Az extraprofit adók keretében a biztosítási szektor is többlet adófizetésre kötelezett. A casco, a vagyon- és balesetbiztosítások, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások már eleve a biztosítási adók hatálya alá tartoznak, melyekkel kapcsolatban 2022-2023-ban a pótadó fizetési kötelezettség is belép. Az első vonatkozó előleget a hó végéig kell megfizetni. A pótadó előlegének és a tényleges adófizetési kötelezettség mértékének meghatározása azonban nem könnyű, nagyfokú körültekintést és a vonatkozó jogszabályok pontos ismeretét kívánja meg.

A biztosítási adót 2012-ben vezették be. Az adó alanya a biztosító, ideértve az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepét, illetve a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó cég is adóköteles biztosítási szolgáltatása tekintetében.

Az adó alapja a biztosítási díj. Kulcsa pedig casco esetén 15%, vagyon- és balesetbiztosítás esetén 10%. 2019-től a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) esetén 23%-kal – a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű – kell az érintetteknek számolniuk.

Az adó részben lépcsős, részben sávos: az előző naptári év alapján számolt 8 milliárd forint alatti adóalap esetén a 100 millió forintot meg nem haladó rész után csak az adómérték 25%-át, 100-700 millió forint közötti részre az 50%-át kell megfizetni. Az adófizetési kötelezettség időben késleltetett, hiszen a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20-áig kell megállapítani, a 2220 jelű nyomtatványon bevallani és megfizetni.

Az úgy nevezett extraprofit adók a biztosítási szektort is érintik, ezért az ezzel foglalkozó társaságok a fenti adófizetési kötelezettségen felül a 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadó fizetésére is kötelesek.

A pótadó alapja két részből áll:

• egyrészt a biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, vagyis a casco biztosítás, vagyon- és balesetbiztosítás, továbbá a kötelező gépjámű-felelősségbiztosítás (a továbbiakban: első díjrész),
• másrészt a biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás: vagyis az életbiztosítási tevékenységek, bizonyos tőkésítési ügyletek, a csoportos nyugdíjalapok és az emberi élet hosszához kapcsolódó ügyletek nyújtásából származó biztosítási díj (a továbbiakban: második díjrész) összege.

A kettős adóalap mellett nehézséget okoz, hogy a pótadó mértéke sávos, ráadásul eltérő időszaki adómértéket kell alkalmazni a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti, illetve 2023. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakra vonatkozóan az adóelőleg és a tényleges adófizetési kötelezettség kiszámításánál is.

A pótadó mértéke a 2022. július 1. és 2022. december 31. között keletkezett

adóalap esetén (2022-es adókulcsok)

• az első díjrész 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 4%,
• az 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 8%,
• a 18 milliárd forintot meghaladó része után 14%.

Valamint

• a második díjrész 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%,
• 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%,
• a 18 milliárd forintot meghaladó része után 6%.

A pótadó mértéke a 2023. január 1. és 2023. december 31. között keletkezett

adóalap esetén (2023-as adókulcsok)

• az első díjrész 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%,
• a 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 4%,
• a 36 milliárd forintot meghaladó része után 7%.

Valamint

• a második díjrész 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
• a 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5%,
• a 36 milliárd forintot meghaladó része után 3%.

A biztosítási pótadó első előlegét 2022. november 30-ig kell megállapítani és megfizetni, és meghatározásához nem a 2022-es, hanem a 2023-as adókötelezettség adókulcsait kell figyelembe venni.

A 2022-es adókulcsokkal számított 2022-es tényleges pótadót 2023. január 31-ig kell a NAV által rendszeresített nyomtatványon bevallani és megfizetni.

A második pótadó előleg 2023. május 31-ig lesz esedékes, melyet a 2022.évi adókulcsokkal számítva – a 2023. január 31-ig bevallandó pótadóval egyező összegben – kell megállapítani és megfizetni.

A 2023. évi adókulcsokkal számított 2023-as tényleges pótadót 2024. január 31-ig kell bevallani és megfizetni. Ha a korábban befizetett előleg több, mint a ténylegesen fizetendő pótadó, a különbözetet az adóalany a bevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza.

Végül kapcsolt vállalkozások esetén arra is figyelemmel kell lennie az adózóknak, hogy a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját (adóelőlegét) úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a fenti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között meg kell osztani. Olyan arányban kell megosztani, mint amilyen az egyes csoporttagok által elért adóalap részaránya a cégcsoport összesített adóalapjában.