HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Portfólió blogger

Címkék

1% (4) 2019 (1) 2021 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) A1 nyomtatvány (3) adatelemzés (1) Adatexport-Generátor (4) adatkezelés (3) adatszolgáltatás (26) Adatszolgáltatási Health Check (1) adminisztráció (34) adó (1) adóamnesztia (1) adócsalás (8) adóelengedés (5) adóeljárás (2) adóellenőrzés (54) adóellenőrzések (22) adóelőleg-nyilatkozat (2) adóelőny (16) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adóhitel (2) adókedvezmény (72) adókiegyenlítés (1) adókönnyítés (10) adómentes (3) adómentes juttatás (7) adómérséklés (4) adórendszer (5) adótartozás (8) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adótörvény-változások 2020 ősz (4) adótörvény-változások 2021 nyári csomag (1) adóváltozás (11) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (6) adóváltozás 2022 (3) adóvisszatérítés (2) adózás rendje (3) adózói minősítés (4) AES (1) áfa (92) áfa-bevallási tervezet (10) áfa-workshop (8) áfabevallás (16) áfacsalás (14) áfaegyenleg (10) áfakulcs (5) áfalevonás (2) áfamentesség (2) áfareform (3) áfatervezet kiajánlása (4) áfa health check (4) Ágoston Krisztián (13) agresszív adótervezési struktúrák (2) air (3) alanyi adómentesség (2) alapítvány (5) alkohol (1) állásidő (1) általános forgalmi adó (39) APA-eljárás (5) árfolyamkockázat (1) árfolyamkülönbözet (4) árfolyamnyereség (6) árfolyamveszteség (3) art (5) átalakulás (1) átalakulások könyvvizsgálata (1) átstrukturálás (1) áttérés euro alapú könyvelésre (1) automatikus információcsere (2) automatizálás (5) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (11) Bálint Orsolya (5) Bartha Noémi (1) befektetési jegy (2) beföldi összesítő jelentés (3) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelés (4) behajthatatlan követelések (3) bejelentési kötelezettség (1) belföldi összesítő jelentés (1) belső ellenőrzés (1) belterületbe vont ingatlan (1) BEPS (15) bércsökkentés (1) béren kívüli juttatás cafetéria (18) bérgyártás (3) bérszámfejtés (4) bértámogatás (8) beruházás (11) beszámoló (6) bevallás (3) bevallás-tervezet (3) big data (3) BIREG (2) bírság (37) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Blacklist check (3) Bod Péter Ákos (1) Bökönyszegi Kitti (4) Brexit (1) cafetéria (14) cash box (1) CBCR (2) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) compliance (1) COVID-19 (45) családi adókedvezmény (4) családi kedvezmény (3) családtámogatási ellátások (2) csok (1) csökkentett munkaidő (1) csoportos biztosítás (1) csoportos konzultáció (1) csoportos tanácsadás (1) csoportos társasági adózás (8) DAC 6 (3) diák (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) digitalizáció (11) dohány (1) dohánytermékek (1) dr. Juhász Judit (5) dr. Menczel-Kiss Gellért (13) dr. Rácz Nóra (16) e-áfatervezet (6) e-áfa bevallási tervezet (6) e-aláírás (1) e-EKO (1) e-kereskedelem (1) e-szigno (1) eÁfa (1) eelektromos autó (1) effektív adókulcs (1) egészségbiztosítás (16) egészségügyi hozzájárulás (6) egészségügyi szolgáltatási járulék (7) egyéni vállalkozó (2) egyszerűsített beszámoló (1) egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (1) egyszer használatos műanyagok (1) eho (9) eIDAS (1) EKAER (21) EKÁER (5) EKHO (4) elektromos töltőállomás létesítése (1) elektronikus egyszerűsített kísérő okmány (1) elektronikus kereskedelem (2) elektronikus ügyintézés (5) Elek Diána (32) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (7) ellenőrzött külföldi társaság (3) ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (3) EMCS (1) energiaadó (2) energiahatékonyság (3) építőipar (2) értékpapír (3) eSZJA (6) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) eurora való áttérés (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) évzárás (5) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (3) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (18) fejlesztési tartalék (6) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) finanszírozás (2) fióktelep (1) fizetési halasztás (2) fizetési könnyítés (1) fizetés nélküli szabadság (2) foglalkoztatási riasztás (1) Fotiadi Ágnes (19) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (2) gazdasági intézkedések (4) GDPR (1) gépjárműadó (1) globális minimumadó (3) GLOBE (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (3) határokon átnyúló adótervezési konstrukció (2) határozatok formai hibái (1) health check (1) helyi iparűzési adó (16) hibrid eszközök (1) hipa (9) hitel (1) hitelesített adóalany (1) home office (6) hozam (1) HR (40) IFRS (3) illeték (8) importáfa (2) ingatlan (4) ingatlanfejlesztés (3) ingatlan bérbeadása (1) innovációs járulék (1) iparűzési adó (6) izoláció (1) Jancsa-Pék Judit (149) járulék (12) jegyzett tőke (3) jelentős költségvetési kockázat (1) jogdíj (3) jogorvoslat (3) Jövedéki Adatcsere Rendszer (1) jövedéki adó (3) Jövedéki Árumozgás Ellenőrző Rendszer (1) jövedéki termékek (2) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (4) K+F (4) Kálmán Veronika (4) kamat (2) kamatjövedelmek adózása (3) kapcsolt vállalkozás (21) KATA (10) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kiemelt adózók (1) kijárási tilalom (1) kiküldetés (19) kimentési kérelem (1) Király László György (3) kisadók (17) kisértékű küldemény (3) kiskereskedelmi különadó (3) kisvállalati adó (1) kisvállalkozás (1) kitüntetés (1) KIVA (12) kivitel (1) kiviteli korlátozás (1) kkv (1) klímavédelem (1) kocázatelemzés (1) kockázati biztosítás (1) költségátalány (1) költségtérítés (2) könyvelés (6) könyvelés automatizáció (1) könyvvizsgálat (7) környezetvédelem (8) környezetvédelmi termékdíj (15) koronavírus (36) középvállalkozás (1) kriptovaluta (2) ktd (8) külföldi áfa (1) külföldi munkavállalás (11) különadó (13) különös adó-visszatérítés (3) kúria jogegységi határozat (1) kurzarbeit (10) kutatás-fejlesztés (5) láncértékesítés (5) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerDigital (25) LeitnerLeitner (18) lekötött tartalék (1) logisztika (1) M&A (1) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (11) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megbízási jogviszony (1) megbízható adózó (3) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) mérleg (1) minimálbér (2) minimumadó (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) multinacionális vállalat (1) munkaerő-piaci támogatás (1) munkajog (6) munkaügy (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) munkavédelem (1) munkaviszonyon felüli jövedelmek (2) M lapok (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) NAV áfabevallási asszisztens (2) NAV áfa bevallási tervezet (1) négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye (1) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (12) nemzetközi adózás (26) nemzetközi fuvarozás (2) nemzetközi vállalatcsoportok (10) népegészségügyi termékadó (1) neta (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (3) nyilvántartás (19) nyugdíj (9) nyugdíj-előtakarékossági számla (5) nyugdíjasok járulékkötelezettsége (2) nyugdíjasok kiegészítő tevényesége (2) nyugdíjasok munkavállalása (3) nyugdíjas szövetkezet (2) nyugdíjbiztosítás (4) nyugdíjjárulék (2) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzés (1) önellenőrzési pótlék (2) one stop shop (1) önkéntes jogkövetési eljárás (1) önkéntes jogkövetést támogató eljárás (1) önkéntes pénztár (1) online pénztárgégép (1) Online számla-adatszolgáltatás (4) online számla-adatszolgáltatás (22) online számlázás (22) online számlázó programok (23) országonkénti jelentés (8) OSS (1) osztalék (8) osztalék fizetési korlát (1) otthoni munkavégzés (1) Palicz Marianna (6) pályázat (2) Partner review (4) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) piaci értéken való értékelés (1) Pintér Gabriella (1) portfolioblogger (6) Posting irányelv (1) pótbefizetés (2) QES (1) quick fixies (9) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) rehabilitációs adó (2) rehabilitációs hozzájárulás (2) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (2) reprezentáció (1) részletfizetés (3) részmunkaidő (1) részvény (2) rokkantsági ellátás (1) SAF-T (1) saját tőke (3) SEED (1) semmisségi okok (1) Siklós Márta (46) Single use plastic (1) single vat area (1) social distance (1) start-up (2) SUP (1) szakképzési hozzájárulás (8) szálláshely-szolgáltatás (2) számlakorrekció (1) számlázó program (8) számvitel (26) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (42) személyi jövedelmadó bevallás (26) személyi kedvezmény (7) Szép-kártya (4) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szerződéses gyártás (3) szja (65) szochó (24) szociális hozzájárulás (26) szociális hozzájárulási adó (13) szokásos piaci ár (2) Taga György (2) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) támogatás (6) tao (19) társadalombiztosítás (19) társadalombiztosítási járulék (5) társasági adó (55) tartós befektetési számla (3) távértékesítés (1) távmunka (6) Taxand (2) TB (9) TBSZ (2) telephely (6) teljesítésekkel arányos bevétel-elszámolás (1) termékdíj (5) Timár Katalin (3) tőkeemelés (1) tőkehelyzet rendezése (4) tőkejövedelmek (10) tőkejövedelmek adózás cikksorozat (5) tőkekivonás (2) tőkepiaci ügylet adózása (2) tőketartalék (1) törzstőke (4) Tóth Dorottya (1) tőzsdei ügyletek (1) transzferár (46) transzferárazás (16) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (3) ügyfélkapu (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) utólagos adóalap-csökkentés (2) üzleti út (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (3) vállalatirányítás (1) vállalatok (3) vállalkozásból kivont jövedelem (1) vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (6) vámeljárás (5) vámkezelés (2) VATs App (6) VAT Expert Group (2) védett kor (1) versenyképesség (2) VIES (1) VIES-validátor (3) visszado (1) visszaigénylés (1) visszatérítés (2) webinárium (4) XML (1) XML-Validátor (3) XSD 2.0 (1) XSD 3.0 (1) • szociális hozzájárulási adó (1) Címkefelhő

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Hogyan érhetjük el, hogy az áfalevonás megkérdőjelezhetetlen legyen? – 2. rész

2022.04.19. 15:55 leitnerleitner

Az áfalevonási jog elvitatásával kapcsolatos cikksorozatunk első részében Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető partnere, az Európai Unió Bizottsága mellett működő nemzetközi Áfa Szakértői Csoport tagja bemutatta a védekezés alapjául szolgáló általános elveket és ítélkezési gyakorlatot. A sorozat 2. részében két 2020 évvégi bírósági döntést szeretnék bemutatni, melyek az adóhatóság alvállalkozói láncolatokkal kapcsolatos eljárását újabb korlátok közé szorítja.

elemzes_megbeszeles_bevallas_oltonyos_ferfiak_uzletemberek.jpg

A Vikingo-ügy

A Vikingo-ügy annyiban hasonlít a fent bemutatott hazai esettanulmányhoz, hogy ebben is olyan gépek beszerzésére vonatkozó számlák kapcsán támadta meg az adóhatóság az áfalevonás jogát, mely gépeket bizonyítottan megvásároltak, beszereltek, üzembe helyeztek és melyeket a Vikingo adóköteles termelési tevékenységéhez használt.

A Vikingo, ugyanis, amelynek fő tevékenysége cukor és édesség nagykereskedelme, 2012. március 20‑án szerződést kötött a Freest Kft.‑vel tíz csomagológép és egy töltőgép 2012. december 20‑ig történő leszállítására. E szerződés előírta az alvállalkozó igénybevételének a lehetőségét. 2012. május 21‑én a Vikingo új szerződést kötött a Freesttel, hat csomagológép és egy tasakoló gép 2013. március 30‑ig történő leszállítására. E gépeket a Freest a két szerződés rendelkezései szerint egy másik társaságtól szerezte be, amely önmaga is egy másik társaságtól vásárolta azokat. A Vikingo élt az előzetesen megfizetett áfa levonásának jogával.

Az áfabevallások utólagos ellenőrzését követően azonban az elsőfokú adóhatóság az áfa levonását megtagadta, adókülönbözetet állapított meg, amely egy része jogosulatlan áfa-visszaigénylésnek, a másik része pedig adóhiánynak felelt meg. Ezekre a hatóság 200% adóbírságot szabott ki, és késedelmi pótlékot számított fel a Vikingo terhére.

Az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatok és az értékesítési láncban résztvevő cégek ügyvezetőinek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a gépeket valójában egy ismeretlen személytől szerezték be, vagyis az ügyletek nem a számlán feltüntetett személyek között és nem a számlán feltüntetett módon valósultak meg. Bár azt is bizonyították, hogy a gépeket a Vikingo telephelyén helyezték üzembe, de az adóhatóság megállapította, hogy az alakilag nem kifogásolt számlák és további dokumentumok nem bizonyítják a gazdasági ügyletek megtörténtét, mivel a láncolat többi résztvevőjének nyilatkozatai ellentmondásosak voltak a gépek szállítására és eredetére vonatkozóan. Így az említett számlák tartalmilag hiteltelenek annak ellenére, hogy a gépek leszállítását és beüzemelését az ügyvezetők mindegyike elismerte. Továbbá az adóhatóság nem tartotta elegendőnek, hogy a Vikingo a szerződés megkötése előtt megnézte az üzleti partnere cégkivonatát és elkérte az aláírási címpéldányt, és azt sem, hogy a Freest ügyvezetője járt a telephelyen. Úgy vélte, hogy a beszerzőtől további lépések is ésszerűen elvárhatók lettek volna annak érdekében, hogy meggyőződjön a partnere megbízhatóságáról.

A magyar bíróság pedig arra kereste a választ, hogy e gyakorlat összeegyeztethető‑e a semlegesség, a tényleges érvényesülés és az arányosság elvével, valamint az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával a bizonyítandó tényekkel és az előterjesztendő bizonyítékokkal kapcsolatban. Habár a csalás feltételezheti a láncolat adóalany előtti tagjainak vizsgálatát, kétséges a hazai bíróság számára az adóhatóság azon gyakorlata, hogy rekonstruálja a teljes ügyletláncolatot, és ha álláspontja szerint ezek közül valamelyik gazdaságilag nem észszerű, nem indokolt vagy nem kellően bizonyított, akkor az adólevonási jogot megtagadja a lánc utolsó szereplőjétől, függetlenül attól, hogy az adóalany tudott‑e vagy tudnia kellett volna‑e a korábbi szabálytalansáról.

A magyar bíróság azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy ellentétes-e az uniós joggal az a nemzeti gyakorlat, amellyel az adóhatóság azzal az indokkal tagadja meg az adóalanytól a számára értékesített termékek beszerzése után megfizetett áfa levonásának jogát, hogy nem tekinthetők hitelesnek a vonatkozó számlák, mert

  • e termékek előállítása és értékesítése a szükséges tárgyi és személyi feltételek hiánya okán nem történhetett e számlák kibocsátója által (hiszen azok egy alvállalkozói láncon keresztül kerültek beszerzésre), és az említett termékeket valójában egy ismeretlen személytől szerezték be,
  • nem tartották tiszteletben a nemzeti számviteli szabályokat (a szóban forgó termékeket nem a Freest, a számlakibocsátó gyártotta és értékesítette, sem pedig annak alvállalkozója, mivel e vállalkozások nem rendelkeztek a szükséges személyi és tárgyi eszközökkel, vagyis e termékeket tehát valójában egy nem azonosított személytől szerezték be),
  • az említett beszerzéseket eredményező értékesítési lánc gazdaságilag nem volt indokolt; az adóhatóság szerint a szóban forgó ügyletek célja az volt, hogy a számlákon szereplő, ismeretlen eredetű beszerzett gépek származását bizonyítsák, és a számlakibocsátó alvállalkozója számára lehetővé tegyék, hogy a áfa megfizetése alól mentesüljön, és hogy a Vikingo javára levonási jogot keletkeztessenek.
  • az értékesítési lánc részét képező egyes korábbi ügyletek szabálytalanok voltak, mert az alvállalkozó nem fizette meg az áfát.

 Az Uniós Bíróság kimondta, hogy nem elegendő a Vikingo levonási jogának kizárásához az, ha az érintett termékeket nem a számlakibocsátó és nem is annak alvállalkozója gyártotta és értékesítette. Az, hogy az alvállalkozók nem rendelkeznek a szükséges emberi és tárgyi erőforrásokkal, nem jelenti azt, hogy a szóban forgó termékértékesítések nem történtek meg, mivel az szállítók csalárd rejtegetésén kívül jelentheti azt is, hogy egyszerűen alvállalkozót vettek igénybe.

A Bíróság arra is rámutatott, hogy a „termékértékesítés” magában foglal bármely, materiális javak átruházására irányuló ügyletet, amelynek során az egyik fél feljogosítja a másik felet, hogy e javakkal úgy rendelkezzék, mintha azok tulajdonosa lenne. E fogalom objektív jellegű, és az érintett ügyletek céljától és eredményétől függetlenül alkalmazandó. Ebből következik, hogy az alapügyben szóban forgó ügyletek termékértékesítésnek minősülnek még akkor is, ha a termékeket nem a számlakibocsátó gyártotta és értékesítette, és nem sikerült azonosítani azt a személyt, akitől e termékeket eredetileg beszerezték, amennyiben teljesítik az említett fogalom alapjául szolgáló objektív feltételeket, és nem valósítanak meg áfakijátszást. Ebből következik, hogy ha az érintett termékértékesítéseket ténylegesen teljesítették, a főszabály szerint nem tagadható meg a levonási jog.

A levonási jogával élni kívánó adóalany részéről megkövetelt gondosság elvárt szintjével kapcsolatban, az adóhatóság nem kötelezheti az adóalanyt arra, hogy a szállítójára vonatkozó összetett és alapos ellenőrzéseket végezzen, amelynek révén az e hatóságot terhelő ellenőrzési feladatokat ténylegesen az adóalanyra hárítanák át. Az adóhatóság általános jelleggel nem követelheti meg, hogy annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a korábban teljesített ügyletekkel kapcsolatban nem történt szabálytalanság vagy csalás, ellenőrizze, hogy a számla kibocsátója adóalanynak minősül‑e, rendelkezik‑e a szóban forgó termékekkel, és képes‑e azok szállítására, illetőleg hogy áfabevallási és ‑fizetési kötelezettségének eleget tesz‑e, és, hogy erről rendelkezzen iratokkal.

Így, az adóhatóság csak akkor tagadhatja meg a levonáshoz való jogot a vevőtől a számlák kibocsátói vagy az értékesítési láncban korábban közreműködő gazdasági szereplők által elkövetett csalás vagy szabálytalanság feltárása esetén, ha objektív tényezők alapján kimondható, hogy a vevő tudott vagy tudnia kellett volna erről. De közben nem várhat el olyan vizsgálatokat, amelyeket a vevő nem köteles elvégezni. A bizonyítás ellenőrzésének terhe pedig az érintett tagállam, vagyis esetünkben Magyarország bíróságának feladata.

Az Uniós Bíróság arra is rámutat, hogy az áfalevonási jogot nem befolyásolja a tény, hogy az érintett termékekre vonatkozó korábbi ügyleteket terhelő áfát befizették‑e az államkincstárba, vagy sem. Továbbá, a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az adóalanyok általában szabadon választhatják meg azt a szervezeti struktúrát, vagy azokat a szerződéses feltételeket, amelyeket a legmegfelelőbbnek ítélnek gazdasági tevékenységük végzéséhez és adóterheik csökkentéséhez. A visszaélésszerű magatartás tilalmának az áfa területén csak a teljesen mesterséges, valós gazdasági tartalmat nélkülöző, kizárólag adóelőny megszerzését célzó megállapodásokat tiltja.

Vagyis amennyiben valóban megtörtént a termék értékesítése az alapügyben, attól még nem tekinthető adócsalásnak, ha az értékesítést eredményező ügyletlánc gazdasági szempontból észszerűtlennek tűnik, vagy ésszerűen nem igazolt, és a lánc valamelyik résztvevője nem teljesítette adókötelezettségeit.

Továbbá ellentétes az uniós ítélkezési gyakorlattal a magyarhoz hasonló bizonyítási rendszer, amely megtagadja az adóalanytól a levonási jogot, ha nem szolgáltat olyan bizonyítékot, amely igazolja a láncolatban részt vevő valamennyi fél által teljesített összes ügyletet, és e résztvevők gazdasági tevékenységét, valamint azt rója fel a terhére, hogy e tényezők nem ellenőrizhetők.

Igaz ugyan, hogy a jelen esetben ismertetett tények tartalmazhatnak arra utaló jeleket, hogy az adóalany aktívan részt vett adócsalásban, vagy hogy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az érintett ügyletekkel a számlakibocsátó által elkövetett adócsalásban vesz részt, a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a nemzeti jog bizonyításra vonatkozó szabályai szerint az alapügy minden tényállási elemének és körülményének átfogó értékelése megtörtént‑e. Az Európai Unió Bírósága tehát a fent pontokba szedve felsorolt kérdésekre azt felelte, hogy ezek alapján nem tagadható meg az áfa levonásának joga.

A Crewprint-ügy

A Crewprint-ügyet a fentiekhez képest még az fűszerezte, hogy a csalásban érintett alvállalkozó ügyvezetője volt a vevő társaság ügyvezetője is, amely körülményből az adóhatóság közvetlenül levezette, hogy a társaságnak tudnia kellett az adókijátszásról.

A Crewprint fő tevékenységi köre a nyomdaipar, megrendeléseit fővállalkozója, a Crew Kft. révén teljesített. Ennek egyik ügyvezetője a Crewprint ügyvezetője is volt, aki a Crew megalakulásakor annak alkalmazottja lett. A Crew három vállalkozásnak adta alvállalkozásba a munkák egy részét, amelyek maguk is alvállalkozókat vettek igénybe. Ezeket a nyomdaipari munkákat a Crew által kibocsátott teljesítési igazolásokkal vagy szállítólevelekkel együtt kiállított számlákkal látták el, amelyek alapján a Crewprint gyakorolta az előzetesen megfizetett áfa levonásához való jogát.

Az elsőfokú adóhatóság az áfabevallások ellenőrzését követően utólagos adómegállapításról szóló határozatot bocsátott ki, bírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel a Crewprintre.

Ezen ellenőrzés során az elsőfokú adóhatóság meghallgatta a Crewprint ügyvezetőjét, majd kapcsolódó vizsgálatokat folytatott le az értékesítési láncban részt vevő alvállalkozóknál. Meghallgatták az egyes társaságok ügyvezetőit, valamint alkalmazottait, és dokumentumokat szereztek be. E tényezőkre tekintettel az elsőfokú adóhatóság azt állapította meg, hogy a Crewprint által rendelt nyomdaipari munkákat elvégezték, azonban ellentétben azzal, ami a Crew alvállalkozóinak számláiból kitűnt, e munkák nagy részét ez utóbbi végezte el, mivel alvállalkozói nem rendelkeztek az e munkák elvégzéséhez szükséges anyagi és emberi erőforrásokkal. E hatóság megállapította, hogy a cég ezért jogosulatlanul fogadott be nyomdaipari szolgáltatásokról szóló számlákat és vonta le a valótlan tartalmú számlákon szereplő áfát.

E hatóság ezenkívül úgy ítélte meg, hogy a Crewprintnek szükségszerűen tudnia kellett e tényekről és a Crew által elkövetett csalásról, mivel a két társaságnak ugyanaz volt az ügyvezetője, ugyanott volt a telephelyük, és azonos könyvelővel rendelkeztek, így a Crewprint ügyvezetőjének aktív szerepet kellett játszania a számlázási lánc kialakításában, és visszaélésszerűen gyakorolta ez utóbbi társaság levonási jogát.

Az elsőfokú adóhatóság azt is megállapította, hogy a Crew nem nyújtott valós szolgáltatást a Crewprint részére, mivel ez utóbbi, amelynek ügyvezetője a Crew alkalmazottja volt, valójában ügynökként járt el. E körülmények között az adóhatóság a szerződést az adózás rendjéről szóló törvény alapján átminősítette, és következésképpen megtagadta a Crewprint áfalevonási jogát.

A magyar bíróság azért fordult az Európai Unió Bíróságához, mert úgy vélte, hogy továbbra is ellentmondások állnak fenn az adóhatóság és a nemzeti bíróságok jogértelmezése között. Az adóhatóság továbbra is megtagadja az adólevonási jog gyakorlását, pedig fennállnak e jog anyagi és alaki feltételei, és ha az adóalany megtette a tőle észszerűen elvárható óvintézkedéseket. A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei voltak ugyanis azzal kapcsolatban, hogy a 2006/112 irányelvvel, valamint az adósemlegesség, a tényleges érvényesülés és az arányosság elvével összeegyeztethető‑e ez a gyakorlat, amely láncolatos ügylet esetében megtagadja a levonási jogot abban az esetben, ha a lánc egyik elemének gazdasági ésszerűsége függetlenül attól, hogy az adóalany tudott‑e vagy tudnia kellett volna‑e erről a tényezőről.

E tekintetben a hazai bíróság arra keresi a választ, hogy az alapügyben az adóhatóság ezen elveknek megfelelően járt‑e el, amikor a Crewprint által végzett munkát „ügynöki tevékenységnek” minősítette át. E bíróság számára egyébként kétségesnek tűnt, hogy a levonási jog gyakorlásának megtagadásához elegendő megállapítani a láncolatos ügylet résztvevői által elkövetett kötelezettségszegéseket, e résztvevők hiányos emlékezetét, olyan elemek meglétét, amelyek esetében a Bíróság már megállapította, hogy nem képezhetnek kizáró okot. Ilyen elem például, hogy a láncban részt vevő vállalkozások érdekei, alkalmazottjai és képviselői között átfedés van, és zárt közösségben működnek, vagy a célok, amelyek érdekében az említett láncot létrehozták. A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei voltak azzal kapcsolatban is, hogy összeegyeztethető‑e az uniós joggal az adóhatóság azon gyakorlata – amikor már az üzleti élettel összeegyeztethetetlen ellenőrzéseket követel meg az adóalanytól –, amely abban áll, hogy az adóalanyra hárítsa a bizonyíték hiányát abban az esetben, ha e hatóság nem tudja teljes egészében bizonyítani azokat a körülményeket, amelyek az értékesítési lánc létrehozásához vezettek. Így a hatóság mentesíti önmagát az őt terhelő ellenőrzési kötelezettség alól.

E körülmények között a magyar bíróság három kérdést tett fel az Uniós Bíróság felé. Ellentétes-e az uniós joggal az a nemzeti gyakorlat, amellyel az adóhatóság arra alapítva tagadja meg az adóalanytól az előzetesen megfizetett áfa levonásához való jogot, hogy

  • az adóalany és a számlakibocsátó magatartása csalásnak minősül, mivel először is a szerződéseik nem voltak szükségesek az érintett gazdasági ügyletek teljesítéséhez, és az általuk adott jogi minősítéstől eltérő minősítést kaphattak,
  • e számlakibocsátó gazdasági szükségesség és észszerűség nélkül vett igénybe alvállalkozói láncot, akik közül egyes alvállalkozók nem rendelkeztek a szükséges személyi és tárgyi eszközökkel,
  • az említett adóalany és a számlakibocsátó, valamint annak egyik alvállalkozója között személyi vagy szervezeti összefonódások álltak fenn, így az adóalanynak szükségszerűen tudnia kellett e tényekről. 

A fentiekben már kifejtett érveléssel összhangban, az Európai Unió Bírósága ebben az ügyben is azt válaszolta, hogy ellentétes az uniós joggal ez a nemzeti gyakorlat.

Tanulság a mindennapokra

Látjuk tehát, hogy a magyar ellenőrzési és bírósági gyakorlat továbbra is komoly ellentmondásokat rejt a kellő körültekintés megállapításának ügyében. Bár az uniós jog jóval megengedőbb, a jóhiszemű gazdasági szereplők számára kulcsfontosságú az üzleti partnerek szerződés előtti részletes ellenőrzése. Hosszabb üzleti kapcsolatok esetén ráadásul érdemes időről időre a vizsgálatokat megismételni és mindezt dokumentálni, egy későbbi adóellenőrzés számára megőrizni.

 

Címkék: áfa ellenőrzés áfacsalás általános forgalmi adó áfalevonás

süti beállítások módosítása