HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Portfólió blogger

Címkék

1% (4) 2019 (1) 2021 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) A1 nyomtatvány (3) adatelemzés (1) Adatexport-Generátor (4) adatkezelés (3) adatszolgáltatás (26) Adatszolgáltatási Health Check (1) adminisztráció (34) adó (1) adóamnesztia (1) adócsalás (8) adóelengedés (5) adóeljárás (2) adóellenőrzés (54) adóellenőrzések (22) adóelőleg-nyilatkozat (2) adóelőny (16) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adóhitel (2) adókedvezmény (72) adókiegyenlítés (1) adókönnyítés (10) adómentes (3) adómentes juttatás (7) adómérséklés (4) adórendszer (5) adótartozás (8) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adótörvény-változások 2020 ősz (4) adótörvény-változások 2021 nyári csomag (1) adóváltozás (11) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (6) adóváltozás 2022 (3) adóvisszatérítés (2) adózás rendje (3) adózói minősítés (4) AES (1) áfa (92) áfa-bevallási tervezet (10) áfa-workshop (8) áfabevallás (16) áfacsalás (14) áfaegyenleg (10) áfakulcs (5) áfalevonás (2) áfamentesség (2) áfareform (3) áfatervezet kiajánlása (4) áfa health check (4) Ágoston Krisztián (13) agresszív adótervezési struktúrák (2) air (3) alanyi adómentesség (2) alapítvány (5) alkohol (1) állásidő (1) általános forgalmi adó (39) APA-eljárás (5) árfolyamkockázat (1) árfolyamkülönbözet (4) árfolyamnyereség (6) árfolyamveszteség (3) art (5) átalakulás (1) átalakulások könyvvizsgálata (1) átstrukturálás (1) áttérés euro alapú könyvelésre (1) automatikus információcsere (2) automatizálás (5) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (11) Bálint Orsolya (5) Bartha Noémi (1) befektetési jegy (2) beföldi összesítő jelentés (3) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelés (4) behajthatatlan követelések (3) bejelentési kötelezettség (1) belföldi összesítő jelentés (1) belső ellenőrzés (1) belterületbe vont ingatlan (1) BEPS (15) bércsökkentés (1) béren kívüli juttatás cafetéria (18) bérgyártás (3) bérszámfejtés (4) bértámogatás (8) beruházás (11) beszámoló (6) bevallás (3) bevallás-tervezet (3) big data (3) BIREG (2) bírság (37) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Blacklist check (3) Bod Péter Ákos (1) Bökönyszegi Kitti (4) Brexit (1) cafetéria (14) cash box (1) CBCR (2) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) compliance (1) COVID-19 (45) családi adókedvezmény (4) családi kedvezmény (3) családtámogatási ellátások (2) csok (1) csökkentett munkaidő (1) csoportos biztosítás (1) csoportos konzultáció (1) csoportos tanácsadás (1) csoportos társasági adózás (8) DAC 6 (3) diák (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) digitalizáció (11) dohány (1) dohánytermékek (1) dr. Juhász Judit (5) dr. Menczel-Kiss Gellért (13) dr. Rácz Nóra (16) e-áfatervezet (6) e-áfa bevallási tervezet (6) e-aláírás (1) e-EKO (1) e-kereskedelem (1) e-szigno (1) eÁfa (1) eelektromos autó (1) effektív adókulcs (1) egészségbiztosítás (16) egészségügyi hozzájárulás (6) egészségügyi szolgáltatási járulék (7) egyéni vállalkozó (2) egyszerűsített beszámoló (1) egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (1) egyszer használatos műanyagok (1) eho (9) eIDAS (1) EKAER (21) EKÁER (5) EKHO (4) elektromos töltőállomás létesítése (1) elektronikus egyszerűsített kísérő okmány (1) elektronikus kereskedelem (2) elektronikus ügyintézés (5) Elek Diána (32) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (7) ellenőrzött külföldi társaság (3) ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (3) EMCS (1) energiaadó (2) energiahatékonyság (3) építőipar (2) értékpapír (3) eSZJA (6) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) eurora való áttérés (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) évzárás (5) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (3) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (18) fejlesztési tartalék (6) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) finanszírozás (2) fióktelep (1) fizetési halasztás (2) fizetési könnyítés (1) fizetés nélküli szabadság (2) foglalkoztatási riasztás (1) Fotiadi Ágnes (19) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (2) gazdasági intézkedések (4) GDPR (1) gépjárműadó (1) globális minimumadó (3) GLOBE (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (3) határokon átnyúló adótervezési konstrukció (2) határozatok formai hibái (1) health check (1) helyi iparűzési adó (16) hibrid eszközök (1) hipa (9) hitel (1) hitelesített adóalany (1) home office (6) hozam (1) HR (40) IFRS (3) illeték (8) importáfa (2) ingatlan (4) ingatlanfejlesztés (3) ingatlan bérbeadása (1) innovációs járulék (1) iparűzési adó (6) izoláció (1) Jancsa-Pék Judit (149) járulék (12) jegyzett tőke (3) jelentős költségvetési kockázat (1) jogdíj (3) jogorvoslat (3) Jövedéki Adatcsere Rendszer (1) jövedéki adó (3) Jövedéki Árumozgás Ellenőrző Rendszer (1) jövedéki termékek (2) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (4) K+F (4) Kálmán Veronika (4) kamat (2) kamatjövedelmek adózása (3) kapcsolt vállalkozás (21) KATA (10) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kiemelt adózók (1) kijárási tilalom (1) kiküldetés (19) kimentési kérelem (1) Király László György (3) kisadók (17) kisértékű küldemény (3) kiskereskedelmi különadó (3) kisvállalati adó (1) kisvállalkozás (1) kitüntetés (1) KIVA (12) kivitel (1) kiviteli korlátozás (1) kkv (1) klímavédelem (1) kocázatelemzés (1) kockázati biztosítás (1) költségátalány (1) költségtérítés (2) könyvelés (6) könyvelés automatizáció (1) könyvvizsgálat (7) környezetvédelem (8) környezetvédelmi termékdíj (15) koronavírus (36) középvállalkozás (1) kriptovaluta (2) ktd (8) külföldi áfa (1) külföldi munkavállalás (11) különadó (13) különös adó-visszatérítés (3) kúria jogegységi határozat (1) kurzarbeit (10) kutatás-fejlesztés (5) láncértékesítés (5) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerDigital (25) LeitnerLeitner (18) lekötött tartalék (1) logisztika (1) M&A (1) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (11) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megbízási jogviszony (1) megbízható adózó (3) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) mérleg (1) minimálbér (2) minimumadó (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) multinacionális vállalat (1) munkaerő-piaci támogatás (1) munkajog (6) munkaügy (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) munkavédelem (1) munkaviszonyon felüli jövedelmek (2) M lapok (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) NAV áfabevallási asszisztens (2) NAV áfa bevallási tervezet (1) négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye (1) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (12) nemzetközi adózás (26) nemzetközi fuvarozás (2) nemzetközi vállalatcsoportok (10) népegészségügyi termékadó (1) neta (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (3) nyilvántartás (19) nyugdíj (9) nyugdíj-előtakarékossági számla (5) nyugdíjasok járulékkötelezettsége (2) nyugdíjasok kiegészítő tevényesége (2) nyugdíjasok munkavállalása (3) nyugdíjas szövetkezet (2) nyugdíjbiztosítás (4) nyugdíjjárulék (2) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzés (1) önellenőrzési pótlék (2) one stop shop (1) önkéntes jogkövetési eljárás (1) önkéntes jogkövetést támogató eljárás (1) önkéntes pénztár (1) online pénztárgégép (1) Online számla-adatszolgáltatás (4) online számla-adatszolgáltatás (22) online számlázás (22) online számlázó programok (23) országonkénti jelentés (8) OSS (1) osztalék (8) osztalék fizetési korlát (1) otthoni munkavégzés (1) Palicz Marianna (6) pályázat (2) Partner review (4) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) piaci értéken való értékelés (1) Pintér Gabriella (1) portfolioblogger (6) Posting irányelv (1) pótbefizetés (2) QES (1) quick fixies (9) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) rehabilitációs adó (2) rehabilitációs hozzájárulás (2) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (2) reprezentáció (1) részletfizetés (3) részmunkaidő (1) részvény (2) rokkantsági ellátás (1) SAF-T (1) saját tőke (3) SEED (1) semmisségi okok (1) Siklós Márta (46) Single use plastic (1) single vat area (1) social distance (1) start-up (2) SUP (1) szakképzési hozzájárulás (8) szálláshely-szolgáltatás (2) számlakorrekció (1) számlázó program (8) számvitel (26) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (42) személyi jövedelmadó bevallás (26) személyi kedvezmény (7) Szép-kártya (4) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szerződéses gyártás (3) szja (65) szochó (24) szociális hozzájárulás (26) szociális hozzájárulási adó (13) szokásos piaci ár (2) Taga György (2) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) támogatás (6) tao (19) társadalombiztosítás (19) társadalombiztosítási járulék (5) társasági adó (55) tartós befektetési számla (3) távértékesítés (1) távmunka (6) Taxand (2) TB (9) TBSZ (2) telephely (6) teljesítésekkel arányos bevétel-elszámolás (1) termékdíj (5) Timár Katalin (3) tőkeemelés (1) tőkehelyzet rendezése (4) tőkejövedelmek (10) tőkejövedelmek adózás cikksorozat (5) tőkekivonás (2) tőkepiaci ügylet adózása (2) tőketartalék (1) törzstőke (4) Tóth Dorottya (1) tőzsdei ügyletek (1) transzferár (46) transzferárazás (16) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (3) ügyfélkapu (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) utólagos adóalap-csökkentés (2) üzleti út (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (3) vállalatirányítás (1) vállalatok (3) vállalkozásból kivont jövedelem (1) vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (6) vámeljárás (5) vámkezelés (2) VATs App (6) VAT Expert Group (2) védett kor (1) versenyképesség (2) VIES (1) VIES-validátor (3) visszado (1) visszaigénylés (1) visszatérítés (2) webinárium (4) XML (1) XML-Validátor (3) XSD 2.0 (1) XSD 3.0 (1) • szociális hozzájárulási adó (1) Címkefelhő

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Kellő körültekintés áfás számla befogadásakor: hogy az adóhatóság se köthessen bele a levonásba - 1. rész

2022.04.11. 18:37 leitnerleitner

Az adóhatóság gyakran vitatja a vevők áfalevonási jogát arra hivatkozva, hogy ők is felelősek az eladók által elkövetett áfacsalásban. Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető partnere, az Európai Unió Bizottsága mellett működő nemzetközi Áfa Szakértői Csoport tagja a témával foglalkozó több részes cikkében bemutatja, hogy hogy lehet ez ellen védekezni. Áttekinti, hogy milyen fogódzók vannak a magyar gyakorlatban és az Európai Uniós esetjogban, amellyel a jóhiszemű adózók kockázatai csökkentők.

valtozas_elony_jo_afa_digitalis_kisebb_1.jpg

Az alapelvek és az uniós gyakorlat

Az uniós hozzáadott érték adó – ahogy nálunk hívják: áfa – első és legfontosabb alapelve, hogy az értékesítési lánc minden szereplőjét csak a saját hozzáadott étréke után, vagyis az értéknövekedés alapján terheli adókötelezettség. Ez úgy valósul meg, hogy az adott szereplő az értékesítési árán felszámítja az adót, míg a beszerzési árában hasonlóképpen benne foglalt adót pedig levonja.

Ezzel összhangban áll az Európai Uniós Bíróság ítélkezési gyakorlata is. A Bíróság több alkalommal kimondta, hogy a 2006/112 irányelv 167. és azt követő cikkeiben foglalt levonásra vonatkozó jogosultság az uniós áfarendszer elválaszthatatlan része. Főszabály szerint nem korlátozható, ha a levonási jogával élni kívánó adóalany teljesítette ennek feltételéül szabott valamennyi anyagi és alaki jogi követelményt.

Az adólevonások rendszerének az a célja, hogy a vállalkozót teljes egészében mentesítse az áfafizetés terhe alól, ha ezt gazdasági tevékenysége keretében már megfizette vagy meg fogja fizetni. Az uniós áfarendszer valamennyi áfaköteles gazdasági tevékenység adóterhére vonatkozóan biztosítja a semlegességet, függetlenül azok céljától és eredményétől. Ezt nem befolyásolja az sem, hogy az érintett termékek korábbi és későbbi értékesítését terhelő áfát befizették/befizetik‑e az államkincstárba vagy sem.

Ugyanakkor, az adócsalással és az adókikerüléssel, valamint az esetleges visszaélésekkel szembeni küzdelem az Unió szintjén elismert és előmozdított célkitűzés, amelynek értelmében a jogalanyok nem hivatkozhatnak az uniós jogi normákra csalárd módon vagy visszaélésszerűen. Ennél fogva a nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogot csalárd módon vagy visszaélésszerűen alkalmazták.

Ez az eset áll fenn, ha maga az adóalany követ el csalást, de ugyanez a helyzet akkor is, ha az adóalanynak tudomása volt, vagy tudomással kellett volna lennie arról, hogy üzleti partnerei követnek el csalást az adott ügyletben. De ha a vevő nem tudta, vagy nem is tudhatta, hogy az érintett ügyletben partnere adócsalást követ el, vagy hogy az értékesítési láncban az adott ügyletet megelőző vagy követő másik ügylet áfacsalást valósít meg, nem lehet tőle megtagadni az áfalevonás jogát. Ugyanis az objektív felelősségi rendszer bevezetése meghaladná az államkincstár érdekei megóvásához szükséges mértéket.

A levonási jog csak akkor tagadható meg, ha objektív körülmények alapján bizonyították, hogy az adóalany, aki a levonási jogot szeretné gyakorolni, tudta vagy tudnia kellett volna, hogy adócsalásra irányuló ügyletben vesz részt.

Így a levonási jogával élni kívánó adóalanytól meg lehet követelni, hogy tegyen meg minden tőle észszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa teljesítendő ügylet ne vezessen adócsaláshoz. Ez az úgy nevezett „kellő körültekintés elve”. Az Európai Unió Bírósága már több alkalommal megállapította, hogy ez a követelmény nem ellentétes az uniós joggal. Az, hogy mi az ésszerűen elvárható intézkedés alapvetően az adott ügy körülményeitől függ.

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az adóhatóság feladata, hogy bizonyítsa azon objektív körülmények fennállását, amelyek alapján az a következtetés vonható le, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy adócsalásban vesz részt. Ezt követően a nemzeti bíróság feladata annak ellenőrzése, hogy az érintett adóhatóságok megállapították‑e az ilyen objektív tényezők fennállását.

A magyar valóság

Kezdjük talán egy esettanulmánnyal, valószínűleg sok olvasó számára lesz ismerős. Az adhatóság egy ellenőrzés során begyűjtött nyilatkozatok alapján arra a következtetésre jut, hogy egyes befogadott számlák nem a valós felek között megtörtént eseményeket rögzítenek, így nem tekinthetőek hitelesnek. Más számlák esetében a revízió a kapcsolódó gazdasági eseményeket ugyan megtörténtnek tekinti, azonban megállapítja, hogy azok nem a számlákon szereplő felek között történtek meg. Bár megállapítják, hogy a számlákban foglalt gazdasági és fizikai teljesítés megtörtént, azonban a revízió felrója az adózónak, hogy a számlázási láncban szereplő cégek adókijátszásában passzív szerepet töltött be, mivel partnerei kiválasztásakor nem tanúsított tőle elvárható gondosságot, így nem tett meg mindent az adócsalásban való részvétele elkerülése érdekében. Így a hatóság a befogadott számlákat hiteltelennek minősíti, a számlákkal kapcsolatos áfalevonási jogot elvitatja, és az adóhiány megállapítása mellett 50%-os adóbírságot és késedelmi pótlékot szab ki.

Mit kellett volna tennie az adóalanynak a hatóság szerint?

  • a NAV honlapokon megvizsgálni üzleti partnereit,
  • nullás igazolást kérni a szerződéskötéskor,
  • meggyőződni a szállítópartner megbízhatóságáról,
  • amennyiben adókijátszásra utaló körülmények észlelhetők a konkrét ügylet kapcsán vagy az érintett gazdasági szektorban, részletesebben kell tájékozódni partneréről.

Ugyanakkor a revízió megállapította, hogy a kérdéses számlák szerepeltek az online számla-adatszolgáltatásban, valamint a számlakiállító belföldi összesítő jelentésében és áfabevallásában is. A számla kiállítója a fizetendő áfát bevallotta és megfizette. Azt is megállapították, hogy az adóalany, sőt még az ő közvetlen üzleti partnere is a saját beszállítóinak banki átutalás formájában fizette a számlák ellenértékét. Azt is feltárták, hogy az ügyletek időpontjában külső forrásokban – a NAV adatbázisaiban, egyéb nyilvánosan elérhető cégadatbázisokban – nem szerepeltek gyanúra okot adó információk., így a jegyzőkönyv sem tudott ilyet felsorolni.

A partner társaság nem szerepelt a

  • adóhiányosok, hátralékosok, végrehajtás alattiak,
  • alkalmazottakat bejelentés nélkül foglalkoztatók,
  • felfüggesztett adószámok,
  • törölt adószámok listájában,
  • nem állt felszámolás, végelszámolás vagy csőd alatt.

Sőt, a számlákat kiállító partner több, mint tíz éve működő vállalkozás volt, melynek megelőző években éves nettó árbevétele folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, adózott eredménye pozitív volt, forgóeszköz állománya jelentős, saját tőkéje pedig jóval a jogszabályi minimum fölött volt és az elmúlt éveken emelkedett. Több alkalmazottja volt és létszámuk emelkedett, amely elegendő volt működéséhez és az igénybe vett ügylet teljesítéséhez.

Ennek ellenére, a hatóság megtagadja a vevő áfalevonási jogát, mert a beszállítók beszállítóinál végzett kapcsolódó vizsgálatok során arra a következtetésre jutott, hogy azok adóminimalizáló tartalommal nyújtották be áfa bevallásaikat, a kiállított számláik fizetendő áfatartalmát fiktív számlák befogadásával ellentételezték, többek között valós működést ki nem fejtő társaságoktól beérkezett számlákkal. Vagyis bár az adóhatóság nem értett egyet azok tartalmával, még a beszállítók beszállítói is adtak be áfabevallást, és az abban foglalt áfájukat meg is fizették.

A kérdés, hogy jogosan tagadja-e meg a hatóság az áfalevonás jogát a vállalkozástól beszállítóinak beszállítói által elkövetett adócsalás miatt? Valóban tudnia kellett volna erről?

Az adózótól elvárható gondosság: objektív felelősség és az ügylet időpontja

Ahogy ezt már korábban leírtuk, az adólevonási jog az áfarendszerének szerves részét képezi, fő szabály szerint nem korlátozható, és a teljesített ügyleteket terhelő előzetesen felszámított adó teljes összege tekintetében azonnal érvényesül. Ha a revízió is elismeri, hogy az anyagbeszerzésre irányuló ügyletek megvalósultak, csak az adóalany tényeit, ismereteit és szándékát vizsgálhatja az adólevonási jog gyakorlásának megvonása előtt. Továbbá objektív körülmények alapján kétséget kizáróan meg kell tudnia állapítania, hogy az adóalany tudott vagy tudnia kellett az adókijátszásban való részvételről ahhoz, hogy alappal vonja el az áfa levonási jog gyakorlását.

A Kúria egy ítéletében azt is rögzítette, hogy a „kellő körültekintés mellett tudta vagy tudnia kellett volna” és az „észszerűen elvárható intézkedések megtétele” nem azonos fogalmak. Más jogeset szerint nem elegendő az értékesítési láncban távolabb álló adózók magatartásából következtetni a felperes aktív magatartására, ahhoz legalább elő kellett volna segítenie vagy a támogatva közre kellett volna működnie. Ha ezt nem tudják bizonyítani, az adólevonási jog megtagadásához elengedhetetlen a „tudta vagy tudhatta volna” feltételek fennállásának igazolása.

Döntő körülmény az is, hogy mikor szerzett tudomást az adózó az adókijátszásban való részvétel kockázatáról: hogy az ügylet időpontjában az adóalany tudatában lehetett-e az adókijátszás kockázatának vagy sem. És ezt maga a NAV is azt rögzíti útmutatójában.

Vagyis az adóhatóság nem róhat fel az adózónak olyan körülményt, amely az ügylet megkötését követően keletkezett vagy amelyről az adózó az ügylet megkötését követően szerzett/szerezhetett tudomást. Az adóhatóságnak figyelembe kell vennie az ügyletkötés dátumát, vizsgálnia kell az egyes események bekövetkezésének időbeli sorrendjét.

Ki kell emelni az is, hogy az adóhatóságot terheli az adólevonás jogszerűtlenségének tényadatokon alapuló bizonyítása, ha maga a számlabefogadó az ellenőrzés során rendelkezésre bocsátotta a jogszabály által a levonási jog gyakorlásához előírt valamennyi tárgyi bizonyítékot (magát a számlát). Az adóhatóságnak a vizsgálata során nem elég, ha kételyeket fogalmaz meg, ha hiányosságokat tár fel, hanem az ellenőrzése során begyűjtött tények alapján egyértelműen ki kell tudnia zárni, hogy az adólevonási jog gyakorlásának feltételei nem állnak fenn, vagyis például, hogy a beszerzett termék / megvásárolt szolgáltatás nem szolgálta a számlabefogadó adóköteles tevékenységét. Ha ezt nem tudja bizonyítani, az adólevonási jog nem vitatható el, jogsértés ennek vonatkozásban nem állapítható meg.

Ugyanakkor sokszor találkozunk azzal, hogy a csalással érintett számlázási láncolatok kapcsán az adóhatóság még mindig a számára legkönnyebben elérhető, a csalással nem közvetlenül érintett adóalanyon próbálja behajtani a cechet. Mivel ezzel a hozzáállással a hatóságok figyelmen kívül hagyják a hazai és nemzetközi bírósági joggyakorlatot, mindenképpen érdemes ilyen esetekben felvenni a harcot.

Hogyan érhetjük el, hogy az áfalevonás megkérdőjelezhetetlen legyen? – 2. rész

Címkék: áfa ellenőrzés áfacsalás általános forgalmi adó áfalevonás

süti beállítások módosítása