HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (2) 2019 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) A1 nyomtatvány (3) Adatexport-Generátor (2) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (18) adminisztráció (23) adócsalás (7) adóelengedés (4) adóeljárás (1) adóellenőrzés (44) adóellenőrzések (12) adóelőny (10) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adóhitel (1) adókedvezmény (52) adókönnyítés (3) adómentes juttatás (5) adómérséklés (2) adórendszer (5) adótartozás (6) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adóváltozás (2) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (5) adózás rendje (3) adózói minősítés (4) áfa (68) áfa-workshop (8) áfabevallás (4) áfacsalás (9) áfaegyenleg (3) áfakulcs (4) áfamentesség (2) áfareform (2) agresszív adótervezési struktúrák (1) air (3) alanyi adómentesség (2) alapítvány (4) állásidő (1) általános forgalmi adó (26) APA-eljárás (4) árfolyamnyereség (3) art (5) átalakulások könyvvizsgálata (1) automatikus információcsere (1) automatizálás (2) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (8) Bálint Orsolya (5) Bartha Noémi (1) beföldi összesítő jelentés (3) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelés (2) behajthatatlan követelések (1) belterületbe vont ingatlan (1) BEPS (14) bércsökkentés (1) béren kívüli juttatás cafetéria (14) bérszámfejtés (4) bértámogatás (8) beruházás (8) beszámoló (5) big data (2) bírság (34) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Blacklist check (2) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (8) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) COVID-19 (30) családi adókedvezmény (2) családi vállalkozások (1) családtámogatási ellátások (2) csökkentett munkaidő (1) csoportos biztosítás (1) csoportos társasági adózás (5) DAC 6 (2) diák (1) diákhitel-törlesztés támogatása (1) digitalizáció (3) dr. Juhász Judit (4) dr. Menczel-Kiss Gellért (9) dr. Rácz Nóra (13) egészségbiztosítás (12) egészségügyi hozzájárulás (5) egészségügyi szolgáltatási járulék (4) egyszerűsített beszámoló (1) eho (9) EKAER (19) EKHO (2) elektronikus ügyintézés (5) Elek Diána (20) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (1) eSZJA (5) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (1) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (13) fejlesztési tartalék (2) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) finanszírozás (1) fizetési halasztás (2) fizetés nélküli szabadság (2) Fotiadi Ágnes (10) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) gazdasági intézkedések (4) GDPR (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (2) határozatok formai hibái (1) hazai vállalatcsoportok (2) helyi iparűzési adó (8) hibrid eszközök (1) hipa (1) hitel (1) hitelesített adóalany (1) home office (2) hozam (1) HR (10) IFRS (3) illeték (5) importáfa (1) ingatlan (4) ingatlanfejlesztés (3) ingatlan bérbeadása (1) izoláció (1) Jancsa-Pék Judit (126) járulék (11) jogdíj (3) jogorvoslat (2) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (2) K+F (4) Kálmán Veronika (4) kamat (1) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (13) KATA (4) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kiküldetés (13) kimentési kérelem (1) Király László György (3) kisadók (8) kiskereskedelmi különadó (2) kitüntetés (1) KIVA (5) kockázati biztosítás (1) könyvelés (3) könyvvizsgálat (5) környezetvédelmi termékdíj (7) koronavírus (23) külföldi munkavállalás (7) különadó (11) különös adó-visszatérítés (2) kúria jogegységi határozat (1) kurzarbeit (10) kutatás-fejlesztés (5) láncértékesítés (4) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerDigital (13) LeitnerLeitner (15) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (7) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megbízható adózó (2) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (4) munkavállalói résztulajdonosi program (2) munkaviszonyon felüli jövedelmek (1) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (2) nemzetközi adózás (12) nemzetközi vállalatcsoportok (3) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjasok munkavállalása (1) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (2) online pénztárgégép (1) online számla-adatszolgáltatás (16) online számlázás (17) online számlázó programok (18) országonkénti jelentés (6) osztalék (4) otthoni munkavégzés (1) Palicz Marianna (4) pályázat (2) Partner review (2) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) Pintér Gabriella (1) Posting irányelv (1) pótbefizetés (1) quick fixies (9) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) rehabilitációs adó (2) rehabilitációs hozzájárulás (2) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részletfizetés (3) részmunkaidő (1) részvény (1) rokkantsági ellátás (1) SAF-T (1) semmisségi okok (1) Siklós Márta (34) single vat area (1) social distance (1) start-up (2) szakképzési hozzájárulás (4) szálláshely-szolgáltatás (1) számlakorrekció (1) számlázó program (6) számvitel (13) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (18) személyi jövedelmadó bevallás (13) személyi kedvezmény (1) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szja (42) szochó (12) szociális hozzájárulás (13) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) támogatás (5) tao (9) társadalombiztosítás (10) társasági adó (35) tartós befektetési számla (2) Taxand (2) TB (2) TBSZ (1) teljesítésekkel arányos bevétel-elszámolás (1) Timár Katalin (3) tőkejövedelmek (4) tőkekivonás (1) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) Tóth Dorottya (1) transzferár (30) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) ügyfélkapu (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) utólagos adóalap-csökkentés (2) üzleti út (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (2) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (1) vámeljárás (1) védett kor (1) versenyképesség (2) VIES-validátor (2) webinárium (1) XML-Validátor (2) Címkefelhő

4 PRO és 6 KONTRA érv a kata módosítása kapcsán

2020.06.30. 11:01 leitnerleitner

Már egy éve napirenden van a kata szabályainak módosítása. Köztudott, hogy a döntéshozók elégedetlenek a kisadózó vállalkozások tételes adójának, vagyis a katának a gyakorlatával és hatásaival, és szigorítani szeretnének az alkalmazás feltételein, amelyre úgy tűnik, most kerül sor. A kormány ugyanis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát átvéve 2021. január 1-jétől bevezeti, hogy azoknak a cégeknek, amelyek egy katás vállalkozástól egy évben több, mint a 3 millió forint értékben rendelnek meg szolgáltatást vagy terméket, az egymás közötti ügyleteik után az éves 3 milliós kereten felül 40% adót kell fizetniük. A plusz terhet tehát nem a katás vállalkozónak, hanem a megrendelőnek kell megfizetnie, kivéve ha külföldi – ez esetben ugyanis a kisadózó vállalkozást terhelné a büntetőadó.

valsag_1.jpg

Egy magánszemély csak egy vállalkozási formában lehet 2021-től kisadózó: nem lehet egy személyben katás egyéni vállalkozó és katás társaság tagja is valaki. A katás tevékenység megkezdésének bejelentésekor a hatóság vizsgálni fogja, hogy a vállalkozó szerepel-e már kisadózóként a nyilvántartásában, és ha igen, az új bejelentést visszautasíthatja. A módosítások a kapcsolt vállalkozásokat is érintik, amellyel szeretnék megakadályozni, hogy a tulajdonosok katás vállalkozásaikon keresztül számlázzanak be a nagyobb cégbe, és jussanak alacsonyabb közteherrel bevételhez.

A változtatások mögött az áll, hogy a hatóság és a kormányzat feltételezi, hogy a katás adózási formát sokan bújtatott foglalkoztatásként használják: valójában alkalmazottként dolgoznak, de a fizetésüket vállalkozási díjként kapják meg jóval alacsonyabb közteher mellett.

Most ugyanis a katás kifizetéseknél a tényleges adóteher kb. 6% körül van. Míg egy nem KATA szerint adózó egyéni vállalkozónak meg kell fizetnie havonta legalább a minimálbér után a járulékokat, a 15%-os szja-t és 17,5%-os (majd 15,5%-os) szociális hozzájárulási adót, és évente a 2%-os iparűzési adót és a 9%-os nyereségadót. Munkaviszonyban pedig a dolgozó bérét 15% szja, 18,5% tb és 17,5% (majd júliustól 15,5%) szociális hozzájárulási adó terheli. Ez pedig egyértelműen a kata felé billentette eddig a mérleget.

Elvileg azok a katások, akik jellemzően sok megrendelőnek számláznak, a módosítás után sem fognak változást tapasztalni. Elképzelhető viszont, hogy azokra, akik egy-egy megrendelőjüknél elérik a 3 milliós értékhatárt, hatással lesz a változás. Elképzelhető, hogy a megrendelőnek már nem fogja megérni őket ugyanazokkal a feltételekkel felkérni, hiszen a katás által fizetett havi fix költség és az iparűzési adó mellett, valamint az eddigi évi 12 milliós bevételhez kapcsolódó tételes adóteher felett belép a megrendelő által fizetendő 40% adóteher is.

A módosítás híre nagy felzúdulást váltott ki az érintettek és a szakma körében is. Vannak, akik örömmel fogadták, de sokan kritizálják a javaslatot. Érdemes tehát áttekinteni a PRO és KONTRA érveket!

PRO: a módosítás szükséges

  1. A kata visszaélésszerű alkalmazása óriási összeget vesz ki az államkasszából. 2013-ban, amikor a katát bevezették, a kisadózók tételes adóját választóknak csak 3% volt foglalkoztatott korábban. 2019-ben azonban a nyilvántartott katások 40%-a volt korábban alkalmazott. A Pénzügyminisztérium nyilvántartásai szerint, a katásokat legnagyobb számban foglalkoztató első 20 cég összesen 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint hárommillió forintot fizet ki. Ezt a problémát hatékonyan kezelné a módosítás.
  2. Ráadásul ezzel a gyakorlattal torzítják a piaci versenyt, és előnybe kerülnek a tisztességes vállalkozásokkal szemben, ezt a versenyelőnyt csökkentené a módosítás.
  3. A katások nagy része semmiféle változást nem fog tapasztalni jövőre.
  4. Az adó egyszerűsége azok számára a katások számára is megmarad, akiket érintenek a változások, hiszen az adminisztrációs (és az anyagi) teher a megrendelőé lesz.

KONTRA: a módosítás ebben a formában rossz

  1. A módosítás fűnyíró-elven működik: nem vizsgálja, hogy valóban bújtatott foglalkoztatásról, visszaélésről van-e szó egy-egy nagyobb volumenű szerződésnél, mindenkit büntet, aki átlépi a határt.
  2. Annak ellenére, hogy a pénzügyi kormányzat szerint a módosítás nem növeli az adminisztrációt, a sáv bevezetése után már nem lesz ugyanolyan egyszerű a katázás – legalábbis a megrendelőknek.
  3. Sokan a katával léptek a legalitás útjára: már nem zsebbe kapták a fizetésüket. Ők most ismét visszacsúszhatnak a szürke zónából a feketébe.
  4. Nem biztos, hogy a valódi bűnösök fognak bűnhődni. A bújtatott foglalkoztatás a megbízó számára előnyös igazán, az alkalmazottak többsége nagyon is szívesen dolgozna legálisan. Ez a változás azonban az ő eddig már bejáratott egzisztenciájukat teszi kockára, az ő helyzetüket bizonytalanítja el.
  5. Félő, hogy nem az lesz a hatása a módosításnak, amit a törvényalkotók remélnek, vagyis hogy a megrendelők legalizálják a foglalkoztatást. Lehet, hogy a vállalkozási díjakat fogják csökkenteni, és ezzel átterhelik az adót a katásokra. Vagy nem rendelnek meg olyan volumenben, mint korábban, esetleg teljesen felmondják a szerződést.
  6. Rossz az időzítés: a módosítás a Covid-19 gazdasági hatását fokozhatja, még tovább mélyítheti a recessziót azzal, hogy egy kiszolgáltatott réteg helyzetét teszi kockára.

Bár a módosítás nagy feszültséget keltett, de abban a többség egyetért, hogy a katát visszaélésszerűen alkalmazókkal szemben fel kell lépni, csak nem biztos, hogy ez a módosítás erre a legjobb módszer. Egyrészt azt kellene jobban – részletesebben, számon kérhetőbben, szigorúabban – szabályozni, hogy mi minősül foglalkoztatásnak. Így az ellenőrzések hatékonyabban tudnák kiszűrni a bújtatott foglalkoztatást. Az már biztos, hogy a hatóság meg fogja ezt próbálni, ugyanis a NAV a napokban közzétette, hogy még a változások hatályba lépése előtt megkezdi vizsgálatait e területen. Másrészt érdemes lehet a KATA után fizetendő havi 50.000 forintos kötelezettséget emelni, és a 12 milliós bevételi értékhatárt is megvizsgálni, hogy a katások jobban kivegyék a részüket a közteherviselésből, és valóban fedezzék a felmerülő társadalombiztosítási költségeket.

 

Címkék: KATA Jancsa-Pék Judit koronavírus COVID-19