Cikkünkben bemutatjuk a tervezett társasági adózást érintő módosításokat. A javaslat alapján személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét már idén sem, a jogszabály kihirdetését követő 31. naptól nem lehetne igénybe venni. Szigorodnak a telephely keletkezésének szabályai is, amely alapján egy külföldi társaság Magyarországon végzett tevékenysége adókötelezettséghez vezet.
Az elmúlt időszakban a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülésével párhuzamosan nőtt a kereslet az elektromos autókra. Bár ezek a járművek jellemzően drágábbak, mint hagyományos benzin és gázüzemű társaik, a többletköltségeket némileg ellentételezni tudták az alacsonyabb működési költségek, valamint vonzó lehetett az energiahatékonysági adókedvezmény igénybevételének lehetősége.
Ennek azonban a most benyújtott módosító javaslat véget vetne. A javaslat alapján ugyanis a személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét ezentúl nem lehet igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében. A pályázati úton történő támogatás lehívást e szigorítás nem befolyásolja, „csak” a vállalati adókedvezmény nem lesz igénybe vehető. Ráadásul, ha elfogadják, a korlátozás már idén, a kihirdetés követő 31. napon hatályba lépne.
Ismét finomhangolják az úgy nevezett ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályokat. Ezek a rendelkezések azt lennének hivatottak biztosítani, hogy a külföldi leányvállalatnál alacsonyan vagy egyáltalán nem adóztatott, elsősorban passzív jövedelmeket (kamat, osztalék, tőke jövedelmek, stb.) hazánk mint a tulajdonos országa megadóztathassa. A szabályrendszer, az EU Adóelkerülés Elleni Irányelvnek való megfelelés jegyében, az utóbbi években többször is változott. Most ismét módosítják.
- Egyrészt azon leányvállalatok után, amelyeknek székhelye vagy telephely olyan államban van, amelyek nem működnek együtt az EU-val (feketelistás országok), ezentúl nem érvényesíthetik az „ellenőrzött külföldi társaság” státusz miatti kivételeket: azaz az innen származó jövedelmet mindenképpen megadóztatják itthon.
- Másrészt viszont kiegészítenék az ellenőrzött külföldi társaságoktól járó osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító szabályokat annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó rész mentesülhessen az adózás alól. Azaz ezt a részt itthon már nem adóztatnák, erre a külföldi állam szabályai lesznek érvényesek. Ezáltal a valódi és nem valódi jogügylettel egyaránt rendelkező ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan csak a nem valódi jogügyletet vonnánk be a magyar társasági adókötelezettség alá.
Szigorodnak a telephelyekkel kapcsolatos szabályok is, amely alapján egy külföldi társaság Magyarországon végzett tevékenysége adóköteles lehet. A jövőben a Magyarországról nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek majd a külföldi vállalkozás számára, ha a magyar jelenlétet – fizikai dologhoz kötődő hely hiányában – csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együtt kell vizsgálni.
Ezen felül Magyarország kihasználja a más tagállamokkal kötött kettős adóztatást kizáró egyezményei nyújtotta lehetőségeket. Egyezményes helyzetben ugyanis minden esetben telephely keletkezik majd, ha az egyezményben szereplő telephelyfogalomnak megfelel a magyar jelenlét. Tehát a külföldi Magyarországhoz köthető tevékenysége akkor is adóköteles lesz hazánkban, ha a társasági adó szabályok ezt nem tennék kötelezővé, de a vonatkozó egyezmény alapján erre mégis lehetőség van. Ez a merőben új gondolatmenet felerősíti a nemzetközi adózás jelentőségét.
A számviteli törvény módosítása miatt hatályon kívül helyeznék azt a rendelkezést, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedése esetén. Az osztalékot megállapító társaság tagjának – a tulajdonrésszel rendelkező vállalkozásnak – pedig meg kell növelnie az adóalapját ilyenkor.
A jövőben nem lesz már szükség a kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre vonatkozó külön nyomtatványon történő bejelentésre. Helyette az adózó az adóalap-csökkentési jogcím érvényesítéséhez az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást lesz köteles vezetni.
Jogharmonizációs pontosítás tisztázza, hogy a 2019-ben bevezetett úgy nevezett tőkekivonási adó („exit tax”) részletekben történő megfizetését nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazni kell. Mindezek alapján, ha egy magyar vállalkozás befejezi működését, vagy akár csak a korábban folytatott üzleti tevékenységét csökkenti, és ezeket külföldre áthelyezi, a transzferár szabályok mellett a tőkekivonási adóval is számolni kell.
Végül, de nem utolsó sorban a koronavírus gazdasági következményeit pedig beruházások ösztönzésével próbálják meg enyhíteni. Ennek egyik módja a társasági adó törvényben a fejlesztési tartalék képzése, amely gyakorlatilag adóhitelül szolgál, melyet az eszköz használati idején szétosztva az értékcsökkenés révén fizetünk vissza. A javaslat szerint 2021. január 1-jétől a fejlesztési tartalékképzés társasági adóalap-csökkentő tételként az adózás előtti nyereség teljes összegéig igénybe vehető lesz, és a 10 milliárd forintos korlát is megszűnik.
