nem biztos, hogy ez a módosítás erre a legjobb módszer. Egyrészt azt kellene jobban – részletesebben, számon kérhetőbben, szigorúabban – szabályozni, hogy mi minősül foglalkoztatásnak. Így az ellenőrzések hatékonyabban tudnák kiszűrni a bújtatott foglalkoztatást. Az már biztos, hogy a hatóság meg fogja ezt próbálni, ugyanis a NAV a napokban közzétette, hogy még a változások hatályba lépése előtt megkezdi vizsgálatait e területen. Másrészt érdemes lehet a KATA után fizetendő havi 50.000 forintos kötelezettséget emelni, és a 12 milliós bevételi értékhatárt is megvizsgálni, hogy a katások jobban kivegyék a részüket a közteherviselésből, és valóban fedezzék a felmerülő társadalombiztosítási költségeket.

 

Címkék: KATA Jancsa-Pék Judit koronavírus COVID-19

süti beállítások módosítása