A könyvvizsgálat elkerülhetetlen megújulás előtt áll, többféle nehézséggel, sajátos problémákkal szembesül, ahogy ezt körbejártuk a LeitnerLeitner 30. születésnapjára készült kiadványunkban.
Ugyan a könyvvizsgálat gyakorlata az 1990-es évek eleje óta, amikor az első nemzetközi könyvvizsgálati standard megjelent Magyarországon, nem változott jelentősen, de mégis egyre inkább az üzleti folyamatokat egészükben megragadó, kockázatorientált, a belső kontrollrendszereket figyelemmel kísérő, továbbfejlesztést támogató audit kerül előtérbe a klasszikus, pusztán a pénzügyi kimutatásokra, éves beszámolóra koncentráló könyvvizsgálat helyett.
A könyvvizsgálat ma már messze nem a könyvelés ellenőrzését jelenti. 25-30 évvel ezelőtt egy könyvvizsgáló még nem volt más, mint egy jól képzett könyvelő, de mára az igények gyökeresen megváltoztak.
A könyvvizsgálói jelentés felhasználói ugyanis szeretnék befektetéseiket biztos kézben tudni, nemcsak a múltbeli adatok hitelességére kíváncsiak, hanem azt is szeretnék tudni, hogy jó irányba tart-e a vállalkozás. Ezért kell az irányítást, a kockázatokat és a megfelelést is vizsgálni, amely tényezők már nemcsak a múltról adnak képet, hanem a vállalkozás jövőjére is nagy hatással lehetnek. A könyvvizsgáló arra is felhívhatja a figyelmet, hogy a vállalkozás mennyire lesz képes alkalmazkodni a jövő ismeretlen kihívásaihoz, mennyire életképes hosszútávon. A könyvvizsgálók tehát mára már nem csak „ellenőrök”, „hitelesítők”, hanem egyre gyakrabban tanácsadók.
„Mi a LeitnerLeitnernél a könyvvizsgálathoz, számviteli tanácsadáshoz kapcsolódó feladatok széles spektrumát lefedjük. Sokszor veszünk részt szakértőként cégfelvásárlásokban, átalakulási beszámolók független könyvvizsgálatában. Továbbá az úgy nevezett „due diligence” keretében végzünk számviteli, adózási és akár jogi átvilágítást, ilyenkor figyelmeztető jelzéseket, „red flag”-eket keresünk, amelyek a felvásárlást esetlegesen meghiúsító hibákra, veszélyes jelenségekre utalnak. Az ilyen jellegű megbízásokat sokszor követi az implementációs szakaszban való szakmai támogatás.” Siklós Márta
A szakma értéke
Ugyan a könyvvizsgálat tűnhet a vállalkozásokra erőltetett felesleges feladatnak egyesek szemében, azt azonban sokan nem látják, hogy a becsületesen elvégzett munka milyen óriási ráfordítást igényel, milyen felelősségteljes, és milyen értéket képvisel. A helyzetet rontja az online könyvvizsgálat elterjedése, amikor sematikus, irreleváns kérdéseket tesznek fel egységesen mindenkinek, ami érthetően zavarja a könyvvizsgált céget, ahol azt várnák el, hogy valóban rájuk vonatkozó és ne rutin kérdésekkel közelítsék meg tevékenységüket az őket auditáló szakemberek. Ezzel elérhető, hogy a tudatos ügyfelek valóban érezzék és felismerjék a könyvvizsgálat valódi értékét.
Ki fizeti a révészt?
Az interjú során felmerült a könyvvizsgálók függetlenségének szakmai körökben is évek óta vitatott problémája különösen a kötelező könyvvizsgálat területén.
A könyvvizsgálat függetlensége kulcskérdés a gazdasági folyamatok átláthatósága, az üzleti élet működéséhez szükséges bizalom szempontjából. Ezt erősítheti, ha a menedzsment és a tulajdonosi kör elkülönül, a könyvvizsgáló a menedzsment munkájáról ad képet a tulajdonosoknak. Ugyanakkor az etikus könyvvizsgálók munkájuk végzése során az ezt meghatározó jogszabályokat tiszteletben tartva alapjában véve objektíven közelítenek a cég működéséhez, szem előtt tartva, hogy mind az adott vállalkozás, mind a gazdaság egésze csak akkor lehet sikeres, ha a tényeket tisztán látja, és hosszú távon minden szereplő érdeke a valósággal való szembenézés.
A tudatos ügyfél szereti, és igényt tart a könyvvizsgáló véleményére. Hiszen, ha jól végezzük a munkánkat, olyan hibákra világíthatunk rá, melyek kiküszöböléséből a vezetés hosszú távon profitálhat.
„Ez persze függ az ügyfél hozzáállásától is, a legoptimálisabb, ha az ügyfél támaszkodik a könyvvizsgálóra, figyel a véleményére, nem csak jogszabályi kötelezettségnek tartja ezt.” Bejczi Alex
Személyesség vagy automatizálás? Mély megismerés vagy hatékonyság? – avagy hogyan oldható fel az ellentmondás
Mostanában sokakban felmerül, hogy vajon az új technológiák feleslegessé fogják-e tenni a könyvvizsgálókat? Hogy hogyan lehetséges megőrizni a vállalkozás mély ismeretén alapuló személyes kapcsolatot, de közben felgyorsítani a feladatokat, hatékonyabbá tenni a munkát? Ugyan mára már látszik, hogy a gépek nem fogják feleslegessé tenni az embert, de az is biztos, hogy a szakma jelentős átalakuláson fog átmenni a jövőben és sokkal nagyobb szükség lesz a digitális kompetenciákra.
A pénzügyi rendszerekben is folyamatosan terjedő blockchain technológia bár nagy mértékű szabványosítást feltételez, de akár az összes üzleti, pénzügyi és anyagi folyamat valós időben, értéken és mennyiségben rögzíthető. Ezáltal a főkönyvek tartalma közelebb kerülhet a lekönyvelt ügyletek alapját képező gazdasági valósághoz. Amennyiben tehát a blockchain rendszer egyfajta számviteli rendszerként is értelmezhető, akkor nagy hatása lesz a könyvvizsgálatra is. Egyesek azt várják, hogy mindez kiküszöböli az esetleges valótlan értékeléseket, és kiszűri a nem valódi tranzakciókat.
„A szakma jövőjét nagyban meghatározza a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei.” Siklós Márta
A könyvvizsgáló azonban ettől nem válik feleslegessé, hanem a tranzakciók ellenőrzéséről a hangsúly átkerül az adatok mögött megbúvó valóság, a folyamatok és a teljeskörűség megértésére. Ráadásul a bizonyítékokat új módszerekkel kell majd ellenőrizni. Hiszen az, hogy egy adás-vételt rögzítettek a blockchainben még nem jelenti azt, hogy a megvásárolt eszköz valóban átkerült az eladótól a vevőhöz. Lehet, hogy egy rögzített gazdasági esemény csalárd vagy illegális, netán egyszerűen csak tévesen sorolták be.
Az is új kihívás, hogy ezt valószínűleg nem a központi, államilag ellenőrzött szervezet fogja felügyelni, és sokkal nagyobb szükség lesz az általános informatikai háttér, a protokoll manipulálhatóságának ellenőrzésére is. Ez elősegíti majd a digitális eszközökre vonatkozó irányelvek és jogszabályok kialakításának felgyorsítását, ezért fontos, hogy a számviteli szakemberek is részt vegyenek a kutatásokban, fejlesztésekben és tesztelésekben is.
A jövő könyvvizsgálója klasszikus szakmai tudás és tapasztalat mellett nagy gyakorlattal rendelkezik majd a legújabb információs technológiákban, ezt használja majd adatbányászatra, adatelemzésre, ezért gyorsan és hatékonyan fogja tudni azonosítani a hibás és téves állításokat. A jó szakember ugyanakkor a digitális világ és valóság között hidat tud verni, megállapításait az érintettek számára érthetően fogja majd átadni. Mindennek köszönhetően munkája egyszerre lehet ügyfélorientáltabb, pontosabb, gyorsabb és hatékonyabb is. Ahogy Bejczi Alex mondja: „Jelenleg a módosult sztenderdek gyakorlatba történő átültetése a legfőbb feladatunk, és természetesen mindig lehet csiszolni a rendszeren annak érdekében, hogy az minél hatékonyabban és eredményesebben működjön.”
